Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-09 / 41. szám

1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. október 9. Közgazdaság. A must czukrozása tárgyában a földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki, melyben kimondja, hogy egy hektoliter musthoz 4 kilónál több czukor semmi esetre sem adható. A bácsalmási uradalmat — mint nekünk jelentik — eladják. Szomorú szüret volt Osongrádon. Alig 2—3 hektó termett a tavalyi 20—80-al szemben. Budapesti gabonaárak: október 8. Búza 22 k. 10 f. — 23 k. 20 f. Eozs 19 k. — f. — 19 k. 40 f. Árpa 18 k. 80 f. — 19 k. 80 f. Zab 21 k. — f. — 22 k. 60 f. Tengeri 18 k. 50 f. — 19 k. 50 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Sertésárak: ю I rendű öreg 350 kgr. felül 152—160 fii. ^ II. „ „ 280—350 kgr-ig 140-154 „ g Fiatal nehéz 300 kgr. felül 158—170 „ •ffi „ közép 220—300 kgr-ig 162—176 „ N „ könnyű 220 kgr-ig 160—180 „ Az árak kilónként értendők. Csarnok. Az ördögi nő. Folytatás 11 — Hová rejtetted a halottat ? Hová rejtetted az ő rá bízott végrendeletet? — Ezt majd az esküvőnk után mondom meg — felelte a nő édeskés hangon. — A végrendelettel magam­hoz láncollak, mert tudom, hogy arra szükséged van. Csak az által zsarol­hatsz az elzüllött és kitagadott Fol- linustól óriási összeget, mert hisz aztán ő lesz a nagy vagyon örököse. Prath gúnyosan nevetett. — De ha még sem akarom ma­gam lekötni — mondá aztán — ha meg akarom tartani szabadságomat. — Akkor nem kapod meg a vég­rendeletet sem — felelte Magda. — Anélkül pedig nem kaphatja meg az oldalág a vagyont. A végren­deletet meg kell kapnod, hogy vegyi szereiddel egy részét az írásnak eltüntethesd és helyette mást Írjál az okmányokba. — De uemcsak azért van szüksé­ged az okmányra, meit ügyességeddel egy egész halom végrendeletet is Írhatnál, hanem a pecsétet nem tud­nák utánozni. A papír viznyomását sem utánozhatnád és ezért okvetlen az eredetire van szükséged, de ezt megtartom magamnak. Én leszek az, aki az örökössel, aki bizonyos idő múlva külföldről visszaérkezik — tárgyalni fog, csak én, mert te megcsalhatnál engem. Prath kezeit mellén összefonta és erősen ъ szemébe nézett a nőnek. — Én senkit sem gyilkoltam meg — mondá aztán nyomatékosan. — Ki tudná bebizonyitani, hogy én voltam az, ki neked a megbízásokat és szereket adta, melyeket te fel­használtál, hogy czélt érjünk. Te nem voltál ugyan más, mint eszkö­zöm, de csak te fogod viselni a kö­vetkezményeket. — Különben is mit tudom én, hogy mi történt közted és a fiatal bárók közt? Nem lehettél te az ő szeretőjük is ? — Edgard, vigyázz magadra ! — kiáltá Magda izgatottan. — Te en­gem elcsábítottál és te voltál az egyedüli, akié voltam. — Gyalázatos szerepet játszottam irántad való őrült szenvedélyből, hogy örökre bírjalak téged, hogy feleséged legyek. — Mikor Arthur báró akkoriban meglátogatott bennünket, akkor ismert meg engem-------— — — És őrülten szerelmes lett beléd —- szakitá aztán félbe a tanár gúnyo­san. — Te, mint egy öreg, durva ember felesége adtad ki magad. Nem csoda, ha a fiatal báró nem tudott ellentállani csábitó tekintetednek: gavallér volt, érzelmeit titokban tar­totta, leveleit megsemmisítette és titokban találkozott veled. Emlékszel azon bizonyos napra, mikor a vadá­szat alkalmával őt hirtelen meglep­ted. És aztán egy karc, amit nem vett észre . . . egy