Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1921-04-27 / 34. szám

Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Hl. évfolyam, 34. szám. Kiskunhalas, 1921 Szerda, április 27 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 40 kerona Egész evre........................16® ,, E gyes szám ára 2 korona. FőszerkeszL : Dr.Nagypál Ferenc. Lapkiadó: Farkas Áron. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Városházépület. Nagytössde. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton reggel. Hirdetési dijak: Garmond soronként ... 3 korona Vitéz és tudós ezredes ur, Palotás Faustin. „Az ide, hegy eljár . . . Cserebogár, sárga cserebogár!“ Vasarnap délelőtt a homályos világítási! városi szinház szinpa dán egy idős ezredes beszé t gyönyörűen a hazaszeretetről s történeti iárgyu hazafias előadá­sával úgy fe lelkesítette a haliga tóságot, hogy a/, mint magyar irredenta fé'istenre ekintet. fel az aranygalléru katonára. Talán tíz ember sem tudta a színházban, hogy ki az a Palo­tás Faustin. Sokkan azt hitték, hogy a régi osztrák ármádia preparált agyú törzstisztjéből vedie t át az uj események ha­tása alatt „nejnzetvédelmi tisztté.“ Nem. Palo ás Faustin már ak­kor is „nemzetvédelmi tiszt“ volt amiker vasraverték a katonát, ha Kossuth Lajos nevét az ajkára merte venni. Előttem áll a daliás honvéd százados, a nagyváradi had-apród isko a nagytudományu történelem tanára, aki ezelőL húsz évvel ve­lünk, a nyughatatlanvérü fiatal újságírókkal (Ady Endre, Sas Ede, Du ka Ák®s, Halász Lajos dr., Krüger Aladár stb.) együti csinált hazafias propagandái Nagyváradon szóval és to.ial. Hogy szerettük mi ezr a nyilt szivii, tudós kapitányt! És ő is szeretett minket. E mentünk a király szü'eíés- Hipján a hadapródok iiszti ava­tására s láttuk, hogy Palotás könnyezik, amikor a „Gatterhal­te“-et fújta a katonai zenekar. Az elkeseredés könnyei jelentek meg szempilláin. Halász kol egáin gu nyosan legyintett a kezével s ezért a legyintésért megfosztották tartalékos tiszti rangjától. A tisz­tekkel örökös hadilábon álltunk, minden hétre esett egy párbaj újságíró és ka'onatiszt között, de Palo ás Fans in mindég kö- zö tünk vo't, velünk érze:t, mert mi csak az osztrák és cseh tisz­tekkel kötözködtünk. Palotás Faustin teremtett azu­tán részben uj szellemű tisztikart nz ő történelem oktatásaival elő­ször a hadapród iskolákban, azután a Ludevikán. Mondta is nekünk, hogy az ö tanszéke a magyar hazaszeretet katedrája. Mennyi fiatalság erő és tfiz vo t húsz évvel ezeiőt Palotás századosban s ebből a fiatalság­ból, erőből és tüzből semmit sem vesztett az ezredes. Fájt neke u vasárnap délelőtt ott a szinház nézőterén a gon- doiaf, hogy az a nagy hallgató­ság, csak egy idős ezredest iát Palotás Faustinban, amikor én tudtam, hogy ő inár évtizedek óta tüzes apostola a magyar ha­zaszere e nek, ifjú ma is, csak az ari|nygaHér a három ezüst csillag öregiti meg egy kissé. De hát húsz esztendő! „Az idő. hogy eljár . . . Cserebogát, sárga cserebogár.“ karácsonyi Aladár dr. A Máv. Nem minden célzat nélkül nyitottunk állandó rovatot la­punkban. „A vasút“ cim alatt a Máv. és az utazó közön­ség érdekeinek védelmére. Ismeretes dolog az, hogy a kontinens összes vasú válla­latai között már a békében is a Máv vezetett, mint minta személy- és árufuvarozási in­tézet. Személyzet, anyag és megbízhatóság dolgában a világháború óriási szá litási megterhelése, a forradalmak pusztításai s a románok rab­lásai után is talpra állt a Máv. hogy elfoglalja első helyét az európai vasú ak kö­zött. És ezt a kiváló intéze­tet mosf, amikor már-már ki­heverte sebeit, a zs dó s$jtó hamis híradásaival, sö ét rá­galmaival igyekszik befeke­títeni. Revolvereskednek, hogy néhány elzavart zsidó főtiszt­viselőt visszahelyeztessenek állásukba, holott ezek csak fekélyei voltak az intézetnek Helyi keretek között lapunk is a legnagyobb készséggel áll a Máv. érdekeinek szol­gálatába, mert ezzel az utazó és szállitóközönség érdekeit is szolgálja, másrészt, hogy helyet adjon azon hivatalos cáfolatoknak, amelyek a zsidó sajtó rágalmait és hamis híreit kellő értékükre redukálják. Ami a speciális halasi vi­szonyokat illeti, a halasi Máv állomás személyzete, éién Jambrich áüomásfőnökkel, kit csak nem régen helyeztek át városunkba, úgy hivatalos működésűkkel, mint a közön­séggel való érintkezésükkel egyaránt különös elismerést érdemeltek ki. Mig más vá­rosok Máv. állomásainak sze­mélyzete ellen — m.ntazt. a velünk csereviszonyban levő vidéki lapokból olvassuk, — fordultak e!ő közérdekű pa­naszok, addig ilyen eset Ha­lason még nem fordult elő. Már ezért is nagy rokonszenv- vel viseltetünk az intézet iránt, amely országunk egyik fő- büszkesége. — ir. A halasi szegény gyermekekért. (Hannatier A. István dr. püspök 5000 koronás adománya.) A halasi római kathoükus plébánia egyik meleg szivü káplánja a múlt héten Vácott járt s o t tisztelgett Hannauer A. István dr. megyés püspök előtt. A nemes lelkű fiami pap élénk színnel ecsetelte a fő­pap előtt, hogy miiyen sok szegénysorsu gyermek jár Ha­lason iskolába, akiknek nincs cipőjük, a ruha rongyokban esik le róluk s a táplálkozá­suk is nagyon gyönge. A püspököt meghatotta Kürthy káplán előadása, az Íróasztalához lépett s onnét öt darab ezer koronás bank­jegyet veti ki. — Fordítsa ezt a esekéiv összeget a halasi szegény gyermekek javára. Végtelenül sajnálom, hogy nem adhatek többet a nemes célra — mon­dotta a főpásztor, — de egy­házmegyém egyéb városaiból és községeiből is érkeznek hozzám ilyen információk s a pénzből máshova is kell juttatnom. Kürthy hálás köszönetét mondott a bőkezű adomány­ért s kijelentette, hogy pon­tos jegyzetet készít azokról, hogy kik és milyen mérték­ben és formában részesültek ebből az adományból a ha­lasi szegény gyermekek közül. — Nem kívánok semmi­féle elszámolást, — válaszolt a püspök, — azt teljesen áz ön 'előismeretére bízom. Azt mondanunk sem kell, hogy miiyen nagy az öröme a derék ifjú papnak, aki már haza érkezett Halasra, hogy főpásztora módot nyuj.ott neki szegény gyermekekkel jóiékonyságot gyakorolni, vi­szont a város polgársága is bizonyára hálás szívvel veszi tudomásul azt, hogy a me­gyés püspök nem felejtkezik meg a geográfiailag legmesz- szebb eső egyházközségének szegény gyermekeiről sem. Milyen lesz a forgalmi adó. A pénzügyminiszter a fergalrai adóról szóló törvényjavaslatának alapjai a következők: A gabonaforgalom fölszabadí­tása után az állam gondoskodni kivan arról, hogy a fixfizetésüek elviselhető áron kaphassák meg liszt fejadagjaikat. Éhhez 3 millió métermassa gabonára van szük­ség. Ha 1500 koronás szabad­forgalmi árat számítunk, akker erre és egyéb közszüségteti cik­kekre a fizetések fö számítása után két és fél milliárd koronára lenne szükség. A pénzlgyminiszter terveze e szerint 3 millió métermázsának a felét őrlési adó utján természet­ben, az ezen felül szükséges ösz- szeget pedig a forgalmi adóból fogják fedezni. Az adó 3 reszre oszlik: 1. Az őrlési adóra, me y ahe- lyet, hogy 1 millió gazdát adóz­tatna meg. 6000 malomtól szedi be az adót. 2. Álatforgalmi adóra, amely szerint minden passzushoz kötött á lat eladása után az eladási ösz- szeg 3 százalékát kel! fizetni. 3. Általános forgalmi adóra. Ez alá esik az őstermeléssel fog'al- kozókaí kivéve mindenki, aki bár milyen bevételre irányuló kere­seti tevékenységet folyhat. Alapja a nyeis bevétel, kulcsa 1 szá­zalék. Értesülésünk szerint a törvény julius elsején lép életbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom