Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)

1928-01-21 / 6. szám

jyra« kő­ősz­ének tnfe­>ság­iben cik^-30 Ol­dár­(szer szol­tál Id yem- 10 P, zem- -gö, zem- Jngő, fem- 10 P, ;ó 60 sngő. 1 tézet ogya DZÍ II ón izeti ölág­% * í Lörtó­sban. itein és 8 emelt 22. játék» TEN­odás elv. és 8 rak! iozí nzá­,t! MENEKÜLÉS HÁROM ORSZÁGON ÁT Kiskunhalas Helyi Ertesitőic január 21 Mink is tudunk igen tisztelt vendégeinknek vi­dámságot és jó mulatságot nyújtani nagyon csekély személyi kiadások mellett 1928. február 4-én este 9 órai kezdettel műsoros táncestélyt rendez a Kiskunhalasi Vendéglősök és Korcsmárosok csoportja. A vi­galmi bizottság az előkészítést olyan nagy körültekintéssel végzi Keresz­tes László kartársunk vendéglőjének összes helyiségében, hogy meleg ételekről, a legjobb italokról, vala­mint a helybeli legjobb cigányzené­ről gondoskodott. Tette ezt azon biztos reményben, hogy a mélyen tisztelt meghívott vendégeink min» denkori szives támogatására számít­hatunk. A meghívók szétküldése már folyamatban van. Jegyek és meghívók kartársainknál előjegyez- teíhetők. Tisztelettel a vezetőség. -----------------­— A Gazdasági egyesület gazda napot rendez. A Gazdasági Egvesü» let vezetősége közli, hogy a kiskun- majsai Gazdasági Egyesület f. évi január hó 29-én vasárnap 30 órai kezdettel nagyszabású gazdasági elő» adást és Gazdanapot rendez. A Gaz» danapon a Duna- Tiszaközi Mező- gazdasági Kamara vezetősége is résztvesz utána pedig a kiküldött szakelőadók fognak előadást tartani. Az előadás befejeztével a Gazdasági Egyesület helyiségében diszebéd, este pedig táncmulatságot rendez­nek. Aki részt óhajt venni az ünne« pélyen és a diszebéden. szándékát f. hó 25 ig jelentse be a Gazdasági Egyesületben Gyevi Imre titkárnál. — A kiskunhalasi AC. f, hó 20 -án pénteken este fél 9 órakor választ­mányi ülést tart a Gyugel Eugén féle vendéglőben, melyre a választ» mány tagjainak pontos megjelenését kéri az Elnökség. — A városi hatóság a földmive* lésügyi miniszter rendelete alapján közli a közönséggel, hogy a 10/600 1927. M. E. sz. rendelettel a M. kir. minisztérium a mezőgazdasági mun­kások munkaereje jogosulatlan ki­használásának megállapításáról szóló törvény 1—14. §-inak hatályát az 1928 tartamára kiterjesztette. — Kecskeméten tavasszal meg­kezdik a postapalota építését. Dús Lajos kecskeméti postatőnök az építendő modern postapalota ügyéről az alábbiakban nyilatkozott: Nagy lépéssel közeledtünk az épi téa megkezdése felé a napokban el­hangzott elsöbirósági Ítélettel. A postavezérigazgatóság az általános közérdekre tekintettel mindkét, még hátralevő birói fórumnál közben jár, hogy a kisajátítási eljárásnak ez a része mielőbb befejezést nyerjen. Március elejére már a Kúria dönté­sét várjuk. A Kúria végzése után nyomban megkezdik az építkezést, valószínű, hogy még március folya­mán. A tervek szerint az építkezés novemberre befejeződik, mi után kezdetét veszi a telefon és távirda hálózat felszerelése. Ez hosszabb munka lesz, mivel nem a mostani vezetékek átszereléséről, hanem a legújabb rendszerű, u. n. automata kapcso ót felszereléséről van szó. Minden lehetőt elkövetek abban az irányban, hogy Kecskemét a legújabb rendszám telefon es távírda rend­szert kapja. Köszönet-nyilvánítás Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak és ismerSsöknek, kik felejthetetlen férjem, édesapánk temetésén részt vettek s ezáltal nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek ezúton mondunk hálás köszönetét. Öív Németh Sándorné és családja. — REGÉNY — A !llllll!ll!lll!ll!!llll!ll!lllll!llllll!!llllil “J Hideg levegő csapta meg kívül az arcom De én mindezt alig éreztem. Fűtött a láz 8 a belső izgalom, árny­ként, a falhoz lapulva suhantam el a barakok között egészen a hetes szá­mig, melynek ajtaján zajtalanul belép­tem. Végigtapogatóztam a hosszú éa vakgőtéi folyosón, mig végül is min­den veszedelmesebb vaj nélkül Deme tér cellájába értem. Gyér világosság derengett a szobában. Mindenütt rend, tökéletes rend, mely mit sem sejtetett abból, hogy három mindenre elszánt vakmerő reb fog ezen az éjszakán megszökni innen. Demeterrel és Karikással némán üdvözöltük egymást, mélyen egymás szemébe néztünk, mintegy fogadalmst téve, hogy nagy utunk, előtt nem riadunk vissza semmi veszélytől. — De hol vau itt az alagút? — kérdezte c odálkozó szemem. Demeter nyilván megértett, mert nijával a padlóra mulatott s aztán épp oly zajtalanul felemelt két hatalmas szál padlót, melyek alatt sötét nyiíás tátongott. — Nagyszerű ötlet! Ez hát az alagút bejárata? — súgtam magam elé. De Karikás, az alagút tervezője, zajtalan lendülettel már le is eresz kedett a sötét üregbe. Demeter is nyomon követte, majd én kerültem Borra. Hideg nyirkos levegő csapta meg az orrom, de álmélkodni és gondolkodni nem maradt időm, mert társaim, kinyúlva a* üregből, villám« gyorsan f.-jünk fölé húztak a desz­kákat a valami zárszerkezettel meg is erősítették. Tagadhatatlanul ügyesen csinálták, mert a padlÓBzáiak szabályos visszahelyezésével az utánunk kutatók minden üldözési lehetőségét elvették. Üthették már odafönt bottal a nyo­munkat, káromkodhattak már az orosz porkolábok, egyenlőre a penészes föld alatt biztos helyen voltunk. De csak egyenlőre, mert a levegőtlen odúban már is szédslegni kezdtem — Gyerüok, mert megfulladunk! — döngölt a vakBőtétben Karikás szava. Egymás ruhájába kapaszkodva megindultunk hát, kezdetben négy­kézláb, majd az egyre szűkülő alagút ban már csak hasonesuszva. Mond­hatom, rettenetes volt! Döglött pat­kányok szagával volt tele a különben is penészes levegő, mely végered­ményben annyira ráfeküdt tüdőmre, hogy erős köhögési ingert kaptam. Minden pillanatban attól kellett fél­nem, hogy elájulok s már itt a kez­det kezdetén gyomoruítan elpusztulok. Ds hallga csak ! ... mi ez. ? ? Do bogás halatszik felettünk . . . Nagy isten 1 . . . ez nem lehet más, mint a ránkvigytzó katona lépése. Talán meg- neezelte, hogy alat a vakondok mód­jára hadifoglyok szöknek? P.lianatra szinte megdermedt bennünk az élet s a halál szélét éreztük suhogoi. A katona nem mozdult. Csak állt és topogott felettünk. L>bet, hogy nemtelen patkányoknak veit bennün­ket és hangoB topogásaal igyekezett elriasztani. Meg sem mukkanva, levegőt is alig alig véve lapultunk ott az üreg­ben, pontosan a katona lábai alatt. .. egy percig . . . kettőig . . , vagy az is­ten tudja; meddig. Végre megmoz­dult ... 1 Megmozdult fönn a katona Nshszeket, súlyosakat lépve tovább cammogott. Valami ismeretlen orosz dalt kezdett dudorászní, nyilvánvaló jeléül annak, hogy az előbbi gyanús i zörej felett immár teljesen megnyu­godott. Hogy ugrált ez az állat 1 Bizony könnyön bee?,akadhatott volna alatta ez a rozoga tákolmáuy 1 Sóhajtotta az előttem haladó Demeter. Irta: ZENTAI FERENC — No-no 1 mérnök esinálta 1 — rep- iikázott Karikás, aki, úgy látszik, még most se vesztette el kedélyét. — Uraim, jó lesz sietnünk, mert én nem bírok ki még egy katonát, különben is már a lábamat rágják ezek a szemtelen patkányok — szól­tam tulkedályes társaim felé, akik engem utolsónak hagyva közönséges prédául szolgálatiak ki a eincogó és óriási nagyságú pockoknak, amelyek hegyes fogaikkal már bele bele kaptak meredt lábikráimba. A katona is jó messzs járhatott. Itt volt hát a kedvező alkalom, hogy végre kijussunk a rettenetes üregből. Rövid kúszás után csendes gaiyzörgés jelezte, hogy Karikás kijárathoz ért, hamarosan Demeter is kiút volt, majd egyesült erővel engem is kihúztak. Bizony az utolsó pillanatban, mert már az öntudatomat kezdtem elvesz­teni a fojtó szag 8 a patkányok dühös harapásai miatt. Oh, az áidoU, éltető levegő I Hogy szívtam, faltam, ettem teli tüdővel ott a kijáratnál! S hogy ujjongott a lel­kem, mert öt évi börtön után a szabadság első levegője volt. — No most merre menjünk ? — kérdeztük egymástól szinte egyszerre. — Mindegy, akármerre, csak minél messzebb ettől az elátkozott helytől 1 — feleltünk rá ugyancsak egyszerre. — Talán arra, amerre az a távoli fény remeg a* egyik ablakból — szólott Karikás s már íb megindult Mi ketten, mindenre elszánt társai, szapora léptekkel persze a nyomában. Valóban: jó volt sietnünk, mert a koromsötétben még ki Bem értünk a veszélyes zónából, már is felhangzott mügöttünk a tábori riadó panaszos kürtszava, amely azt jelentette, hogy az éjjeli vizsgálatnál három hadifo­golynak hűlt helyét találták. Mi voltunk a három jómadár! Megk ettőztük hát lépteinket a amennyire csak lehatett, igyekeztünk minél messzebb kerülni, hogy reg­gelre, amikor újra világosságbe öltö­zik a vidék, mi már árkon bokron túl legyünk. Egyelőre nem volt mitől félnünk, hiszen tipikusan szibériai, szurokaötót éj volt, olyan fekete, hogy az orra hegyéig se láthatott az ember. Ebben a pokoli sötétben tíz­ezer katona se talált volna meg min­ket. Mégis, a biztonság okáért, ala­posan kiléptünk és tiz pere se telt bele, máris elértük Tomszk kttlvá rosát. Gazdátlan és kivert kutyák vonitnsa mellett haladunk a város belseje felé, nagyokat bukdácsolva a rettenetesen rossz kövezeten A kutyákon kívül sehol egy élőlény. Azaz dahogy nem ! Patkányok serege táncolt, cincogott köröttünk. Fel sem vettük őket, hi­szen évek óta bizalmas barátaink voltak. Anuyha bizalmasak, hogy éjszakánként ágyunkba is feljöttek 68 szeretettel, bizalmasan megmartsk bennünket. Ebben ez előkelő társaságban ha­marosan elértük a Dom Nemesajovát, majd az előkelő Milionája ulicán vágtunk át, bogy további