tövis, amely őt megszurta, mint azt ő hitte és elho­mályosodott előtte a láthatár. A báró nem volt képes többé egy hangot sem kiejteni. Egy rándulás, megme- revülés és te felemelted a fegyvert, elsütötted azt a már meghalt báró arczába, aztán a fegyvert kezébe nyomtad és elfutamodtál. — Igen, a te parancsodra tettem ezt mind — sziszegte a szép nő Prathoz közeledve. — Aztán Eóbert báró jött sorra — folytatá a tanár. — Ahhoz más utón közeledtél, ugyanaz a játék kezdődött, mint Arthur bárónál. Mig végre a toronyszobában találkoztatok, ismét egy karcz, azonnali halál és aztán a holttestet az udvarra lökted. Hisz tudtad, hogy senki sem lát, minek is lett volna a titkos lépcső! — Hallgass! — kiáltá Magda nyersen. — Te tervezted és én vég­rehajtottam, te ugyanolyan bűnös vagy, mint én. Arulójeleket nem hagytam hátra. — Azt tudom — felelte Prath — szükséges is volt óvatosnak lenned, mert Pinkerton az ő mindent kiszi­matoló orrával érdeklődik minden ilyen eset után, de amennyire tudom, ezeket az eseményeket nem kisérte figyelemmel. — Rövid idő múlva sorra került a legfiatalabb báró. Ugyanaz az őrült szerelem. A szerencsétlen nem tudott semmit meghalt fivérei titkáról. — Magda, nagy merészség volt tőled, hogy őt a parkban gyilkoltad meg és aztán az iszapos vízbe lök­ted, ahol a halak az arczát összemar- czangolták, ahogy azt a hozzátarto­zói gondolták. — Haha, este volt és senki sem volt a kertben — felelte Magda. — Elővigyázatos voltam és mielőbb végrehajtottam tervemet körülnéztem. — az utolsó gyerekjáték volt ne­ked — fejezte be Prath gúnyolódását. — Aliceval könnyű dolgod volt, de csodálatos, hogy a gyümölcsbői csak ő evett, én arra is számítottam, hogy a báró is fog abból enni, de nem baj, az öreg kevés nehézségeket fog támasztani. — De most már elég volt a ve­szekedésből, feküdj le néhány órára amint szükségem lesz rád, fel foglak költeni. A kastély tornyairól félárbócra eresztve lógtak a fekete lobogók. A cselédek némán és szomorúan járkáltak. Senki sem tudta, hogy hogyan tör­tént a szerencsétlenség. Senkit sem bocsájtottak be az elhunyt bárónő szobájába, melynek ajtaját Falion és négy rendőrtisztviselő őrizték. A történtek felől biztos hírek nem szivárogtak ki. Minden látogatót aki a kastélyba jött, hogy a bárónak rész­vétét kifejezze, visszautasítottak. Az ideiglenes koporsót is elhozták, minthogy a halottat később ércko­porsóba akarták a családi sírboltba elhelyezni. Estefelé egy szomorú menet indult a lovagterembe. Elől ment Falion, őt követték a koporsóvivők és aztán jött néhány szolga égő gyertyákkal. A menetet négy rendőrtisztviselő zárta be. A lovagterem elég jó állapotban volt, csak egyik ablaka néhány nap­pal ezelőtt, valószínűleg vihar folytán kitört és még nem csináltatták azt meg. A kandallón is meglátszott az idő vasfoga. Nem messze a betört ablaktól egy ravatal állott amelyre már évtizedek óta az elhunyt Follusonék koporsói lettek elhelyezve, Most is oda vitték a koporsót és a szolgák gyertyákat állítottak fel melléje. — Meggyujtsuk a gyertyákat azon­nal ? — kérdezte az egyik szolga. — Azt majd elvégzi Jira, menje­tek csak el — felelte Falion egy ősz szakállu szolgának intve, aki a báró­nak bizalmasa volt. — Ha ezt a rablók tudnák — mondá az öreg szolga a rendőrfelü­gyelőnek a nyitott ablakra mutatva. — Persze itt a környéken nincs olyan népség, a skótok becsületes emberek. Emberemlékezet óta nem történt itt semmiféle rablás. London­ban nem lehetne egy koporsót nyitott ablaknál hagyni. Falion még egy pár szót váltott az öreg Jimmel, aki igenlőleg bólintga- tott fejével. — Még egy órát vár tehát — suttogta Falion és csak aztán gyújtja I meg a gyertyákat. E szavak után a nehéz vasajtó, mely a folyosóra nyílott, becsukódott. A lovagteremben ismét sötétség ; uralkodott és a baglyok huhogása j vált ismét halhatóvá. De még más zaj is hallatszott néha, mintha sut i togtak volna, mintha szerszámok zör gése hallatszana, azután mintha egy j nehéz fafedelet emeltek volna fel és ezt ismét halotti csend követte. Fél óra múlva az ajtó kinyílt és Jim jött be a terembe és meggyuj- totta a gyertyákat. Csodálatos, hogy ; az öreg szolga nem félt, habár ő is I mint minden skót, nagyon babonás j volt. Az öreg még tett-vett egyet mást, közben érthetetlen szavakat mormogva, melyek mindinkább ért­hetőbbek lettek. — Ilyen íavaszság — mormogá fogatlan szájával és ki menve a terem­ből, a nagy vasajtót betette maga után. — Ora-óra után telt el. A szól folytán ide oda lobogó gyertyalángok kísérteties szint adtak a teremnek. A kastély harangja tizenkettőt ütött és messze távolból hallatszott a város templomának harangozása is. Alig hallatszott még el a harang bugása, mikor az egyik ajtónál nesz majd recsegés és szerszámok zörgése hallatszott. A következő pillanatban egy köpenyben burkolt alak suhant be a terembe. Egy pillanatra meg­állt, kórülnózett aztán gyors és nesz­telen léptekkel a vasajtóhoz ment és azt tolózárral is elzárta. (Folytatjuk.) l!ltlllll!lllll1lllll1lllll!lllll!l:l'il'l!!IS!l!!llll!IIIIIIMII!l!lll!IIHIIIÍIIIII!IHilllHIHI Köszönet nyilvánítás. Mindazok jó rokonok, barátok és ismerősök, kik elhunyt férjem, test­vér ünk temetésén megjelentek s szi­vünk nagy fájdalmát ezáltal enyhíteni igyekeztek, fogadják hálás köszönetünket özv. Endrész Sándorné neje özv. Sándor Imréné, Ednrész Imre testvérei. Illl!lll!l!l lílll I lllllll IIIIITII111 III I I IIIHIIIIIIIIIIinilllllllllllllllllllll Hirdetések. 9156/kig. 1912. EQrdetmény. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási bizottsága 5438/kig. 1912. számú határozatával a Baja— Csongrád—Erdőhegyi állami közutnak Kiskunhalas határába eső szakaszaira vonatkozó törzskönyvek hitelesítését elrendelvén, annak határnapját 1912. évi október hó 24. és 25-ik napjának d. e. 8 órájára tűzte ki. Ezt oly felhívással teszem közhírré, hogy a hitelesítésnek a városháza tanácstermében leendő foganatosítá­sánál mindenki, aki az állami közút által bármiként érdekelve van, a jelzett határnapon megjelenhet és kérelmét bejelentheti. Kiskunhalason, 1912. október 2-án. Silling polgármester. Krausz Simon paplan készítő tudatja, hogy műhelyét Bajára helyezte át., További megrendelések Schön Samu rőfös és divatáru üzle­tében eszközölhetők. Jó karban levő boroshordók és egy háló szoba bútor eladó az Úri Kaszinóval szemben. Goldgruber Ármin tudatja, hogy párisi nagy áruházában (város­ház épület) színes és fehér üveg és porcellán újdonságai megérkeztek, közte sok szép ajándék tárgyak. Nagy válasz­tók férfi, női és gyermek posztó és bőrci­pőkben. Keztyűk, csipkék, gallérok, lámpák, tükrök és sokféle bazáráruk olcsón eladatnak. Edények, szalvet- ták, abroszok és nickel evőeszközök lakodalmakra kölcsön adatnak. Diva­tos, díszes és egyszerű modell női kalapok az őszi és téli idényre meg­érkeztek, melyeket olcsó árban árusit. Kéri a közönség pártfogását. Menyasszonyok és koszorús leányok figyelmébe. Ki gyönyörű szép és divatos menyasszonyi koszorút és fátyolt akart venni, csak Glück Ignáczhoz menjen, ki az idén be­vezette a legújabb és legszebb koszo­rúkat és fátyolokat. Pazar választék. Olcsó árak. Székely Sándor malomtulajdo­nos tudatja, hogy a héten megkezdi házakhoz járó favágó motorral a tűzi­favágást ölenként 3 és 4 koronáért. A hasogatáshoz olyan emberek kerestet­nek, kik azt átaljában elvállalják. Bő­vebb értesítés a Mélykúti utón levő lakásán. A ki köhög, rekedt, vagy hurutos, használjon kárpáti fenyő mell czukorkákat. Kapható Mikes Ferencz (ezelőtt Atlasz) gyógyszer- tárában Halason, Fő utcza. un 11111111111 ni 111 un ni inini ini i in in i un и 3674/1912. tkvi sz. Utóajánlati árverési hirdetmény. A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Dr. Kellner Ármin és társai végrehajtatóknak — Bácz Fodor Alajos és társai végrehajtást szenve­dők elleni 1400 kor. töke s jár. iránti végre­hajtási ügyében Kiskunmajsai Takarékpénztár a vhjt. 27. §-a értelmében beadott utóajánlata folytán a kiskunhalasi 3010 sz. betétben A I 7915/52/a, 79l5/52/b, 7915/53-7915/56, 7915/57/a, 79l5/57/b és 79l5/57/o hrsz. 290, 10 hold 1237, 403, 363, 630,1316, 8 hold 826, 2 hold 1310, 1344 nsz. öl szántó, lakház, udvar, kert, szóló és legelő, ingatlanból Bácz Fodor Alajost, Báez Fodor Annát és Bácz Fodor Pirost illető 24/27 részekre a 2215/ 1912 tkvi számú végzés folytán 1912. évi augusztus 28. napján megtartott árverés ha­tályon kívül helyeztetik és a jelzett ingatlan részek 2255 kor. utóajánlattevő által beígért vételár kikiáltási árban 1912. évi november hó 6-ik napján d. e. 9 órakor a Kiskun- halasi kir. járásbíróság árverési termében megtartandó nyilvános árverésen a kővet­kező feltételek mellett eladatni fog. Az iitóajánlattevő által Ígért ár reá akkor is kötelező, ha az árverésen meg nem jelennék, s amennyiben ennél magasabb Ígéret nem tétetik, az árverés alkalmából az ingatlan ne­vezett utóajánlattevő által megvettnek fog kiküldött által nyilváníttatni. I. Árverezni szándékozók tartoznak az in­gatlan becsárának megfelelő 10°/o bánatpénzt készpénzben vagy a kormány által ovadék- képesnek nyilvánított értékpapírban letenni. Vevő köteles a bánatpénzt a Vhjt.25 §-a értel­mében kiegészíteni. II. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben és pedig az első részletet az árverés jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, a második részletet ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, a harmadik részle­tet ugyanazon naptól számított 45 nap alatt, minden egyes vételári részlet után az ár­verés napjától számított 5 százalékos kama­tokkal együtt, az 1881. deczember hó 6-áu 39425 I. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a kiskunhalasi m. kir. adóhivatalnál mint bírósági letétpénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszá­míttatni. Kiskunhalas, 1912. szeptember 18 A kir. járásbíróság mint tkvi. hatóság. Fajth s. k. kir. járásbiró. A kiadvány hiteléül: Freytág Géza kir. telekkönyvvezető. N V \ I Halas, .1912 Nyomatott Práger Ferenez könyvnyomdái''**

Next

/
Oldalképek
Tartalom