Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-25 / 52. szám
Deczember 25. KUN-HALAS. 1898. s műkedvelői előadással egybekötött tánczmu- latság minden tekintetben jól sikerült. Magát az előadást természetesen az erőkhöz mérten kell elbírálni s dicsérni azt a jó akaratot, a mely- lyel a szereplők a szép számmal megjelent közönségnek egy kedves estét törekedtek szerezni. Szinrekerült Bérezik Árpádnak a „Házasítok“ ez. vigjátéka. F r i d r i c h Giziké Laura szerepében elegántiával mozgolódott s egyes jeleneteknél elég ügyesen domborított; Szabó Ilonka özv. Elekesnét kedves jóakarattal azemó- lyesitette, — mellettük a többi női szereplőkről: Babó Zsófika, Musa Erzsiké, Szabó Jo- lánka és Pázsit Ilonka kisasszonyokról is dicsérettel emlékezhetünk meg. Paprika Antal barátunk — pardon — egészen kivált a műkedvelők kedves társaságából. A hivatottság nem egy jelét látták nála felcsillanni, úgy hogy ő természetes hajlamával nem egy vidéki „ripacs“ elől ragadná el már most a dicsőség pálmáját. Az ő alakítása már művészi szempontból is figyelmet érdemel. Elég jó keretet képezett a többi férfi szereplők közül kiijönösen S z i 1 á d у Sándor és Rúth László szimpatikus játéka. — Az előadás után tánezra perdült az örök vig fiatalság. A vigasság az éjiéi utáni órákban ért véget. — Trachoma orvos. A trachoma orvos választást egyik múlt közgyűlés magának tartotta fenn. A közgyűlés ezen határozata megfel- lebbeztetvón, a megyei törvényhatóság akként intézkedett, hogy a trachoma orvos kinevezése a polgármester jogkörébe tartozik, miután ezen orvos járvány-orvos. — Párígyiilcs. A függetlenségi 48-as kör helyiségében ma délelőtt gyűlés tartatik, amelynek tárgya a tisztviselők megválasztása lesz. — Esküvő. Benedek Antal városi hivrtalnok folyó 20-án d. u. fél 8 órakor tartotta egybekelést ünnepélyét özv. G ö n c z ö 1 Já- nosnó szül. Majrits Eraneziska úrnővel. Tanúk voltak a menyasszony részéről Dr. Zilah Benő kir. járásbiró, a vőlegény részéről Dr. Babó Mihály városi főjegyző. — Telefonhálózat létesül jövő évben az egész megyében. Remélni merjük, hogy hatóságunk lépéseket tesz az iránt, miszerint ezen hálózatban városunk is benn legyen. A telefon üdvös voltát magyarázni fölösleges. — Változások a megyénél. Gróf Osáky megyei aljegyző lemondása folytán az V. aljegyzői állásra Marschalkó Béla eddigi VI. aljegyző, 'ennek helyére pedig Dr. Baky Imre eddigi szolgabiró s ennek helyébe Némethy Jenő eddigi t. b. szolgabiró választatott meg a múlt hó 28-án tartott megyegyülésen. — Korcsolyázóink türelmetlenül várják a fagyot, hogy is ne, mikor már itt az ideje. A helybeli korcsolyázó-egylet vezetősége azonban bízik, hogy majd megfordul az idő az ő javukra, erre vall legalább azon intézkedése is, hogy az egyesület egy nagyobb szabású pavilion építését tervezi, — Kozics István mérnök már készített egy csinos tervrajzot. — Vadászat. Tegnapelőtt a helybeli vadásztársaság illusztris tagjai a fehértói erdőben nagy hajtó vadászatott tartottak. Tömérdek vad került a nymródok fegyverei elé, amelyekből bizonytalan menyisóget le is puffantottak. Délután két órakor pedig a fehértói erdészlakban vig lakomára gyűltek össze, (már t. i. nem a lelőt és le nem lőtt vadak:), ahol is szenzátiós vadász-kalandokban nem volt hiány. — Amint értesülünk, városunknak több tiszteletben álló polgára visszafojtott lélekzettel várja ama bizonyos nyulakat, amelyeket a hős nymródok egynémelyüké évek hosszú sora óta „küldözget“ hozzájuk! — Kecskemét telepíteni akar szikrában, melynek előmunkálatait egy bizottság végzi. Ez a bizottság elhatározta azt is, hogy a szikrában nyaraló közönség részére egy fürdőt., egy táneztermet építtet s egy vendéglőt rendeztet be. ügy látszik sikerülni fog az egykori sivatagot oázzá változtatni át. Mennyivel mis lenne a mi közgazdasági viszonyunk is, ha Kecskemét nemes péjdáján buzdulni tudnának társadalmi előkelőségeink, vezetőink és polgártársaink ! — A ref. felsőbb leányiskola zenetanára. f. évi deczember hó hó 29-én az iskola helyiségében nyilvános hangversenyt rendez. Kezdete délután 5 órakor.Mősor. 1. „Notturno.“ Előadják: Roucsek Nellike, Fridrich Gizella, Rohoska Etelka és Bergl Aranka kisasszonyok. 2. „Clementi-Erney.“ Előadja: Bergl Aranka k. a. 3. „Chanson Russe.“ Előadja: Roucsek Nellike hullatással megáztatott siralom völgye a boldogság tanyájává változzék át. Te felséges ünnep ! nagy eseményeddel az örök szeretetnek hatalmával tedd az embereket emberekké, szivük, lelkűk legyen a te hatatalmadban; vezesd, mint a vizeknek folyását, édesítsd, boldogítsd. Ah! ha átórezzük a karácsonyi ünnep istenségét, ha átórezzük az Istenség ajándékának szentségét akkor felemelkedünk a porból, akkor nem azért élünk, hogy húst neveljünk a sirboga- rainak, hanem azért, hogy sok jóllét, sok nemes cselekedet Írja be a történet könyvébe, hogy voltunk. Itt a karácsony! ébredjetek hivatástok felismerésére emberek! Szeressétek egymást. Vegyétek fel az árvák sorsát. Ha nincs atyja az árváknak, atyai szeretettel ölleljétek kebletekre ; a mi könnyet letöröltök a szenvező szempillájáról, az átszáll a ti lelketekre s onnan mint felszálló harmat megy a mindensóg urához s vár ott . . . hol látjuk, kit az első karácsony szült. Boldog karácsony legyen osztályrészed édes hazám 1 édes nemzetem ! Hiszem, hogy nincs oly sötétség, mit a betlehemi csillag fénye meg ne világitatana. Nem félünk, nem rettegünk, előre!!! V a s a d i Balogh Lajos. HIRE k. Előfizetési felhívás. Mostani számunkkal lapunk bevégzi második évfolyamát. A miért is felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek előfizetéseiket lehetőleg idejekorán megújítani, hogy a lap szétküldése körül akadály ne merüljön föl. A kik a jövő évtől ujonan belépni akarnak, azokat kérjük, szíveskedjenek ezen szándékukat kiadóhivatalunkkal tudatni, hogy részükre a jövő számot már megindíthassuk. — A műkedvelői előadásról. A főgimnáziumi ifjúság által f. hó 16-án rendezett nyargalták a várost.“ Az alföldi nyílt városok sokszor ki voltak téve ilyen megnyargalásnak s hogy ezt kikerüljék, a kóborló martalóczoknak inkább fizettek valamit alku szerint, Az igy fizetett pénzt nevezték „nyargaló pónz“-nek, vagy egyszerűen „nyargaló“-nak. A nyargaló pénz, mint rendes évi kiadás nagyban szerepel Kecskemét, Nagy-Kőrös stb. városok régi számadásaiban. Megtörtént azonban nem egyszer, hogy a nyargaló pénzt követelő törököt, tatárt vagy bármiféle martalóczot, a lakosság megtámadta és szétverte, a mikor aztán azok persze véres fejjel szaladtak szót a világ négy szöglete felé. Az ilyen esetben természetesen jó kedvvel és tréfálkozva mondogatta a sarczolástól megmenekült nép: „No ezek kikapták a nyargalót.“ S a szónak ez a tréfás, gúnyos értelme maradt meg a mai beszédben. Azoknak a népeknek, melyek halasi földön valaha megfordultak és itt több-kevesebb ideig tartózkodtak, némi emlékei szintén megtalálhatók beszédünkben, habár bizony ezeknél meglehetős képzelődésre is van szükség, hogy az általuk nyújtott pillanatnyi fónylobbanásnál valamit lásson az ember a múltak sötétjében. Sajátságos, hogy kunok emlékét itt jóformán semmi sem tartotta fenn, legfeljebb a Kun családnevet, de ilyen másfelé is van az országban sok ; továbbá a határ egyes részeinek elnevezései. Kötényről azt tartjuk, hogy az a Kutben kun király nevét tartotta volna fenn. Ilyen kun nevek lehetnek még: Zsana, Tájé, Balota, Tázlár, Bodoglár s egy pár családnév a lakosság közt, de a melyekről senki sem állapította még meg biztosan (talán egy- átalán nem is fogja soha) a kun eredetet. Történeti emlékek arról szólnak, hogy Halas a XY. században a Hunyadyakó is volt s hogy velők oláhok is laktak itt. Hogy ezeknek maradványa-e a lakosság közt most is előforduló Oláh családnév, annak a kiderítése nem könnyű dolog lenne, ha ugyan érdemesnek találná valaha valaki erre adni a fejét. Ellene mond ennek az a körülmény, hogy az a dolog ötödfól száz esztendővel ezelőtt történt; ellenben az Oláh családnevet viselők némelyike még most is oly tökéletes oláh typust mutat, mint akármelyik Nuczuj a havasról, már pedig ötödfól száz esztendő alatt eléggé elváltozhatott volna a typusa. Más családnév is van a városban, a mely nem lehetetlen, hogy oláh eredetű, pl. Kajveru és az igen elterjedt Monda (?). Egy pár határrésznek a neve szintén rájuk utal, ezek: Debeák és Ar- gyélus. A Debeák ugyan inkább ráczoktól kaphatta a nevét, de mivel ráczoknak itt lakásáról nem tudunk, nem lehetetlen, hogy a Hunyadyak oláhjai közt lehettek azok a ráczok, kik a debe- áki homoknak ezt a nevet adták. Valamiféle rá- czokról különben szintén szól egy emlék nálunk. Ugyanis a fehértói tó egyik (ha jól tudom délkeleti) öblét Ráczitatónak hívják. Hogy valami kóborló rácz-csapat itatta-e ott a lovait, vagy állandó itt tanyázáskor jártak oda itatni, avagy őket itatták meg benne, belehányván valameny- nyit: ki tudná azt ma eldönteni. Az sem lehetetlen, hogy a Ráczitató elnevezés nem is itt megfordult ráczokra vonatkozik, hanem talán valami Rácz nevű juhász járt oda valaha a birkáival itatni. A Mátyás király cselleiről és azoknak halasi dolgairól a történet elég bőven beszól, a hagyomány azonban nem tud róluk semmit s emléküket sem tartotta fenn semmi hely. Egy szót lehet csupán gyanúba venni az itteni beszédben, mely talán összefüggésben lehet velők. Ha valaki valaminek a színét, javát, elejét kiválogatja, azt mondják, hogy: kicsehelte (kicsehőte). Tudtommal másfelé ezt a szót nem ismerik. Már most egy kis képzelődéssel ráfoghatjuk, hogy csehek képezvén a fekete sereg színét, javát, mikor Kinizsi hadai előtt ezek elhulltak. a még megmaradt s bizonyára még azután jó darabig zsiványkodó martalócz csapat csakugyan ki volt csehelve. Ä tuladunai település emlékét a történelem följegyzósón kívül a halasi nyelvjárás nagyszámú tuladunai sajátságai őrizték meg ; továbbá a Gyenizse-család, melynek neve azonos egy baranyai falu nevével. (Ez a falu hivatalos nevén: Szent-Dienes, ez azonban csak olyan könyvbeli neye a községnek, maga a baranyai nép úgy hívja: Gyenizse, a mely név tehát e szerint a Dienes keresztnévnek még jobban elmagyaro- sodott alakja.) A kuruezvilág emlékét őrizte a Kurucz-halom, a mig fennállott; a nóphagyomány azonban az egész mozgalmat elfelejtette s nem ismerek olyan szólást, mely az akkori dolgokra vagy emberekre vonatkoznék. Egy mégis eszembe jut. A forradalomban kivégzett miniszterelnököt Batthyányi Lajost a nép közt igy hallom emlegetni: Bottyán. Talán a Vak-Bottyán neve még a szájában volt azoknak, kik a Batthyányi novet fél századdal ezelőtt először hallották. Katholikus atyánkíiainak a múlt században történt ide települését már szintén meglehetősen elfeledte a nép, de Bunkóczky első papjukat még emlegeti a hagyomány s az egész településnek élő emléke az Újváros elnevezés, amelyet ők építettek. Nem tudom, hogy az Újváros el- nevezós szerepel-e a városházai hivatalos iratokban, minden esetre kár volna feledésbe merülni hagyni, mert habár kisebb jelentőségű, de végre is történeti név, épen úgy, mint a város többi részének elnevezései: Fölszög, Alszög, (főszög, aaszög), Tabán, Lázár stb. A Nadrágfenók és még ha van egy pár ilyen furcsa elnevezés, legyen Ízlésesebb kitételekkel helyettesítve', de a helynevek csereberélése ellenkezik a történelmi érzékkel, a mely úgy sem igen erős nálunk. A Lázár elnevezésről egész legenda van, különben. Egy njásik ilyen városrész elnevezése pedig : a Vermök, szintén a régi életmódra világotvető maradvány, a mikor t. i. a lakosság mind egy rakáson ásta a gabonás vermeit, mint a hogy bortermő vidékeken a pinezék egy rakáson vannak ma is. E vermeket aztán külön csősz őrizte, természetesen csak akkor, midőn volt bennük mit őrizni, mert akire csak az üres vermek voltak bizva, annak nem nagy hivatala volt. Szerencse, hogy ma már nincsenek vermek, mert különben mind a feliek, mind az üresek felügyelői állására számos pályázó akadna.
