Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)

1928-09-15 / 74. szám

szeptember 15 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 LÉLEKEMELŐ ÜNNEPSÉG VOLT A HALASI BÉRMÁLÁS Hétszázhatvan személynek szolgáltatta ki a szentséget a váci püspök A templom három turnusban zsúfolásig megtelt Küldöttségek fogadták a vasútnál Hanauer A. Istvánt A halasi római katolikus templom­ban szerdán délelőtt szolgáltatta ki a bérmálás szentségét dr. Hanauer A. István váci megyéspiispök. Ebből az alkalomból a templomot zsufo- lésig megtöltötte a hívek serege és jóllehet csak azok jutottak be, akik bérmálkoztak és a bérmáikozók bérmaszülőí, a templom mégis három turnusban zsúfolásig megtelt. A fogadtatás a vasúti állomáson a püspök közéleti jelentőségének méltó módon folyt le. A püspök a majsai vonattal ér« kezett kedden, este háromnegyed nyolckor és a vasútnál a városi hatóság és a katholikus egyház­tanács küldöttsége fogadta. A püspök titkárával és Varga Mi­hály majsai apátplébánossal érkezett Az állomás előtti térségen Gusztos Károly dr. h. polgármester a követ« kező beszéddel üdvözölte: A természet életet fakasztó és életet fentartó Isteni ereje vallásos hittel teli, vallásos és hazafias munkára serkenti e városnak minden polgárát, fiatalját, öreg- jét, kicsinyjét és nagyját egya ént. Es amint látjuk, hogy a jóságos Isten napja* nak melege mint csalja elő és érleli meg az igénytelen kicsi buzaszemből az életet fentartó mindennapi kenyeret, éppen úgy tudjuk, hogy az egymagába bár kevés, de összetételében hatalmas, vallásos és hazafias vállvetett munka s ennek soha el nem maradó eredménye, kölcsönözheti elsősorban nemzeti ujjáébredésünkhöz szükséges erőt. Tudjuk azt, hogy az élő hit, a békés és önzetlen munka finomítja meg a jel* keket és domborítja ki a magyar embe­rekben hazájuk ''ránti szeretetet, azt a szeretetet, amely megtanított ezer éven át szenvedni s ha kelleti, szembenézni a leg­nagyobb veszedelmekkel is. Városom min­den lakója ezzel a szeretettel érez Méltó­ságod iránt, mert tudja, hogy papi műkö­désének legfőbb törekvése, legfőbb célja az emberi lelkek vallásos és hazafias mű­velése, mert tudja, hogy Méltóságod papi hivatásának, papi munkájának nem lehet más célja, más törekvése, minthogy ennek a szerencsétlen hazának lelkeit feleleve­nítse, az élő hit fáklyáját meggyujtsa, ezen fáklyákat Nagy-Magyarország határainak gyönyörűséges ormaira kitűzze. Az enyhe nyárutói szellő mintha lebeg­tetné a nagy idők fátyolál s azt az üze­netet susogná, hogy a munkás, komoly magyarság felekezeti külömbség nélkül fogjon össze, kogy készen legyen, amikor riadót zug a magyar fenyves, feltámad a boldog Nagy-Magyarország. Mi tudjuk, hogy Méltóságod ezzel a hittel s ebben a jelben jön városunkba, mi tudjuk, hogv Méltóságod szíve együtt ver a mienkkel s e hittel és jellel üdvöz­lőm Méltóságodat városom 50.000 lakosa nevében : Hozta Isten ? Utána a katholikus egyház ne­vében Pető Jenő dr., a járásbíróság elnöke a következőket mondotta : A kiskunhalasi rom. kát' egyháznak min­dig örőinünnepe, ha szeretett főpásztorát körében üdvözölheti, mert nemcsak meg­nyilatkozásaiból, hanem már tisztán je­lenlétéből is hitet, reményt merit­A hitre a mai önző, anyagias korszak­ban fokozottabb mérvben van szükség, mert gyakran látni, hogy némelyek egyéni és családi érdekeiket a köz- és nemzeti érdek felé helyezik s mert látni azt is, hogy a közerkőlcs meglazult, megromlott, a róla való fogalom megváltozott s amit a békevílágban, mint panamát ostoroztak, ezt ma elnézik, megengedettnek tekintik. De szükség van a reményre is, hogy sikerülni fog katholikus kultúrintézménye­inket úgy megvalósítani, amint azt híveink­nek lelki és kulturális igénye megkívánja. Egyeseknek talán fájni fog a