Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)
1926-03-06 / 19. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője március 6 Közállapotaink Irta : Anarcal Tegzes Károly földbirtokos, nyug kir. stat. ellenőr A frankhamisítás egyik főszereplője, mint olvastuk, magán vagyonából 53.000 angol fontot költött a hamis frankok gyártása ős forgalomba hozatalára. Kivihetetlen tervével anyagi kárt akart okozni annak a hatalomnak, amely a világháború folyamán Magyarországgal szemben a legnagyobb mértékben ellenséges volt. Nagyurak, országos tekintélyek, fantastikus lelkű emberek, a trianoni béke ellen irredenta célokra meg nem engedett módon akartak pénzhez jutni. A törvény rideg paragrafusai előtt, közönséges bűncselekménnyé fog törpülni я cselekedetük, mert ezt követeli az igazság A Victőria és Conkordia sok milliárdos bukásai nem izgatják any- nyira a sajtót és ennek hatása alalt a közvéleményt, mint az előbbi dolog. Pedig az utóbbi esetben a közvagyonról is van szó. Bacher é3 és Hőnich tejhatalmu einök-vezér- igazgatók chicagói gabona speculátiói nemcsak egy csomó kisembert tettek tönkre, hanem súlyos miliiárdo- kat vontak el, más sokkal hasznosabb dolgoktól. Az állam megfogja menteni a külföld előtt a magyar, ipar becsületét! De egészen bizonyos, hogy e két részvénytársaság, ha sikerült volna a spekuláiiő, a könnyen nyert sok milliárdból nem adott volna egy fillért sem hasonló célra, amire más a sajátjából több mint 18 milliárdot áldozott. E maroknyi ország józan gondol- fcozásu népe Windiscbgraetz herceg cselekedetét, amellyel még siker esetén is kockára tette volna a megmaradt csonka-ország egész létét, éppen úgy elítéli, mint a Victoria és Concordia malmok gabona specu látióit. Mi a Csonkamagyarországban is élni akarunk ! Istenbe vetett hittel, szívvel lélekkel, igazságunkban bízva, nemcsak cselekedeteinkben, de még gondolatainkban is a régi. boldog Magyarország felé iparkodunk. Nem kalandos utakon, sem könnyen szerzett javakon, hanem becsülettel és munkával akarjuk elérni a célunkat s midőn szinte félelemmel figyeljük az ország közállapotait, önkéntelenül felujul emlékünkben a boldog múlt. Nincs tekintély, nem becsülik a mun kát, oda lett a biztos megélhetés. A lerongyolódott intelligens közép oiztály, az anyagi zavarokkal küzdő ipar és kereskedelem, a legvégsőkig adóztatott földmives osztály és a munka után vágyó nincstelenek megmaradt területünkön lévő, még mindig tekintélyes tömegei ebben a romlott világban, aboz az ember- feletti munkához, amellyel ma elviselhetővé tehetjük az életet, erőt csak a hitből és a múltból meríthetünk. De hányán vannak közülünk, akik nem ismerik a régi boldog nagy-Magyarország közállapotait! E sorok írója, több egymásután kővetkező fólytatólagos közleményeiben, amelyek e lap azombati számában jelennek mtjd meg, ismertetni óhajtja a régi és a mai Magyarország közállapotait. Teazem ezt abban a hitben, hogy ezzel városom nagy- rabecsült közönségének, különöskép pen a földmives társadalomnak hasznos szolgálatot teszek. Nézzük csak, hogy hogyis álltunk, kik voltunk mi — ez előtt, amíg ennyire nem jutottunk? Horvát-Szlavonországot, Fiume vá ros és kerületét nem is számítva 18 millió lelket számláltunk, több mint 282 ezer négyszög kilóméter, kevés hiján 50 millió kát. hold földünk volt. Az összes föld, házbirtok, közlekedési eszközök és egyébb ingó vagyonban Magyarország nemzeti va- j gyonát 35 milliárd koronára becsül- j ték, de ennek az összegnek azután j minden egyes koronája, — nem úgy j mint ma, — hanem tényleg egy I arany korona volt. 20 millió kát. i hold szántó földön hasított barázdát j az eke. A 20 kát. holdon aluli gaz- j daságokat figyelembe se véve, 265 j ezer gazdaság szorgalmas munkája j öntötte évenként bőven, a jó Isten \ áldását a gabonát, s a többi egyébb j mást. Boldog idők! Da ne menjünk I tovább. Ragadjuk ki e számok közül í a legfontosabb néhány adatot. Ha a régi Magyarország összes j nemzeti vagyonának, сзак a régi j értékét — és annak régi területén élt | népességét (Horvátországot nem szá- ! mitva) és a mai Csonkamagyaror- j szág államadósságainak az összegét, * és a mostani csonkaország népszámlálásának eredményeit áilitjuk egy- i mással szembe, nyomban eltűnik a 1 fényes kép és a cselekvő és a szenvedő vagyon szempontjából jelentkezik a szomorú eredmény. Még egykor. nem is olyan régen, átlag mindegyikünkre, egy két korona hiján, a régi becslés szerint is a nemzeti vagyonból a békebeli állapotnak megfelelő 2 000 korona jutott, — ezzel szemben, ma csonka hazánk állam- adósságából mindegyikünkre, ha férfi ha nő, még a ma született csecsemőre is, nem vagyon, hanem jóval 2.000 arany koronán felül adósság jutna. Mondhatná valaki, hogy hiszen adósságunk ez előtt is csak volt, ez igaz, de ne feledjük, hogy a régi 35 milliárdos nemzeti vagyonúnkéi szemben a külföldi tartozások ösezege még akkor csak 8 milliárd korona volt, melyből egy lélekre csak 400 korona jutott. Hol vagyunk ma ? Ezek az átlag számok beszélnek. (Folytatása következik,) Kinek mennyi adót kell fizetni 1926-ban? Megjelent a pénzűt ymlniszter rendeleté az adók kivetéséről — Junius 15 ig befejezik a kivetési munkálatokat. Az 1926. évi általános kereseti-, valamint a jövedelem- és vagyonadó kivetéséről szóló rendeletet mai számában közli a hivatalos lap, amely Útmutatásul szolgál a pénzügyi hatóságoknak, hogy a fenti adót miként vessék ki. A kereseti adónál az egyes foglalkozási ágaknál alapul veendő legkisebb jövedelmeket a pénzügyminiszter időnként rendeletben állapítja meg. A segéd nélkül dolgozó önálló kézmüiparosok 1925. évi jövedelmét általában 400—809 aranykoronában kell az általános kereseti adó alapjául megállapítani. Egy állandó segéddel dolgozó iparosnál 850 — 1200 aranykorona értékű jövedelmet, minden további segéd után pedig 200—400 aranykorona jövedelmet veaznek alapul. Ha a tanon- cok száma a segédek számát túlhaladja, akkor minden három tanoncra egy segédet kell számítani. A mészárosoknál és henteseknél egy levágott marha után legalább 14, sertés után 8, borjú után 3, egyéb állatok után legalább két aranykorona jövedelmet kell számításba venni. A szellemi foglalkozásúak jövedelmének megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a létfenntartáshoz az elmúlt évben 1000—1200 aranykorona jövedelem volt szükséges. A jövedelmi adó kivetésénél utasítást kaptak az adókivető közegek, hogy a földbirtokból eredő jövedelem összegét az 1925- ban valósággal elért összegben állapítsák meg. Külön rendelkezés szól a szölöbirtok jövedelmének megállapításáról, amelynél a termelési költségeket 50—60 százalékban kell levonni. A bérleteknél elsősorban a bérbeadó nyers jövedelmét kell megállapítani, abból a tehertételeket leVOnol. Külön ÜaúIühií karbantartási költségek megállapításiról. A vagyonadó kivetésénél a mezögazdssági ingatlan forgalmi értékét a pénzügyminiszter állapítja meg Ehhezbépsst az ingatlanok forgalmi értéke gyanánt azt az értéket kell számításba venni, amelyet az ingatlan 1925. év utolsó napján tényleg megért. Ha ezt pontosan tnegállapitani nem lehet, akkor a kataszteri tiszta jövedelem szolgál alapul oly módon, hogy minden korona kataszteri jövedelem után £0, de legalább 200 aranykorona adó- •értéket kell számításba venni. Városi ingatlan értékelése a nyers házbér alapján történik és a pénzügyminiszter rendelettel fogja megállapítani, hogy az ingatlan értékét a hazbér jövedelem hányszorosa fejezi ki. A pénzügyminiszter ezért elrendeli, hogy a városi ingatlanok értékét az 1925 óv novemberi nyers házbérjövedelem . tize'nhatszorosában kell megállapítani. Ha valamely nagyobb bérház békeórtékét igazolni nem lehet, annak értéke a békeérték negyven százalékában állapítandó meg. Ipari és kereskedelmi üzletek üzemi tőkéjét, az ipari üzleteknél a jövedelem 20—50 százalékára, a kereskedelmi üzleteknél a jövedelem 1— 5-szörösére kell felvenni. Az államadóssági kötvények és egyébb értékpapírok forgalmi értékét a pénzügy- miniszter évenként rendeletileg fogja megállapítani. A jövedelmet és vagyont papir- koronában kell feltüntetni. Az átszámítási kulcs az 1926. évi kivetésnél 14.500 paplrkorona. A rendelet szerint a kereseti adó kivetését ezévi május 15-ig, a jövedelem- és vagyonadó kivetését pedig junius 15-ig be keli fejezni. HÍREK Az időjárás. A Meteorológiai Intését jelentése sierint változékony, aránylag enyhe idő várható, megélénkülő nyugati sselekkei és helyenként