Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-19 / 29. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. július 19. Teroyák József (nős Tóth Julianná­val) megvette Tóth Lajos (nős Kis K. Teréziával) 242 n. öl alsó-szállási in­gatlanának fele részét lakóházzal 400 koronáért. Figura Benő és neje Gyulai Rozália megvették Figura István (nős Modok Judittal) 1 hold 782 n. öl fehértói szán­tóját 1000 koronáért. Nagy Kálozi Pál javára megvette Kohn Benő a Halasi Takarékpénztár r. t. ingatlanát 16.100 koronáért. Egy év. Az állami elemi iskola értesítője, melyet Szalay Zsigmond, iskolánk kiváló igazgatója szerkesztett nagy gonddal és utánjárással, a napokban hagyta el a sajtót. Ez értesítő —joggal mondhatjuk — valóságos tükre a város kulturális életé­nek s a gondolkodni tudó ember értékes tapasztalatokra jut a benne való lapoz­gatás által. Megismerheti belőle a halasi népnek az iskola felől táplált vélemé­nyét, s fogalmat nyerhet azon munká­ról, melyet a tanítók, a „nemzet nap­számosai“ kifejtenek. Közli az értesítő az állami iskola történetét, rajzolván azon állapotokat, melyek az iskolaügy terén Halason uralkodnak. E részben meleg hangon emlékezik meg a város képviselőjéről, dr. Hegedűs Kálmánról, ki fáradtságot nem kiméivé, az iskoláknak az állam által minél hamarabb való felépítését szorgalmazta, nagy sikerrel. Egy erre vonatkozó rósz igy hangzik : „1911. április 26 ika nevezetes nap lesz Kiskunhalas város népokta­tás ügyének történetében, mert a „Kiskun-Halas Helyi Értesítője“ a Hírek rovatában szóról-szóra ezt Írja: „Hegedűs Kálmán képviselő telefonon értesítette lapunk szerkesztőségét, hogy a miniszteri tanács hozzájárult gróf Zichy János kultuszminiszter előterjesztéséhez, mely szerint a kiskunhalasi áll. iskola építéséhez 180 ezer koronát utalványoz.“ Leírhatatlan örömet és megelége­dést okozott városszerte ezen hir, az örömet és megelégedést csak fokozta az az esemény, hogy május 1-ón Schmidt Gyula a szabadságtóri, — május 2-án Kauzer Andor építészi mérnökök a szabadkai-uti iskola tár­gyában helyszíni szemlét tartottak.“ A közoktatásügyi minisztérium az elmúlt évben két uj tanítói állást szer­vezett. Ezen állások egyikére — mintazt lapunkban annak idején megírtuk — özv. Gaál Ferenczné székelyudvarhelyi ta­nítónőt helyezte át, a másikra pedig Babó Mária oki. tanítónőt nevezte ki. Az iskolába az elmúlt évben 1588 gyermek iratkozott be, kik közül 274-en pusztai iskolába jártak. A gyermeki szív és lélek nemesíté­sére iskolai ünnepeket tartottak ; a ref. leánynövendékek részére pedig Nánay Béla vallástanitó vasárnapi iskolát rendezett, melyen énekeltek, imádkoz­tak és vallásos történeteket olvastak a növendékek. Ez utóbbin a megjelenés nem volt kötelező. az elmúlt iskolai évben járványos betegségek nagyobb mérvben nem fordultak elő ; a tanítás zavartalanul folyt. A tanítványok közül 4-en haltak meg. A szegényebb tanulók segélyezésére nagy gondotforditottaz isk.gondnokság. Ruhasegélyül 78 fiukabátot és 75 nad­rágot, 48 leánykabátot, 50 szoknyát és 158 pár csizmát osztott ki. Tan­könyvsegélyben 299 gyermek részesült 882 kötet könyvvel. Az értesítő végén kimutatásokat talá­lunk. Legérdekesebb az, mely a beirt növendékek kimutatását és az osztály­tanítók beosztását tartalmazza. Kitűnik ebből, hogy a tanulók valósággal össze­vannak zsúfolva s egyes tanító 80—90 gyermeket is oktat. Szomorú dolgok ezek 1 Csak az vigasztal, hogy hamarosan „megvirrad“ s akkor majd megváltoznak az iskola­ügy terén uralkodó s e lap által is több­ször felhozott visszáságok. Figyelő. Kövezik a járdákat. A város képviselőtestülete egyik határozatában kimondotta, hogy mind­azon telkek előtti gyalogjárók, melyek az alább felsorolandó utczákon feküsz- nek, t. évi október hó 1-igkikövezendők. Azon telektulajdonosok, kik a járda- felépitést saját vállalkozóikkal óhajtják eszközöltetni, amennyiben azt október 1-ig teljesitik, minden külön kérelem nélkül megtehetik, kötelesek azonban a városi mérnök utasításait követni a járdák magassága és szélessége tekin­tetében. Lépcsők és nyilt kifolyók, szó­val minden oly magassági változások, melyek a járókelőkre veszedelmesek, semmi szin alatt sem alkalmazhatók s amennyiben a hatóság ilyeneket talál, azokat a telektulajdonosok költségén fogja eltávolítani. Az okt. 1-ig el nem készített járdá­kat a város elöljárósága fogja a tulaj­donosok terhére és költségére elkészít­tetni. A járdával ellátandó utczák a következők: mindkét Jókai utca oldalán egész hosszában Kisfaludi я я я я Fáezán я я я я Csokonai Я я я я Kazinczy я я я Bátori 5J я я п Avar n я я „ Hajnal » я я я Kard я я я Holló я я я я Gyapjú я я я я Vas я я я я Vajda „ я я я Nyúl „ я я я Vihar я я „ Nyárfa я я я я Honvéd я я я я Szép я я я я Hattyú я я я „ Huszár я „ я я Zaláu я я я Kötő я я я я Batthányi я я „ Berzsenyi я я „ Tinódi я я я я Szondi я я Toldi я я я ­я Vörösmarty ■л „ a Csokonai-utcáig. Zrínyi я я я я Bajza я я a Széchenyi-utcaig. Székely я я а Bomba-térig. Bálvány я я a Gyapju-utcáig. Kórház я а Nyil-utcáig. Nagy-utca keleti oldalán. Vitéz-utca északi „ egész hosszában. Sárkány-utca déli oldalán egész hosszában. Mélykuti-ut mindkét oldalán egész hosszában. Csillag-utca keleti oldalán egész hosszában. Kikövezendő még a Szabadságtér, Eskütér, Bombatér, Gabonapiacztér és Rákóczi-tér. Közgazdaság. A Gazdakörből. A kör tagjai jutá­nyosán szerezhetik be konyhasó, mű­trágya, kékkő és háncs szükségletüket, ha a kitett ivre neveiket feljegyzik. Sertésvész Bácskában. Bácsmegyé- ben a sertésvész egyre terjed. A ható­ság minden óvintézkedése dacára sem lehetett a nagy mértékben fellépett sertésvószt lokalizálni. A hivatalos je­lentés szerint a következő helyeken van sertósvész: Szabadka, Újvidék, Zombor, Baja, Zenta, Ofutak, Gádor, Sajkáslak, Titel, Szópliget, Paláuka, Bulkeszi, Póterróve, Bácsföidvár, Kiskór, Szilbe­rek, Militics, Dernye és Bátmonostor. Budapesti gabonaárak: julius 18. Búza 22 k. 75 f. — 28 k. 75 f. Rozs (uj) 17 k. 75 f. — 17 k. 90 f. Zab 18 k. 80 f. — 19 k. 40 f. Tengeri (uj) 14 k. 90 f — 15 k. 10 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Csarnok. A fogadott leány. Folytatás 10 Pinkerton tudta, hogy mit jelentsen ez. Elhatározta, hogy próbát tesz Olau- diussal. Az ő természete nem volt hip­notizálásra hajlandó, mindazáltal kitű­nően játszotta szerepét. Székében hát- rahanyatlott, felső teste merev tartást vett fel, karjai erőtlenül hullottak a szók támlájára s szemeit télig lecsukta. A következő pillanatban diadalmas mo­soly jelent meg a hipnotizáló arczán ; látta, hogy terve sikerülni fog. A vacsora bevégeztével Claudius felkérte dr. Scottot, hogy vonuljanak el egy kis csevegésre. Seott örömmel en­gedett a meghívásnak, mert tudta, hogy mi fog következni Egy ideig ér­dektelen dolgokról beszélgettek, mig végre Claudius megkezdte hipnotizálá­sát. Pinkerton újra kitűnően játszotta szerepét és úgy tett, mint aki a legmé­lyebb hipnotikus álomba van merülve. Ekkor Claudius odalépett hozzá s tompa hangon mondta : — Te most az ón hatalmamban vagy s nekem engedelmeskedni fogsz. — Igen. — Holnap délután ebéd után agyon fogod lőni Jean Pault. Mindenkinek azt fogod mondani, hogy bosszúból öl­ted meg. Parancsolom továbbá, hogy elfelejtsd azt, amit velem beszéltél. Megértetted ? — Igen. Ekkor Pinkerton úgy tett, mintha hipnotikus álmából felébredt volna s nyugodt hangon mondta: — Mindent éppen úgy fogok tenni, amint azt saját testvérednek megparan­csoltad, hogy Valtilene fejét lője ke­resztül. Oh, te istentelen, megátalko­dott gazember. Pinkerton egy éleset füttyentett s egy pillanat alatt berohant a szobába Savarin és Brillat, akik megragadták Claudiust, ki halálsápadtan, kimeresztett szemekkel, reszketve állt helyén, moz­dulni nem tudott, úgy érezte magát, mintha villámütés érte volna. — Ki vagy te ? — kérdezte re­megve. A detektív lerántotta álszakálát, éles szemeit rászegezve Oiaudiusra, mondta: — Pinkerton detektív vagyok 1 Claudius rettenetes átokkal felelt a bemutatkozásra; minden bűnét beval­lotta s másnap börtönében felakasz­totta magát. Pinkerton mindent elkövetett, hogy Julia előtt rejtve maradjon a dolog, ez azonban nem sikerült, mivel az eset nyilvánosságra került, miért a leány öngyilkos lett. * Nem tudta elviselni, hogy ő, habár öntudatlanul is, ily rettenetes gyikos- ságot követett el. (Vége.) A vén zsugori. — A halasi göröi története. — Folytatás 7 — Ne busulj, gyermekem, atyád­nak bajaszála se görbült meg. — Hol van szegény atyám, — sóhaj­totta a leány elbalón. — Mindjárt lejön a padlásról — sietett megnyugtatni Nagy Ferencz. Aztán felkiáltott az öregnek, hogy bocsássa le a lábtót. De a görög any- nyira reszketette olyan halálos félelmet állott ki, hogy szinte kővé meredten ült a padláson s ijedtében mozdulni se tudott, csak nyögött, sóhajtozott. Erre a főjegyző a szónapadlás mellől hozta el a lábtót, az ajtóhoz támasztotta s felment a görögért, Alig tudta meggyőzni arról, hogy nem lesz semmi bántódása. Aztán föl­emelte a földről, leverte ruhájáról a port s lebocsátva a másik lábtót is, oda­vezette a padlásajtóhoz. De az öreget fognia kellett, mert annyira reszketett, hogy könnyen lebukhatott vobia. Végre elérkeztek a pitvarba s Juliska hangos örömsikoltásban tört ki, amikor halálsápadt atyját megpillantotta. Az öreg hozzátámolygott és zokogva mondta: — Édes gyermekem, koldusokká lettünk. Aztán leánya keblére hajtotta fejét és fájdalmasan zokogott. — Ne sírjon édesapám, majd meg­segít még bennünket az Isten. — Eletemet is e becsületes ember nagylelkűségének és bátorságának kö­szönhetem, — Ne búsuljon, Lambro ur, — fe­lelte Nagy Ferencz, — azt hiszem, hogy ártatlansága ki fog derülni s ón szívesen fogom segíteni, hogy házát újra felépíthesse. — Mit érek már én azzal, ha min­denem odaveszett — A nép elkeseredése leírhatatlan s önt kénytelen leszek fegyveres őrizet alá vétetni, hogy a nép dühét lecsilla­pítsam, de ne essék kétségbe, én min­dent el fogok követni, hogy ártatlan­sága mielőbb kiderüljön. — Mi lesz gyermekemmel, ha engem tömlöczbe vetnek, — jajgatott Lambro. — Gondját viselem én, — felelte a jegyző édesanyja. Juliska megcsókolta a jólelkü öreg­asszony kezét, amelyre forró könnyei csepegtek. A főjegyző azonnal intézkedett, hogy fegyveres emberek vegyék őrizet alá a vén görögöt, aki szinte tompa kétség­beeséssel meredt maga elé. Még aznap délután a kecskeméti fogházba kisértette s ezzel kiengesz­telte a szerencsétlen, koldussá tett nép haragját. Ezután lázas erélylyel fogott a vizsgálathoz. Napok múlva jelentették neki, hogy egy László Pál nevű takácslegény a nagy tűz óta valósággal búskomorságba esett. Azelőtt egész nap dalolt, fütyölt, trófálódzott, most pedigszótalan, busul; hervad s éjente haugosan zokog. — Ennek alighanem nagy bűn nyomhatja a lelkét, — gondolta a fő­jegyző s azonnal a városházára idéztet­te a takácslegényt. (Folytatjuk.) и i in и 11111 и 111 и 11 и 11 in ni in и i un и i и i in 11 Köszönet nyilvánítás. Mindazon jó rokonainknak és isme­rőseinknek, kik elhunyt felejthetetlen anyánk, nagyanyánk és auyósunk teme­tésén megjelentek s részvétükkel fáj­dalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. Darányi Imre, Sándor, Juliánná gyermekei és a többi rokonok. Hirdetések. 2669/1911. tkvi sz. Utóajánlati árverési hirdetmény. A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Czimmer József és a csatlakozott Mélykúti Takarékpénztár végrehajtatókuak, — Szabó Galiba Istvánná sz. Szundi Erzsébet kiskun- halasi lakos végrehajtást szenvedő elleni 300 korona tőke s járulékai iránti végrehajtási ügyé­ben dr. Hofmeister Juda kiskunhalasi lakos­nak a Vhjt. 27. §-a értelmében beadott kérel­me és utóajánlata folytán a kiskunhalasi 3371. számú betétben AI 1-11 és a kiskunhalasi 6895. számú betétben AI. I—11 sorsz. ingatlanokra az 1027/1911. tkvi sz. végzés folytán 1911 évi május hó 23. napján megtartott árverés hatá­lyon kivül helyeztetik és a kiskunhalasi 3371 • számú betétben AI. 373/1. 373/2. hrsz. 216. és 83 nsz öl kert, lakház 2139 sz. a. udvar a Beltelekben 2751 kor. 10 fii. — a kiskunhalasi 6895 sz. betétben AI. 15716/60/a 15716/60/e. 15718/1. 15720/2. 15721. 15722 15723/1 15725/1. 15728/4. 15729. 15730/3/a. hrsz. 345. 1 hold 324. 4 hold 385. 231. 104 és 636 sz. ! szántó, labház, udvar, legelő, nádas, rét az Inoka és Kisteleken ingatlanból Szabó Galiba Istvánnét illető 4/8 része pedig 610 korona 50 fillér utóajánlat-tevő által beígért kikiáltási árban 1911. évi augusztus hó 7-ik napján d. e. 9 órakor a kiskunhalasi kir. járás-biróság árve­rési termében megtartandó nyilvános árverésen a következő feltételek mellett eladatni fog. Az utóajánlattevő által Ígért ár reá akkor 1 is kötelező, ha az árverésen meg nem jelennék, j s amennyiben ennél magasabb Ígéret nem tétetik, az árverés alkalmából az ingatlan nevezett utóajánlattevő által megvettnek fog ; a kiküldött által nyilváníttatni. I. Árverezni szándékozók tartoznak az in- 1 gatlan becsárának megfelelő 10°/o bánatpénzt készpénzben vagy a kormány által ovadék- képesnek nyilvánított értékpapirban letenni. Vevő köteles a bánatpénzt a Vhjt.25 §-a értel­mében kiegészíteni. Kiskunhalas, 1911. junius 20. A kir. járásbiróság. mint tkvi hatóság. Fajth Gáspár, kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül : C z e n t и e г irodatiszt. Halas, 1911. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom