Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-25 / 52. szám

Deczember 25. KUN-HALAS. 1898. s műkedvelői előadással egybekötött tánczmu- latság minden tekintetben jól sikerült. Magát az előadást természetesen az erőkhöz mérten kell elbírálni s dicsérni azt a jó akaratot, a mely- lyel a szereplők a szép számmal megjelent kö­zönségnek egy kedves estét törekedtek szerezni. Szinrekerült Bérezik Árpádnak a „Házasítok“ ez. vigjátéka. F r i d r i c h Giziké Laura szere­pében elegántiával mozgolódott s egyes jelene­teknél elég ügyesen domborított; Szabó Ilonka özv. Elekesnét kedves jóakarattal azemó- lyesitette, — mellettük a többi női szereplőkről: Babó Zsófika, Musa Erzsiké, Szabó Jo- lánka és Pázsit Ilonka kisasszonyokról is dicsérettel emlékezhetünk meg. Paprika Antal barátunk — pardon — egészen kivált a műked­velők kedves társaságából. A hivatottság nem egy jelét látták nála felcsillanni, úgy hogy ő természetes hajlamával nem egy vidéki „ripacs“ elől ragadná el már most a dicsőség pálmáját. Az ő alakítása már művészi szempontból is fi­gyelmet érdemel. Elég jó keretet képezett a többi férfi szereplők közül kiijönösen S z i 1 á d у Sándor és Rúth László szimpatikus játéka. — Az előadás után tánezra perdült az örök vig fiatalság. A vigasság az éjiéi utáni órákban ért véget. — Trachoma orvos. A trachoma orvos választást egyik múlt közgyűlés magának tar­totta fenn. A közgyűlés ezen határozata megfel- lebbeztetvón, a megyei törvényhatóság akként intézkedett, hogy a trachoma orvos kinevezése a polgármester jogkörébe tartozik, miután ezen orvos járvány-orvos. — Párígyiilcs. A függetlenségi 48-as kör helyiségében ma délelőtt gyűlés tartatik, amelynek tárgya a tisztviselők megválasztása lesz. — Esküvő. Benedek Antal városi hivrtalnok folyó 20-án d. u. fél 8 órakor tartotta egybekelést ünnepélyét özv. G ö n c z ö 1 Já- nosnó szül. Majrits Eraneziska úrnővel. Tanúk voltak a menyasszony részéről Dr. Zilah Benő kir. járásbiró, a vőlegény részéről Dr. Babó Mi­hály városi főjegyző. — Telefonhálózat létesül jövő évben az egész megyében. Remélni merjük, hogy ható­ságunk lépéseket tesz az iránt, miszerint ezen hálózatban városunk is benn legyen. A telefon üdvös voltát magyarázni fölösleges. — Változások a megyénél. Gróf Osáky megyei aljegyző lemondása folytán az V. aljegyzői állásra Marschalkó Béla eddigi VI. aljegyző, 'ennek helyére pedig Dr. Baky Imre eddigi szolgabiró s ennek helyébe Némethy Jenő eddigi t. b. szolgabiró választatott meg a múlt hó 28-án tartott megyegyülésen. — Korcsolyázóink türelmetlenül várják a fagyot, hogy is ne, mikor már itt az ideje. A helybeli korcsolyázó-egylet vezetősége azonban bízik, hogy majd megfordul az idő az ő ja­vukra, erre vall legalább azon intézkedése is, hogy az egyesület egy nagyobb szabású pavilion építését tervezi, — Kozics István mérnök már készített egy csinos tervrajzot. — Vadászat. Tegnapelőtt a helybeli vadásztársaság illusztris tagjai a fehértói erdőben nagy hajtó vadászatott tartottak. Tömérdek vad került a nymródok fegyverei elé, amelyekből bizonytalan menyisóget le is puffantottak. Dél­után két órakor pedig a fehértói erdészlakban vig lakomára gyűltek össze, (már t. i. nem a lelőt és le nem lőtt vadak:), ahol is szenzátiós vadász-kalandokban nem volt hiány. — Amint értesülünk, városunknak több tiszteletben álló polgára visszafojtott lélekzettel várja ama bizo­nyos nyulakat, amelyeket a hős nymródok egy­némelyüké évek hosszú sora óta „küldözget“ hozzájuk! — Kecskemét telepíteni akar szikrá­ban, melynek előmunkálatait egy bizottság végzi. Ez a bizottság elhatározta azt is, hogy a szikrá­ban nyaraló közönség részére egy fürdőt., egy táneztermet építtet s egy vendéglőt rendeztet be. ügy látszik sikerülni fog az egykori sivata­got oázzá változtatni át. Mennyivel mis lenne a mi közgazdasági viszonyunk is, ha Kecskemét nemes péjdáján buzdulni tudnának társadalmi előkelőségeink, vezetőink és polgártársaink ! — A ref. felsőbb leányiskola zene­tanára. f. évi deczember hó hó 29-én az iskola helyiségében nyilvános hangversenyt rendez. Kezdete délután 5 órakor.Mősor. 1. „Notturno.“ Előadják: Roucsek Nellike, Fridrich Gizella, Rohoska Etelka és Bergl Aranka kisasszonyok. 2. „Clementi-Erney.“ Előadja: Bergl Aranka k. a. 3. „Chanson Russe.“ Előadja: Roucsek Nellike hullatással megáztatott siralom völgye a boldog­ság tanyájává változzék át. Te felséges ünnep ! nagy eseményeddel az örök szeretetnek hatal­mával tedd az embereket emberekké, szivük, lelkűk legyen a te hatatalmadban; ve­zesd, mint a vizeknek folyását, édesítsd, bol­dogítsd. Ah! ha átórezzük a karácsonyi ünnep is­tenségét, ha átórezzük az Istenség ajándékának szentségét akkor felemelkedünk a porból, akkor nem azért élünk, hogy húst neveljünk a sirboga- rainak, hanem azért, hogy sok jóllét, sok nemes cselekedet Írja be a történet köny­vébe, hogy voltunk. Itt a karácsony! ébredjetek hivatástok fel­ismerésére emberek! Szeressétek egymást. Ve­gyétek fel az árvák sorsát. Ha nincs atyja az árváknak, atyai szeretettel ölleljétek kebletekre ; a mi könnyet letöröltök a szenvező szempillájá­ról, az átszáll a ti lelketekre s onnan mint fel­szálló harmat megy a mindensóg urához s vár ott . . . hol látjuk, kit az első karácsony szült. Boldog karácsony legyen osztályrészed édes hazám 1 édes nemzetem ! Hiszem, hogy nincs oly sötétség, mit a betlehemi csillag fénye meg ne világitatana. Nem félünk, nem rette­günk, előre!!! V a s a d i Balogh Lajos. HIRE k. Előfizetési felhívás. Mostani számunkkal lapunk bevégzi második évfolyamát. A miért is felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek előfizetései­ket lehetőleg idejekorán megújítani, hogy a lap szétküldése körül akadály ne me­rüljön föl. A kik a jövő évtől ujonan belépni akarnak, azokat kérjük, szíves­kedjenek ezen szándékukat kiadóhivata­lunkkal tudatni, hogy részükre a jövő számot már megindíthassuk. — A műkedvelői előadásról. A fő­gimnáziumi ifjúság által f. hó 16-án rendezett nyargalták a várost.“ Az alföldi nyílt városok sokszor ki voltak téve ilyen megnyargalásnak s hogy ezt kikerüljék, a kóborló martalóczoknak inkább fizettek valamit alku szerint, Az igy fize­tett pénzt nevezték „nyargaló pónz“-nek, vagy egyszerűen „nyargaló“-nak. A nyargaló pénz, mint rendes évi kiadás nagyban szerepel Kecs­kemét, Nagy-Kőrös stb. városok régi számadá­saiban. Megtörtént azonban nem egyszer, hogy a nyargaló pénzt követelő törököt, tatárt vagy bármiféle martalóczot, a lakosság megtámadta és szétverte, a mikor aztán azok persze véres fejjel szaladtak szót a világ négy szöglete felé. Az ilyen esetben természetesen jó kedvvel és tréfálkozva mondogatta a sarczolástól megmene­kült nép: „No ezek kikapták a nyargalót.“ S a szónak ez a tréfás, gúnyos értelme maradt meg a mai beszédben. Azoknak a népeknek, melyek halasi föl­dön valaha megfordultak és itt több-kevesebb ideig tartózkodtak, némi emlékei szintén megta­lálhatók beszédünkben, habár bizony ezeknél meglehetős képzelődésre is van szükség, hogy az általuk nyújtott pillanatnyi fónylobbanásnál valamit lásson az ember a múltak sötétjében. Sa­játságos, hogy kunok emlékét itt jóformán semmi sem tartotta fenn, legfeljebb a Kun családnevet, de ilyen másfelé is van az országban sok ; továbbá a határ egyes részeinek elnevezései. Kötényről azt tart­juk, hogy az a Kutben kun király nevét tartotta volna fenn. Ilyen kun nevek lehetnek még: Zsana, Tájé, Balota, Tázlár, Bodoglár s egy pár családnév a lakosság közt, de a melyekről senki sem állapította még meg biztosan (talán egy- átalán nem is fogja soha) a kun eredetet. Történeti emlékek arról szólnak, hogy Halas a XY. században a Hunyadyakó is volt s hogy velők oláhok is laktak itt. Hogy ezeknek maradványa-e a lakosság közt most is előforduló Oláh családnév, annak a kiderítése nem könnyű dolog lenne, ha ugyan érdemesnek találná valaha valaki erre adni a fejét. Ellene mond ennek az a körülmény, hogy az a dolog ötödfól száz esztendővel ezelőtt történt; ellenben az Oláh családnevet viselők némelyike még most is oly tökéletes oláh typust mutat, mint akárme­lyik Nuczuj a havasról, már pedig ötödfól száz esztendő alatt eléggé elváltozhatott volna a typusa. Más családnév is van a városban, a mely nem lehetetlen, hogy oláh eredetű, pl. Kajveru és az igen elterjedt Monda (?). Egy pár határrésznek a neve szintén rájuk utal, ezek: Debeák és Ar- gyélus. A Debeák ugyan inkább ráczoktól kap­hatta a nevét, de mivel ráczoknak itt lakásáról nem tudunk, nem lehetetlen, hogy a Hunyadyak oláhjai közt lehettek azok a ráczok, kik a debe- áki homoknak ezt a nevet adták. Valamiféle rá- czokról különben szintén szól egy emlék nálunk. Ugyanis a fehértói tó egyik (ha jól tudom dél­keleti) öblét Ráczitatónak hívják. Hogy valami kóborló rácz-csapat itatta-e ott a lovait, vagy ál­landó itt tanyázáskor jártak oda itatni, avagy őket itatták meg benne, belehányván valameny- nyit: ki tudná azt ma eldönteni. Az sem lehe­tetlen, hogy a Ráczitató elnevezés nem is itt megfordult ráczokra vonatkozik, hanem talán valami Rácz nevű juhász járt oda valaha a bir­káival itatni. A Mátyás király cselleiről és azoknak ha­lasi dolgairól a történet elég bőven beszól, a ha­gyomány azonban nem tud róluk semmit s em­léküket sem tartotta fenn semmi hely. Egy szót lehet csupán gyanúba venni az itteni be­szédben, mely talán összefüggésben lehet velők. Ha valaki valaminek a színét, javát, elejét kivá­logatja, azt mondják, hogy: kicsehelte (kicsehőte). Tudtommal másfelé ezt a szót nem ismerik. Már most egy kis képzelődéssel ráfog­hatjuk, hogy csehek képezvén a fekete sereg színét, javát, mikor Kinizsi hadai előtt ezek el­hulltak. a még megmaradt s bizonyára még az­után jó darabig zsiványkodó martalócz csapat csakugyan ki volt csehelve. Ä tuladunai település emlékét a történe­lem följegyzósón kívül a halasi nyelvjárás nagy­számú tuladunai sajátságai őrizték meg ; továbbá a Gyenizse-család, melynek neve azonos egy ba­ranyai falu nevével. (Ez a falu hivatalos nevén: Szent-Dienes, ez azonban csak olyan könyvbeli neye a községnek, maga a baranyai nép úgy hívja: Gyenizse, a mely név tehát e szerint a Dienes keresztnévnek még jobban elmagyaro- sodott alakja.) A kuruezvilág emlékét őrizte a Kurucz-ha­lom, a mig fennállott; a nóphagyomány azon­ban az egész mozgalmat elfelejtette s nem isme­rek olyan szólást, mely az akkori dolgokra vagy emberekre vonatkoznék. Egy mégis eszembe jut. A forradalomban kivégzett miniszterelnököt Batthyányi Lajost a nép közt igy hallom emle­getni: Bottyán. Talán a Vak-Bottyán neve még a szájában volt azoknak, kik a Batthyányi novet fél századdal ezelőtt először hallották. Katholikus atyánkíiainak a múlt században történt ide települését már szintén meglehető­sen elfeledte a nép, de Bunkóczky első papjukat még emlegeti a hagyomány s az egész telepü­lésnek élő emléke az Újváros elnevezés, amelyet ők építettek. Nem tudom, hogy az Újváros el- nevezós szerepel-e a városházai hivatalos iratok­ban, minden esetre kár volna feledésbe merülni hagyni, mert habár kisebb jelentőségű, de végre is történeti név, épen úgy, mint a város többi részének elnevezései: Fölszög, Alszög, (főszög, aaszög), Tabán, Lázár stb. A Nadrágfenók és még ha van egy pár ilyen furcsa elnevezés, le­gyen Ízlésesebb kitételekkel helyettesítve', de a helynevek csereberélése ellenkezik a történelmi érzékkel, a mely úgy sem igen erős nálunk. A Lázár elnevezésről egész legenda van, különben. Egy njásik ilyen városrész elnevezése pedig : a Vermök, szintén a régi életmódra világotvető ma­radvány, a mikor t. i. a lakosság mind egy ra­káson ásta a gabonás vermeit, mint a hogy bor­termő vidékeken a pinezék egy rakáson vannak ma is. E vermeket aztán külön csősz őrizte, természetesen csak akkor, midőn volt bennük mit őrizni, mert akire csak az üres vermek vol­tak bizva, annak nem nagy hivatala volt. Szerencse, hogy ma már nincsenek ver­mek, mert különben mind a feliek, mind az üresek felügyelői állására számos pályázó akadna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom