Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)
1923-04-14 / 30. szám
XXIII. évfolyam. 30. szám. Szombat, 1923. április 14. Előfizetési ár egy évre: Helyben . . . 1200 bor. | Vidékre . • ■ 1320 kor. Egy szám ára 16 korona. Alapította PRAGER FERENGZ Hirdetmények dija: Egy cm. magas soronként Garmondból 80 korona . . — Petitből 90 korona Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épMetág^j 300 ezer rokkant van Csonkamagyarországon A rokkantak a létminimum megállapítását, ingyen kórházi és gyógyszerellátást kérnek. Még a rohanva-rohanó történelmi napok közben, amikor az elképzel- hetönél is súlyosabb harcot kell vivni a megélhetésért, amikor nem tudunk a Holnapra gondolni, a Ma gondjai közben sem feledkezhetünk meg a Tegnap hőseiről, akik nótával, felvirágozva mentek a harcterekre, ahol legfőbb javukat, exisz- tenciájuk, létük egyetlen garanciáját, munkaképességüket, egészségüket hagyták ott. A hadirokkantak, akik önfeláldozóan teljesítették kötelességüket, nem tehetnek arról, hogy az emberfeletti harc nem javunkra dőlt el. Az eddigi megállapítások szerint Magyarországon körülbelül három- százezer rokkant van. Ezek közül 3 százalékot tesz ki a százszázalékos, 8 százalékot a hetvenötszázalékon felüli rokkantak száma úgy, hogy harmincötezren lehetnek azok, akik munkaképességük 75—100 százalékát vesztették el. Sajnos a róluk való gondoskodás ügye meglehetősen mostohán áll. A Hadirokkantak Országos Egyesületének beadványa a kormány előtt fekszik, amelyben a hadirokkant ügy rendezését kérik, még pedig a 75—100 százalékos rokkantak számára a létminimum megállapítását, mint a jelenlegi aktiv katonáké. A többi rokkantak részére is megfelelő segély, valamint ingyen kórházi és gyógyszerellátást kérnek. A kormány döntéséről annak idején olvasóinkat tájékoztatni fogjuk. r=rr~~ ...1 ===== Döntés előtt a magyar jóvátétel Budapesti jól informált körökben úgy tudják, hogy a magyar jóvátétel ügye közvetlen döntés előtt áll. A kormány rövidesen erre nézve értesítést kap. A Devizaközpont hivatalos árfolyamai péntek délben: Zürichi megnyitás : Budapest 12, Berlin 0 02.60 Arany : 16500, font 21435, dollár 4465—4615, márka 0'21—0'23, lira 227—237, lei 22'—24-, szokol 139'—, korona dinár 47.—, lengyel márka 012.60, sweici frank 855. Betöltik a városnál megüresedett állásokat A minisztertanács hozzájárult az állások betöltéséhez Májusban meglesznek a választások Már évek óta a halasi városházán több tisztviselői állás van j üresedésben, melyeket helyettes j lát el. Az állások betöltése az | utóbbi időben mindinkább na- J gyobb érdeklődést váltott ki, da- | cára annak, hogy a betöltés húzódott, mert ahhoz a felsőbb fórum jóváhagyása hiányzott, j Ugyanis a tisztviselői állások be- J töltéséhez a minisztertanács j engedélye szükséges. A város — mint már megírtuk j — még a múlt évben ez irány- j ban az alispán utján felterjesztést j intézett a minisztertanácshoz, hogy a szükséges hozzájárulást megkapja. Fővárosi munkatársuuk a legilletékesebb helyről úgy értesült, hogy a város felterjesztése már a minisztertanács elé került és a minisztertanács hozzájárult a részleges tisztujitáshoz, illetve az üresedésben lévő állások betöltéséhez. A minisztertanács határozata a napokban már Halason lesz és igy hamarosan az állások betöltésére kerül a sor, amely valószínű, már májusban meglesz. A városházán betöltésre kerül dr Kolozsváry Kiss István nyugdíjazásával megüresedett közigazgatási tanácsnoki állás, dr Kathona Mihály lemondása folytán megüresedett tanácsjegyzői állás, a rendörbirói állás, irnoki, valamint a választások folytán esetleg megüresedő állások. A halasiak 1920-21. évi jövedelem- és vagyonadója A halasi adófelszólamlási bizottság letárgyalta a halasi állam- pénztár körzetébe tartozó községek 1920—21. évi jövedelem- és vagyonadóját. Szerda óta már csak a halasiak ügyét tárgyalják. A