fiz perc múlva a varos m»sik vegére, s Tom partjára jussunk. Tudtuk, hogy bár­milyen sötét is legyen az éj, itt mindig találunk sunyi alázatos és mindenre elszánt révészeket, akik pár rubelért bárkit hajlandók átvinni a kilóméter szélességű, hatalmas fo­lyamon, Akinek kezén rabbilies vagy fegyencruha van, esetleg ingyen íb átviszik. Szolidárisak vele, mert • révészek túlnyomó része maga is — hogy úgy mondjam — kiszolgált fegyece volt. Hogy aztán útközben 5 mi történik a széles viz hátán, főleg éjszakának idején, az éj palástja alatt, arról esak suttogva lehet ezen a tá­jon beszélni. Egy-kettőre belemamárt- ják abba a bicskát, aki rosszat mer feltételezni a tömi jámbor révé­szekről. Ilyen révész kellett most nekünk is. Mindegy: akárki, C38k mielőbb átvi­gyen. Kétszer is végigjártuk a par­tot, de mintha ezen az éjszakán ven­dég helyett egymást lökdösiók volna a vizbe, egyetlen révészt se találtunk. Végre valahonnan rekedt káromkodás hangzott. A bang irányát kezdtük ku tatni s rövidesen rájöttünk, a viz felől jön. — No, ez biztosan révész hangja lesz, csak tömi révész tud igy károm kodni — magyarázta Karikás, aki meglehetősen ismerte az itteni viszo­nyokat, Es már teli torokkal kia­bálta ia : — Hé, panyi, panyi, erre" tartson kelmed ! Vendégek érkeztek I — ismerlek már, jimadarak, vi­gyen el az ördög bean eteket. Bizto­san szökevénye* vagytok ? I — vála­szolt a víz felől egy recsegő, vutki- izü hang, (Folytatjuk) Kisgazdaság Budapest, január 20 Gabonaárak: búza 80 P 80 t„ ro»s 29 P, árpa 27 P, zab 27 P Sertéspiac : Prima szedett 1 P 42 fill., 1 P. 46 fill., Szedett közép 1 P. 82 fill.. 1 P. 36 fill, Szedett könnyű 1 P. 24 fiit, 1 P. 28 fill. I. rendű Öreg 1 P. 44 fill., I P, 48 fill.. II. rendű öreg 1 P. 28 fii!., 1 P. 82 fill. Az irányzat lanyha. Asztalos kellékek, furnérok keményfa, enyvezett leme­zek, görlécek legolcsóbban Grrün Sándor BUDAPEST, VII., Kazinczy- ucca 22. Telefon: 426—97 Nyomtatványokat olcsó áron és ízléses kivitelben készít lapunk nyomdája. Magánhirdetések Bort vásárol Ádám Dávid Petőfi u. 15 sz. Menyasszonyok és koszo- rusleányok szives figyel­mébe ! Koszorú és fátyol különle­gességeim, fejdlsz és virág újdonságaim a legegyszerűbbtől a iegfinomabbig megérkeztek. Dús választék alkalmi cipőkben, kaztyükben, harisnyákban és az összes divatáru cikkekben: KUN BENŐ divatáruházában Halasi Kereskedelmi Sana Re elő­nyös teltételekkel folyósít váltó- és hosszulerájatu (amortizációs) kölcsö­nöket. Takarékbetétek ut«n magas kamatot fizet Tisztelettel eriesitem a n. é közön­séget, hogy bármilyen tollat a legmagasabb áron veszek Hívásra házhoz is megyek. Likasom » Vili any telep udvarában. Pápáé Kőhíd u. 2S sz. lakóház, fehér- ágjak, éjjali ssskréiyek, éswsrtheim ssekréuy eladó. Tudakozódni fenti háznál. Száraz bognárnak való akácszálfa minden mennyiségben házhoz szállítva kap­ható Sebőn Sándornál Petőfi o- 19. Még 80—90 erdei méteröl puhafa (nyárfa) príma, száras eladó kisebb-nagyobb mennyiségben (ölenként is) és házhoz a a városba száilitva Makay károly gyógysze­rész göböljárási tanyáján. Előjegyezni lehet a „Kígyó, patikában

Next

/
Oldalképek
Tartalom