katolikus kul­túra emelése, de azok nem lehetnek tár­gyilagosak, nem lehetnek jó magyarok, mert minden kultúra, legyen az bár kato­likus kultúra is, csak jótékony hatással le­het a kőzerkölcsre, a közéletre, a város egyetemére s a nemzetre. Sajnos, kulturális céljainkat most nem tudjuk megvalósítani, de azért nem csügge­dünk, nem esünk kétségbe, mert épen Méltóságos Püspök Ur atyai gondoskodása, bölcs előrelátása folytán olyan lelkipász­tort nyertünk, akit valamennyien vezé­rünknek tekintünk s akinek a krisztusi : igazságokban gyökerező, mély katolikus I meggyőződéssel párosult lángoló hazasze­retete, erős meg nem alkuvó gerinces egyénisége hivatott arra, hogy megjelölje ; az utat, amelyen haladnunk, fejlődnünk kell De nem csüggedhetünk azért sem, mert erős a mi hitünk, erős a mi reményünk, szilárd a mi meggyőződésünk abban a te* ! kintetben, hogy a természet törvényeinek, ' a természetes fejlődésnek nem lehet mes­terséges gátat szabni s eljővend az idő, amikor Isten segítségével városunk és nem­zetünk boldogulására kitűzött céljainkat megfogjuk, mert megakarjuk valósítani. Isten hozta, Isten éltesse, Méltóságos Püs­pök Urat. Hanauer püspök az üdvözlésekre válaszolva, a következőket mondottal: — Meg vagyok szokva már ah hoz, hogy valahányszor Halasra ér­kezem, örömmel és lelkesedéssel fogadnak. Látom, hogy lelkipásztorát hivatásos vezérének ismeri el a halasi katholikusság és ennek őszin tén örülök. Harmonikus fejlődésre van szüksége a lakosságnak. Vallá­sosságnak kell uralnia a lelkeket, mert akiben a vallásosság élő hite nem él, az igazi hazafi sem lehet- Ezt a vallásosságot kell ápolni és állandóan ébrentartani. Isten áldását kérem a városra! Ezután a püspök Gusztos Károly dr. h. polgármesterrel kocsiba ült és utána a többiek is kocsiba szállva, hajtattak a templomba, ahol a pap­ság fogadta a püspököt. Szerdán reggel már 8 órakor nagy tömeg szorongott a templom­téren és 9 órakor megkezdte csendes miséjét a papság segédletével a püspök. Mise után Hanauer A. István püspök a szószékre lépett és el­mondta szent beszédét. A beszéd a bérmálás szentségé­nek jelentőségével foglalkozott. A bérmálás tulajdonképpen második pünkösd — mondotta a püspök. Ekkor pótolják és helyettesítik a püspökök a szentlélek pünkösdi tüzét, ekkor válnak apostolokká a megkeresztelkedett katolikusok. A bérmálás öntudatot ad és erőt köl­csönöz. Majd néhány gyönyörű ha­sonlattal fejezte be beszédét a püs pök és utána megkezdte a bérmálást. Hétszázhatvan bérmálkozó volt, akik nem-fértek be a templomba, hanem három turnusban járultak a szent­séghez, először a fiuk, utána a leányok. A bérmálás után a plébánián volt fogadtatás, ahol a városi tanács élén Gusztos Károly dr. h. polgármester üdvözölte a püspököt, aki köszö­netét mondott az üdvözlésért. Utána az egyháztanács járult hozzá és dr. Zeisz Károly hitközségi elnök üdvözölte. — Az egyháztanács nevében üd­vözlöm méltóságos főtisztelendő püspök urat — mondotta — és járulunk színe elé, hogy kifejezzük hódolatunkat és ragaszkodásunkat. Ez a megjelenés egyúttal fogadalom arra, hogy mindenkor hűséges fiai vagyunk és akarunk maradni egy­házunknak. Ezután még arról beszélt a szó­nok, hogy milyen ragaszkodó sze­retet él a halasi katholikusokban is a püspök iránt és hogy a hitélet és a katholikus intézmények fejlődése milyen biztató utakon halad. A püspök bensőséges szavakkal köszönte meg ezt a kifejezett ra­gaszkodást. Az állami tanitótestület tisztelgett ezután a püspöknél, akiknek élén Tallósy Jenő igazgató üdvözölte, amit a püspök szintén köszönettel vett tudomásul. Ezután szükkörü ebéd követke­zett a plébánián és pénteken reggel a püspök Páhi-ba utazott az ottani bérmálásra. Váltó és folyószámla kölcsönöket kedvező feltételekkel folyósít, Takarék- és folyó­számla betéteket legjobb kamatozással elfogad, Átutalásokat bel- és külföldre eszközöl, a banküzlet körébe vágó mindennemű megbízást pontosan teljesít a Halasi Gazdasági Bank Részvénytársaság (a Pesti Magyar Keresk. Bank leinylntéate) A városnak 51 hold füzesi ingatlant ajánlottak fel megvételre közlegelőnek, egymilliárd korona értékben Ez ügyben hétfőn közgyűlést tart a város képviselőtestülete Halas város képviselőtestületét szeptember 17. hétfőn délelőtt 9 órára rendkívüli közgyűlésre hívták egybe. A közgyűlés tárgysorozatán egy pontból álló ügy sze­repe/, egy ingatlan vételügy. A városnak özv. Zilah Istvánná és dr. Zilah István halasi lakosok ajánlatot tettek olyan irányban, hogy a város vegye meg Füzes pusztai ingatlanu­kat közlegelő céljaira. A tulajdonosok 51 hold ingatlant jánlottak fel megvételre a városnak, holdját 1H0 pengőért, az egész ingatlant majdnem eqymilliárd korona vétel­árért. A városi tanács foglalkozva a kérdéssel, mivel a városnak nincs közlegelője és arra nagy szükség van, a hétfői közgyűlésnek az ingatlan megvételét java­solja. Elkészült az 0. K. T. felállításáról szóló javaslat A 10000 lakoson felüli városok és községek építkezését a Közmunka Tanács hatáskörébe utalják ügy értesülünk, hogy a par­lament őszi időszakának egyik első ülésén benyújtja a kormány az Országos Közmunkatanácsról szóló 44 szakaszos törvényjavas­latot. A törvényjavaslatnak leg­fontosabb szakaszai azt fogják tartalmazni, hogy az OKT ha­táskörébe fognak tartozni a 10000 lakoson felüli községek és városok, továbbá az összes megyei székhelyek, fürdőhelyek épitései, utca szabályozásai, köz­épületei, amelyek felett a köz­munkatanács gyakorol felügye­letet. A törvényjavaslat a telekór- tékemelési adó behozatalát is jelenti, amelynek 50 százaléka az Országos Közmunka Ta­nács rendelkezésére fog fordit- I tatni.-■ Korszerű közigazgatási reformokra és anyagiakban független tiszt­viselőkre van szükség — mondották a szombathelyi kézigazgatási kongresszuson A Vármegyei Tisztviselők Or szágos Egyesülete szombaton dél­előtt országos kongresszust tartott Szombathelyen, Vas vármegye szék­házában. A kongresszust Agorasztó Tivadar dr. Pest vármegye alispánja, az egyesület országos el'öke nyi­totta meg. Majd Blaha Sándor dr. | államtitkár a belügyminiszter kép- í viselője kijelentette, hogy az egye- i sülét legközelebbi rendkívüli köz- i gyűlésén fogják letárgyalni a közi- i gazgatási reform javaslatot. Meg 1 kell erősíteni — mondotta az állam- , ; titkár — a vármegyei tisztviselők pozícióját, de reformálni kell a közi- gatási ügy kezelését i3. | Vidos Árpád Vas vármegye fő- ; jegyzője, Kiskos István Szombathely polgármestere üdvözölte a kon­gresszus résztvevőit. Ezután Szabó Géza országgyűlési képviselő, ügy­vezető elnök terjesztette be jelenté­sét. Hangsúlyozta, hogy korszerű közigazgatási reformokra és anyagiak- ( ban független tisztvise­lőkre van szükség. A vármegyei tisztviselői kar jól lehet hive minden korszerű reform­nak, de ragaszkodik az ősi vár­megye rég bevált formáihoz. A re­form javaslat adminisztratív részét nézve, meg kell állapítani, hogy a reformjavaslat jelentékeny módosi- sitásokra szorul. A módosításokat memorandumban foglal­ják össze, amit a legközelebbi rendkívüli köz­gyűlésen terjesztenek elő. Megelé­gedett, anyagiakban független vár­megyei tisztviselőkre van szükség. a megbántott érzet — mondotta Szabó Géza — elfásulásra, elked- vetlenedésre vezethet, ezt pedig az ország érdekében kerülni kell. Elvár­juk a kormány megérlő jóindutatát, Ez a kongresszus üzenete. Az elnöki beszéd után szakelő­adások következtek. Végül Szath• máry István vármegyei főjegyző tartott megható, hazafias beszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom