Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-11 / 2. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. január 11. \ 4 1/ / tagadta, de minekutánna Szeles György, Erdős István, Budai Mészá­ros János szemtől szemben ellene fakadtak, deliberáltatott: Gáspár István megvallván maga is károm­kodását, ezen kényességből és szo­kásból való gonoszságáért a’N Dist- rictusoknak statumai szerint má­soknak Példájára mint Primus Actusért — első cselekedetért — 25 Pálczákra büntettctett.“ P. Ingatlanok aüás-vevéso. Paprika Benő és neje Nagy B. Juliánná megvették Dezső Imre és neje Dobrádi Mária lakóházát 105 n. öl udvarral és 71 n. öl kerttel 3000 koronáért. ifj. Gyenizse József és neje Bor- bás Anna megvették Rocsek Józsefné ez. Szuper Katalin fehértói szántó­kaszáló tanyásbirtokát 150.000 ko­ronáért. Ternyák Imre és neje Laczi K. Regina megvették Tóth V. Sándorné Lakos Erzsébet lakóházát 106 n. öl telekkel és 105 n. öl kerttel 1000 koronáért. ifj. Ternyák Ferencz és neje Fekete Rozália megvették Tóth V. Sándorné Lakos Erzsébet 1081 n. öl és 178 n. öl szántóját 2000 koro­náért. Ván Antal és neje Csikós Rózái megvették Jakab Imre és neje Szabó Mária 117 n. öl fekete földjét 90 koronáért. Szabó László megvette Csikós Mária lakóházát 259 n. öl udvarte­lekkel 600 koronáért. Keiekes Imre és neje Tóth Ro­zália megvették Zseni Ilona felső­szállási 4 hold legelőjét 960 koro­náért. Lantos Márton és neje Nagy Verona megvették Báuóczki István és neje Feró D Jolán ingatlanát 400 koronáért. Gauzer János (Kalocsa) meg­vette Takács Imre és neje Kis Tóth Zsuzsánna ingatlanát 100 koronáért. Varga Sándor és neje Tóth Etelka megvették Dugár Lajos és neje Segesvári Krisztina lakóházát 179 u. öl telekkel 4000 koronáért. Pintér K. János és neje Sonkoly Teréz megvették Varga Sándor és neje Tóth Etelka lakóházát 199 n. öl telekkel és 59 n. öl kerttel 3700 koronáért. K. Bacsó Benő megvette Zseni István és neje Nag*y Julia lakóházát 88 n. öl telekkel 4000 koronáért. Sárvári Imre és neje Kun Lidia megvették Babos Jánosné Földvári Erzsébet 285 és 706 n. öl ingatla­nát 800 koronáért. Kovács István és neje Osányi Mária '/s-rész — Kovács Imréné Pap Lidia 'lt-r&sz — megvették Tóth István és neje Füle Zsuzsánna alsószállási 1253 u. öl és 3 hold 612 n. öl ingatlanát 1000 koronáért Komlós Lajos és neje Szalai Rozália megvették Mészáros Imre és neje Albert M. Mária ingatlanát 200 koronáért. Mozgai Mária megvette Gajdos János szőlőjét lakóházzal 1800 ko­ronáért. A husdrágasá^ megszüntetése. Irta: Auffenberg János, a U. O. Sz. elnöke. A huedrágaságot és husinséget a házinyultenyésztés segélyével a vidéki, sőt a városi lakó is könnyen megszüntetheti, mivel hussziikség- letének egy részét különös költség nélkül maga termelheti, ami a mos­tani magas húsárak mellett figye­lemre méltó dolog. Külföldön, de különösen Francia- országban és Angliában, minden rangú polgár mindennapi ótelrend- jében helyet foglal a házinyulhus, amely olcsósága mellett izletesebb és táplálóbb a szárnyasok húsánál is. A racionális nyultenyésztés mel­lett a házinvul a legtisztább házi állat, amely sem gilisztát, kukacot nem esz meg, mint a baromfi, sem moslékhoz nem jut, mint a malac, elkülönített almozott, tiszta rekeszes ólakban tenyész. Minden egyéb húst szolgáltató háziállatunkkal szemben az az előnye, hogy tenyész­téséhez rendkívül kevés hely kell, hogy igénytelen a takarmányozás és gondozás tekintetében, hogy rendkívül szapora, hogy értékes prémet szolgáltató gereznájával is fizet termelőjének, hogy vemhessége csak egy hónapig tart. — Látjuk ezekből, hogy számtalan előnyénél fogva nemcsak a saját husszükégle- tünket fedezhetjük tenyésztésével, hanem gazdasági mellékágazatkónt folytatva, szép jövedelemre tehetünk szert segélyével. Mig megfogyott marhaállomá­nyunk szaporítására 4—5 évre lesz szükségünk, addig a házinyulállomá uyunkat s igy a termelendő hús mennyiségét egy év alatt megsok­szorozhatjuk, mert a háziuyulat évente négyszer is befedezhetjük s a fiák életük nyolcadik hónapjában már ismét ivarérettek. Mindenki, aki egy kis félreeső zuggal rendel­kezik udvarában, fogjon a nyul- tenyósztéshez. A nyultenyósztésről a Házinyul- tenyésztők Országos Szövetsége Budapest (Csillaghegy) minden ér­deklődőnek ingyen fölvilágositással szolgái s díjtalanul megküldi az érdeklődőknek „Házinyultenyésztő“ cimfi könyvecskéjét, amely tenyész­tőnek szükséges tudnivalókat közöl. Csillaghegyi 300 rekeszes nynl- telepót minden érdeklődő meg­tekintheti. Mérsékelt áron ad bárkinek jó tenyészanyagot, sőt vagyontalanok­nak teljesen ingyen. Megveszi a termelt husnyulakat és házinyulhust árusít a székesfő­város vásárcsarnokában. Irodalom. Az „Ehrlich 606“ diadalmasan kiállotta a próbát Ezerszámra kísérleteztek vele az orvosok s a fényes siker, mely a nagy felfedezés első napjaiban mámoros ötömmel töltötte el az embermilliókat, nem bizonyult hitegetésnek. Hatalmas orvos­szerrel lett gazdagabb az emberiség, mely megszabadult a rettenetes rémtől, a vérbaj­tól. Ehrich Pál frankfurti és Hata, a japán orvos halhatatlan nevet szerezlek maguk­nak, mikor az orvosi tudománvt ezzel a nagyszerű felfedezéssel tökéletesebbé tették. Tagadhatatlan, hogy a kételyek is sűrűn felhangzottak s a két tudós, amíg a teljes bizonyosságot meg nem állapították, tar­tózkodott attól, hogy a nyilvánosságnak részletes beszámolót nyújtson a csodálatos szerről. Ma már eltűnt miuden aggály s a szerény tudósok eleget tesznek a nagy óhajtásnak, kiadták könyvüket az „Ehrlich 606“ról A legérdekesebb könyv ez a munka, mely után az egész világ mohóság­gal nyúl. Ezúttal nem kell iiigységgel te­kintenünk a külföldre, a mű a mi számunkra is hozzáférhető. A berlini kiadás után most megjelent magyar nyelven is Marsehalkó Tamás dr. kolozsvári egyetemi tanár fordí­tásában Ehrlich tanár egykori asszisztense szeretettel végezte a fordítás munkáját s maga is figyelemre méltó előszót fűzött a könyvhöz. Amint végig lapozzuk a müvet, a meghatottság érzése talán még erősebb bennünk a bámulatnál is. Hihetetlen mun­kát végzett Ehrlich és Hata, amig eljutott oda, hogy a vérbaj ellen megtalálta a biz­tosan ható fegyvert. A múlt esztendő no­vember havában volt az a diadalmas nap, mikor a Hata által megvizsgált diamido- arsenobenzol, a 606-os preparátum, a vér­baj parazitájával, a spirochälapallida-val inficiált tengeri nyulba fecskendezve, a parazitát 24 óra alatt teljesen kipnsztitotta. az állatot pedig rohamosan meggyógyította, Egyetlen befecskendezés elég volt arra, hogy a gyógyulás folyamata meginduljon és semmi kezelésre sem volt többé szükség. A kísérletek hihetetlenül hosszú sorozatáról Hata számol be a könyvben, mig Ehrlich a bevezetőn kívül az eredményekről szól. Több nagynevű orvos Írása van még a mű­ben, melynek szövegét kiegészítik a kísér­letek sikerült felvételei és az érdekes mellékletek. A vaskos kötet igen szép kiállításban .jelent meg Hegedűs és Sándor könyvkiadók­nál Debreczenben. Lapunk kiadóhivatalá­ban is beszerezhető. Ara fűzve 6 korona, kötve 8 korona. Közegészség. Az első segítség. dennapi fogyasztásra szolgáló czik- keknek, igy a tojásnak és a barom­finak, házról-házra való árusítása nem tekinthető házalásnak és ilyen czikkekkel, még ha nem saját ter- mésűek is, bárki engedély nélkül szabadon űzhet kereskedést. II. Csonttörés. Rendesen a végta­gok törnek el valami külső behatás következtében. Ezeknek az ismertető jele az, hogy megrövidül az illető csont, duzzadt lesz, nem használ­hatja a beteg s éles fájdalommal jár. Valamely csont egyszerűen úgy tör­het el, hogy az izmok között foglal helyet, a nélkül, hogy azokat meg­sértené, ez a könnyebb természetű törés; más esetben átszakitja az izmokat és a bőrt, ez a súlyosabb természetű eset, mert nemcsak a csont törésével van dolgunk, hanem sebesüléssel is. Mindkét esetben igy járunk el: a törött végtagot két­oldalt sínek közé tesszük, erre min­denféle házitárgy szolgálhat (bot, főzőkanál stb.), a sin és a végtag közé azonban puha dolgok, (toll, vatta, ruhanemű) kerülnek, ’ utóbbi esetben, t. i. ha a törés sebes, akkor először a sebet látjuk el, úgy a miut azt fönutebb leírtuk és csak azután fogunk a törött csont kötéséhez. A beteg nyugalomba helyezendő, alsó végtag töréseinél lefektetjük és fekve szállítjuk orvoshoz, ha azonban a fölső végtag törött, úgy felkötjük a beteg karját s úgy visszük orvoshoz, a ki meg fogja gyógyítani. Ficzamodás. — Csak valamely Ízületben történhetik; ennek jele az, hogv az ízület nem mozgatható, végtagoknál rövidülést vagy alak változást látunk, nagy a fájdalom, erősen duzzadt a testrész. Itt úgy járunk el, a hogy a csonttöréseknél. A ficzamodásoknál a beigazítást csak orvos végezheti. Zuzódás. — Jele az, hogy az illető testrészen kék foltot látunk, igen fájdalmas. Hideg borogatásokat rakunk rá. (Dr. X.) Közgazdaság. Nagy mozgalom indult meg Kiskunmajsán eziránt, hogy Törtely testvérek gőzmalmát 250.000 kor. alaptőkével részvénytársasággá ala­kítsák át. Méncsikók vásárlása. — A földmivelÓ8ügyi miniszter fölhívja mindazon tenyésztőket, kiknek bir­tokában legalább is 4 jó származású, erős c 8ontu, szabályos testalkatú, saját nevelésű egy éves méncsikó van s azokat az államnak el akarják adni, hogy e szándékukat február hó 1-ig jelentsék be a föld- mivelósügyi minisztériumnál 1 koronás bélyeggel ellátott Írásbeli nyilatkozatukban, a melyben meg kell jegyezniük, hol vannak az eladó csikók, jelezni kell azok származását, magasságát, színét és árát. Vásár Czegléden. Az orszá­gos vásár Czegléden f. hó 15-én lesz. A vásárra — miut lapunkat értesítik — a különféle állati betegségek miatt csak lovakat szabad felhajtani. Felelősség a sertésvészért. Felmerült esetből kifolyólag kimon­dotta a Kúria, hogy ha a vevő ser­tésvészen még át nem ment serté­seket ad el, a megbetegedésért és elhullásáért őt a sertéseknek az át­adása után szavatosság nem terheli. De szavatol akkor, ha a sertések már az átadáskor a vész csirái által fer­tőzve voltak. A legnagyobb valószínűség szerint a szabadkai heti piaczokra a jövő héten már meg lesz engedve a hasadtkörmű állatok felhajtása is. Tojás- és baromfiárusitás — nem házalás. A kereskedelmi miniszter kimondotta, hogy a min­Budapesti gabonaárak : jauuár 10. Búza 22 k. 05 f. — 22 k. 90 f. Rozs 15 k. 25 f. — 15 k. 50 f. Árpa 14 k. 50 f. — 15 k. 50 f. Zab 16 k. 90 f. — 17 k. 60 f. Tengeri 10 k. 40 f — 10 k. 80 f Az árak 100 kilogrammonként értendők. Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadótulajdonos. € s а г а о к. SI ш gyilkos? (Еду vizsgálóbíró feljegyzéséből.) Folytatás 9 — Eddig azért nem beszéltem — folytatta Holm — mivel azt gondoltam, hogy a gyanú, szerelem- féltésem találmánya. Igen, uram, ettől féltem, ezért voltam képes ma­gamat oly nehezen rábírni, hogy önnek mindent elmondjak. Most már egész bátran merem állítani, hogy a határon talált hulla Ulrich személyével azonos. Oh istenem, mily iszonyú bűntény. Es szegény Rózának a nyomorult gyilkoshoz kell feleségül mennie. — De mi oka volt Főhrenbach- nak Ulrichot eltenni láb alól ? — kérdeztem a fiatalembertől. — Kétszeres, — volt a válasz. — ő gyűlölte Ulrichot, mivel ez ba­rátom s az egyetlen volt, ki testvére mellett tartott, s az utolsó pillanatig határozottan elleneszegült annak, hogy nővére a báróhoz menjem férj­hez. Ez volt az egyik ok. A másik pedig az, hogy Ulrich halála után a leány lesz szüleinek egyetlen örö­köse s igy ő lett volna itt az egyet­len ur. E kombinációk meglehetősek voltak. — De miként jöttek a gyilkos és a meggyilkolt a gyilkosság szín­helyén össze? Vagyis miként csá­bíthatta a gyilkos áldozatát arra a tájra ? Mert csábításra kellett gon­dolnunk. Miként volt arra képes azon gyűlölködés és idegenkedés mellett, mely köztük létezett? Hóimnak e fölött csak bizonyta­lan gyanitásai voltak. Mi volt most a további teendő részemről, mint bűnvádi bírótól ? Az, hogy megállapítsam, vájjon a birtokon tartózkodott-e Főhrenbach azon az éjjelen, mikor a gyilkosság elkövettetett. Ezt hamarosan megtudtam. A báró azon éjjel csakugyau távol volt, állítólag a városba lovagolt, hogy egyet-mást beszerezzen. Most a kertbe mentem, az est színhelyére, hol tánczoltak. Főhren­bach báró is ott volt, de ő nem tán- czolt, csak a tánczolókat nézte. Hozzá léptem. — Uram, szabad önt kérnem, hogy a házba kísérjen ? Hivatalos ügyben akarok önnel beszólni. A báró megrázkódott, eleinte habozott, de gyorsan összeszedte magát s követett Tudtam, hogy csak zavarba ho­zása által érhetek el némi sikert. A szobában minden bevezetés nélkül a meggyilkolt marhakereskedőt hoz tam elő, mi annyira megzavarta, hogy a keresztkórdósek alatt beval­lotta, hogy csakugyan ő az, kit akkor a gyilkossággal vádoltak, de bizonyítékok híjában felmentettek. — Ön a gyilkosság vádja alól — mondtam — csak egyelőre mente­tett föl. Mivel pedig ón itt uj ada­

Next

/
Oldalképek
Tartalom