tárgyalásokról illetékes helyről szerzett információink alapján a következőket közölhetjük: A halasiak részéről az 1920 — 21. évi jövedelem- és vagyonadó ellen a legtöbb felebbezés az iparosok és kereskedők részéről érkezett. A bizottság minden fe- lebbezést tárgyalás alá vesz és ahol indokoltnak tartja a leszállítást, az meg is történik, azonban a bizottság sok esetben nem bogy az adót mérsékelné, hanem tetemesen felemeli. A bizottság mérlegeli azt a körülményt is, hogy ahol nem teljesen indokolt a leszállítás, az illető megfizetheti a reá kirótt adót, mert a kivetés óta koronánk romlott és igy most könnyebben fizethet. Ajánlatos — mint nekünk mondták — az 1920—21. évi jövedelemi és vagyonadónak kifizetése, mert nem fizetés esetén az állami végrehajtók fogják behajtani és a végrehajtási dijak 16 százalékot tesznek ki a késedelmi kamat nélkül. Az adó kifizetése mái azért is érdeke mindenkinek, hogy az ne torlódjon össze, mivel az 1922— 23. évi jövedelem és vagyonadó és az általános kereseti adó fizetése is nemsokára esedékessé válik és még ezeket az adókat is ez év december végéig minden körülmények között behajtja az állam. 50 és 100 koronás érez- pénzeket tervez a kormán; Egy svájci cég még régebben ajánlatot tett a kormánynak, hogy kisebb címletű ércpénzeket ver, amelyek sokkal gazdaságosabbak, minta papírpénzek. A kormányhoz közel álló körökben úgy tudják, hogy a kormány most komoly megfontolás tárgyává teszi az ajánlatot. Az ércpénzek ugyan többe kerülnek, mint a papírpénzek, azonban sokkal hosz- szabb ideig maradhatnak forgalomban, mint a papírpénzek. A német kormány nemrégiben veretett 50 és 100 márkás ércpénzeket és a kísérlet igen jól bevált. Ugyanebből a forrásbffl merített értesülés szerint a magyar ércpénzek alumíniumból készülnének és 50, 100 koronás címletekben kerülnének forgalomba. Felmerült az a terv is, hogy a svájci cég ajánlatát elvetik és a körmöc- bányai pénzverdéből megmentett gépekkel készítik el az uj magyar ércpénzeket. Közigazgatási refon tárgyalása A belügyminiszter a közigazgatási reformtervezet megvitatására az érdekelt hatóságok és a közigazgatási szervek képviselőinek részvételével ankétot tartott a képviselőház delegációs termében. Rakovszky Iván belügyminiszter elnöki megnyitóbeszédében arra kérte a megjelenteket, hogy a tanácskozásból zárjanak ki minden politikai tendenciát. A meginduló vitában Kállay Miklós szabolcsmegyei főispán szólalt fel elsőnek és azt hangoztatta, hogy a vármegyei főispánoknak nagyobb hatáskört kell biztosítani. Somogyi Szilveszter szegedi polgármester azt fejtegette hogy a városoknak a tervezettel szemben nemcsak jelölni, de választani is kell a polgármestert, még pedig tiz esztendei időtartamra. Koncz János a jegyzők nevében oda konkludált, hogy a javaslata községi élet fejlesztésére vonatkozó terveket nem foglal magában. Gévai Wolff Lajos szerint az alispáni állásokat továbbra is választás utján kell betölteni. Általában a vezetőállásoknál helyteleníti a kinevezési rendszert. Puky Endre alispán minden- tekintetben a kinevezési rendszer hívének vallotta magát. Mósa József vármegyei főjegyző mindenben helyeselte a javaslattervezet rendelkezéseit. Dobos Gábor körjegyző ugyancsak szerencsésnek tartja a reformokat. Szükségesnek tartaná as- egységes közigazgatási minősb- tést. Az áthelyezéseknél a képviselőtestület és a jegyzői érdekeltség meghallgatásátjavasolta. Madarász Elemér főszolgabíró szerint a községi választójogot az irni-olvasni tudáshoz kellene kötni. Szabovlyevits Dusán alispán a törvényhatósági bizottságban az értelmiség túlsúlyának biztosítását kívánja. Az áthelyezéseknél korlátozásokat tart szükségesnek. Kiskos István polgármester azt kérte, hogy a törvényhatósági bizottságba és a közgyűlésbe a polgármertereket is vegyék be.. * m Kiskun-Halas Helyi Értesítője Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap.
