Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-14 / 46. szám
1906. Kiskun-Halas helyi értesítője. november 14. 2 koronát: Varga Sándor Kazsok, Varsilievics Fedornó Pozsony, Frid- rich Lajos, dr. Tessényi Dezső Torzsa, Gutwein Lajos Torzsa, Schick János Torzsa, Bocsor László Fülöp- szállás, Oroszi János, dr. Biró Bálint és Schwarcz Ferencz Kiskőrös, Ugrik Kálmán Kiskőrös, Babó Krisztina, özv. Bessenyei Ferencznó Budapest, Koffer Teréz. 1 koronát: Dr. Gesinai József, dr. H. Zs. Budapest, T. E. Budapest, S. F.-ué Budapest, Stirling Ferencz Budapest, Nagy Sándor Kazsok, Gutwein íjászló Torzsa, Kordkovics Dénes, Szécsényi László, Vadász Pál, Gróf Vilmos és dr. Fél Boldizsár Kiskőrös, Bessenyei Károly, özv. Hamar Pálué. N. N., ifj. Ognyanov Milán Szabadka. 60 fillért: Becze Gábor Nyíregyháza. Tizenegyedszer jelenik meg a Kincses Kalendáriom, a mely most már országszerte ismerős. A Kincses Kalendáriom gazdag tartalmában nincsen regény, nincs egyetlen novella, sőt nines benne egyetlen versecske sem ; közleményei egytől egyig mind számot tartanak arra, hogy tudományos értéküket még a tudósok is elismerjék és még sincs közöttük egyetlenegy se, a melyet a legegyszerűbb ember is megne érthetne. Embertan, fejlődéstan, nyelvtudomány, csillagászat, statisztika, földrajz, politika, történelem, művelődés-történet, néprajz, heraldika, műtörténet, jogtörténelem, építészet, botanika, orvosi tudomány, sport, robbantó kémia, szobrászat, dramaturgia, színészet, népművészet, szociálizmus, tőzsdespekuláció, artisztika, természetrajz, csillagászati földrajz, minden van a Kincses Kalendáriom-ban, nem iskolás, nem is akadémikus modorban, hanem egy-egy izgató érdekes- ségü problémával kapcsolatban. A Kincses Kalendáriom, mely esaku gyan megérdemli a nevét: a gyakorlati élet általános útmutatója. Melegen ajánljuk olvasóinknak figyelmébe. A Kincses ára bekötve két korona, vászonkötésben három, arany metszéssel pedig négy korona negyven fillér. Kapható minden hazai könyvesboltban. népesedési mozgalom. — november 7. november 13. — Születtek: Sánta Ferencz és Sütöri Rozáliának Imre nevű fiuk. Kolompár Fámnak Krisztina nevű leánya. Visnyei János és Kardos Máriának Imre nevű fink. Becker József és Orbán Rózának Gizella nevű leányuk. Panni Tla^oTe^^Bu^^lCTézíánarlTona fiévű ieat^űTTTIászTo “Ilyörgy ' és" Dobos Eleonórának Mária nevű leányuk. Lender József és Kállai Juliannának Zsófia, Judith nevű leányuk. Rácz István és Mészáros Rozáliának Rozália nevű leányuk. Kertész Lajos és Jung Teréziának Antal nevű fiuk. Fleischl Sámuel és Ozunterstein Margitnak József nevű fiuk. Ispánovits István Viktor és Komáromi Zsófiának Margit nevű leányuk. Bor R. József és Kardos Rozáliának Sándor nevű fiuk. Abonyi István és Csatári Juliannának István nevű fiuk. Hájas Imre és Tóth Máriának Mária, Terézia nevű leányuk. Ternyák Ferencz Vendel és Fekete Rozáliának Erzsébet nevű leányuk. Meghalta!: Kun Judith 1 hónapos korban. Kis B. Sándor 86 éves, Zsigmond Erzsébet 2 hónapos, Földvári Erzsébet 1 hónapos. Molnár Imróné Szalai Rozália 27 éves, Visnyei Imre Márja 38 éves, ÉSzlanka kszfer Z■ > no-' napos, Wzalai József 51 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Gáspár Antal Lajos Máriával. Dobrádi Béniámin özvegy Fehér M. Imróné Módok Máriával. Rádóczi József Vörös Tepszi Juliannával. Serfőző Svéda Béniámin özvegy Túri Imróné Borbás Máriával. Csókási Gyula Rolcsik Karolinával. Taporki Imre izsáki lakos Kovács G. Rozinával. Tapodi László izsáki lakos Kovács G. Mária Jolánnal. Berta Imre özvegy Vajda Balázsné Miskei Erzsébettel. Illés Lajos özvegy Bárány Lajosnó Zsigmond Máriával. Kardos Imre Brecska Rozáliával. Hegyi Ferencz Abrahám Rozáliával. Figura János Rácz Erzsébettel. Nagy Antal Babó Eszterről. Kun Antal Kovács Juliannával. Horváth Sándor József Kovács Búkor Eszterrel. Modok Antal Varga Tarhós Eszterrel. Sz. Gar- bai Sándor Kuti Szabó Juliannával. Korda Béniámin Sütő Erzsébettel. Egyhekeltek: Karchesz János Sólya Erzsébet Matilddal. Bagó Gergely Tóth H. Teréziával. Teleki Sándor kecskeméti lakos Murgács Mária Valériával. Martinov Emil Molnár Juli- ánnával. Közgazdaság. A ló köhögése. A többé-kevésbbé hallható köhögés beteges jelenség, melyet nem igen méltatnak oly mértékben figyelemre, mint azt megérdemli, mert gyakran nagyobb bajt előzhetünk meg. Igaz ugyan, hogy nem minden köhögés jelent mindjárt veszélyt, mindazáltal az első köhögéseknél azonnal gondosan meg kell figyelni az állatot, hogy a bajt — ha lehet — csirájában elfojtsuk. A rögtöni köhögést okozhatja a légcsőbe kerülő takarmány vagy víz, ez azonban csak addig tart, mig a rossz útra került anyag eltávolíttatott, ami rendes viszonyok között nem tart sokáig. További okul szolgálhat a poros takarmány. Ha a ló jó étvágygyal eszik és aközben mélyen vesz lélekzetet, akkor a beszi- vott levegővel a finom por a légzőszervekbe jut, a nyákhártyákat in- gerli és köhögést okoz. Ha ezen állapot tovább tart, akkor a rossz következmények nem maradnak el. Ha sok szénát etetünk, még ha a széna jó minőségű is, az köhögést okoz, ami a száraz, kehessóg kezdetének tekinthető. Ha a ló csak gyengén köhög és az orrából nem folyik semmi, akkor remélhetjük, hogy a baj orvosság nélkül is elmúlik, amint az ok megszűnt. Az itatóvíz hőfokára nem igen szoktak tekintettel lenni, pedig éppen a tulhideg ivóvíz okozza gyakran a rossznemü köhögést és más bajokat, egyebek között a kólikát is. Kivált télen át, ha a kutviz soká áll a vályúban, nagyon is kihűl és bajt okozhat. Ha a ló valahol addig áll a hidegben, szélben, mig fázni kezd, akkor csak örüljön a tulajdonos, ha lova egyszerű köhögéssel szabadul. Az igen meleg istálló éppen olyan veszélyes, mint az igen hideg, az állatok légzőszervei a hideg levegőre jutván, igen megtámadtat- nak, minek nemcsak köhögés, de bronchitis egyéb tüdőbaj lehet a következése. Eddig azon köhögósfélékről volt szó, amelyeket megakadályozni hatalmunkban van. Tehetetlenek vagyunk azonban, ha a szabadban hirtelenóben megváltozik a levegő hőfoka. A hirtelen való olvadás többnyire gyakrabban okoz köhögést, mint a száraz hideg. Amig hideg északi szól fuj, a köhögés nem tör ki, csak akkor, ha a szél megfordul és az idő enyhébb lett. Az időváltozta okozta köhögés rendszerint valamely huruttal, orr vagy hörgőhuruttal van összeköttetésben ; minthogy ezen hurutokat egymástól megkülönböztetni, nem éppen könnyű, idejében kell állatorvoshoz fordulni. Addig azonban az ivóvízre ügyeljünk, hogy ne legyen az túlságosan hideg s adjunk naponta kétszer-háromszor meleg korpát a jászolba. A méz kitűnő szer a köhögés ellen; napjában két- szer-háromszor adunk egy evőkanállal a lónak félórával az etetés előtt. A kisfoku köhögés mellett a lovak lépésben dolgozhatnak, azonban ügyeljünk, hogy izzadásba ne jöjjenek s az istállóban meleg pokróccal kell őket betakarni. Az állatorvos néha az erősen köhögő lónak is elrendeli, hogy száraz időben a szabad levegőn lassú mozgást tegyen. Ha a lónak az orra folyik, akkor a lónak külön itatóedényről gondoskodjunk ; a kutnál se engedjük, hogy a többivel igyák ; erre szükség van, hogy a ragályozást elkerüljük. Fontos továbbá, hogy az etető és a rács tisztán tartassanak, esetleg karbolos vízzel lemossanak. Präger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Halas. 1906. Nyomatott, Práter Ferenez könyvnyomdájában. T