csapadékkal. Vstltettképss előadás lesz ma d. u, fél 6 órakor a közgyűlési teremben. Balogh László népmüv. titkár ismerteti a Hunyadiak korát. — Szavalnak: Gonda József és Körösi Gyula. — Házasság. Bernáth Zoltán, Felső Bácska szerkesztője és tulajdonosa, máréiul 1-én háaasságot kötött Bauer Katókával Bácsalmáson. — Cserkész nepély Halason. zászlószentslési ünA Восзкау cserkészcsapatnak április 25 én nagy ünnepe lesz. Nagyszabású ünnepélyen lesz felavatva a csapatnak remek szép zászlója, mely után fogadalom tételt és újítást is tartanak. A cserkészet barátai közül 18 tagból álló zászlóanyai bizottságot kért fel a parancsnokság. A zászlóanyai tisztet a következő hölgyek voltak szívesek elvállalni : Dr. Babó Imréné, Bátory Gáborné, Földváry Józsefné, Greguss Gyuláné, Huszágh Gézáné, dr. Thu- róczy Dezsőné, özv. Kolozsváry Sán- dorné, Kristóf Józsefné, Markovid Mariska, Mészöly Károlyné, Nagykálozi Sándorné, Pataky Dezsőné, özv. Silling Edéné, Simon Istvánná, Ste- panek Ernöné, Szabó Zsigmondné, özv. Zeeny Istvánná, Zilah Jánosné. — A vidékről jövő vendégek tiszteletére bankettet rendeznek, este hangverseny fejezi be a halasi cserkésznapot. A cserkésznapra már most felhívják a halasi közönség figyelmét. A cserkésznap részletes programmját közölni fogjuk. — Március 18. az Url Kaszinóban. A Kaszinó elnöksége közli, hogy március 15-ének évfordulóját az id ón is ünnepies vacsora keretében üli meg, amelyre a tagokat ezúton is meghívja. Az ünnepi beszédet Gulyás Sándor gimnáziumi tanár tartja. A vacsora este 8 órakor kezdődik. Egy teríték ára 20.000 koron r. — A Helyi Értesitő szerdal számából. A legutóbbi összeírás szerint Halas lakossága 25 617, — Ä békés- megyei árvízkárosultaknak nagyobb mennyiségű lisztadomány gyűlt össze városunkban. — Korda Istvánná hamis váltóval 2 és fél mii ió koronát (nem 12 és fél milliót) vett fel a Halasi Nemzeti Hitelintézettől. — Az elmúlt február hónapban 12 egyén pusztult el Halason tuberkulosisban. — Március 15 óh nagyobbszabásu ünnepséggel ünnepli meg az Egységes párt. •••• Ni lesz azzal a pénzzel! Az ördöngös rádió-masina gyors hóditó útra indult nálunk is szerte az országban, amióta engedélyezték. Eljutott Soltvadkertre is, ahol egyik vendéglőben nagy áhítattal hallgatják. Egyik szemfüles soltvadkerti gazda addig faggata vendéglőst, afelől a drótnélküli telefon felül, hogy végül is fejére tették a rádió kagylóját. Szólt is aztán a fülébe berlini muzsika, idegen karatyolás, de meg Pestrül a politikáról is belekajabát egy ur igen értelmesen, oszt még a búza árát is megmondta amennyiért Pesten veszik. Hát igy nagyon megelégedett a gazd’uram a rádióval, köszönte is szépen az élvezést. A napokban aztán nagytitkolózva megint beállított. — Mondja csak — súgja a vendéglős fülébe — mondja csak, lehelne ezen a rádión Amerikába beszélni? — Hát bizony azt nem lehet, ezen a készüléken csak hallgatni lehet, magyarázza Nagy uram, de miért akart maga pont Amerikába beszélni ? — Hát tuggya, a sógor adós nekem egynéhány millióval. Aztán a sógoromnak van kint rokona Amerikában. Oszt irt neki a múltkor a sógor, hogy küldjön dollárokat. Hát csak azt szerettem volna neki átkiáltani Amerikába, hogy mi lesz már azzal a pénzzel f — Világhírű magyar vivógárda látogatása városunkban. Amint értesültünk, városunk közönségének a közel jövőben ritka élvezetben lesz része. Az egész világon ismert vivő- gárda néhány tagja készül meglátogatni városunkat, hogy bemutassák kardot, mellyel őseink valamikor országokat hódítottak s késő utódaik ma is bámulatba ejtik a világot. Azt «hisszük, nem kell különösebben íangoztatnuk, hogy ezen ránk nősve oly nagyértőkü és tanulságos vivőest eljövetelét minél jobban sürget- nünd kell, hogy igy sportoló Fővároshoz minél közelebb jussunk. Hisz- szük, hogy vívóink jő hírnevünkkel meleg szeretetünkkel gazdagodva térnek vissza Budapestre. — Felhívjuk gazdatársainkat, hogy akiknek cselédlakások után adót vetettek ki, azok felebbezésüket az adóhivatalnál az 1922. évi XXII. t c. alapján adják be. Felvilágosítással a Gazdasági Egyesület szolgál. Apj Storni Aran] I el i. II. ré Mindl Síi Csa Vasár Mad s Izgs Az eli 6 Sz PO! sál fa 01 01 Ungh mő't ár jég olcsób kap! ál Ifi I
