Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-23 / 4. szám

és hol erre az iskolára sem a tanítás módja sem iránya, sem pedig a produkált eredmény tekintetében jogos panaszt nem hallunk, olt fölösleges és kár volna az is­kolát az átalakítással és rendszervál­tozással mindenesetre járó rázkódtatás- nak kitenni. Mindaddig, míg az iskola czéljának megfelel és az azt fentartóknak arányta­lan vagy igazságtalan megterheltetésébe nem kerül; de különösen, mig olyan je­lenségek nem merülnek föl és nem ész­lelteinek, melyek, hogy úgy mondjam, a felekezetiség tultengésére engednek követ­keztetni és legtöbbször a türelmetlenség­ben nyernek alakot. — én mindazideig a már meglevő felekezeti iskolát fentartanám Sokszor a fináncziális szempont is mellette szól a létező állapot fentartásának. Különösen például akkor. — és ezt vilá­gért ezélzásnak ne vegyék! — mikor száz p e г о z e n t e s a pót a d ó. — r —a. Január 23. Villam-világitási ügyü n k. A villain-világitás tárgyában általunk meg- inditoti mozgalom városunk közönségénél vára­kozáson felül kedvező viszhangra talált. A polgármesteri hivatal által kibocsájtott kérdő ivek a főjegyzői hivatalhoz, valamint hoz­zánk beküldött adatok szerint eddig is oly töme­ges jelentkezéseket tüntetnek fel, a melyek lelie tővé teszik a villam-világitás behozatalát. Városunk minden szép és nemes iránt ér­deklődő közönsége megértette a kor hivó szavát, a haladó kor követelményét s van is benne er­kölcsi erő és anyagi tehetség a korral lépést tartan i. Ha végig tekintünk a magyar városoknak az utóbbi időben egyedül csak aköz világítás ügyében kifejtett hatalmas mozgalmára, megle­petve látjuk, hogy a magyar városok egy jó része külföld nagyobb városai után indulva méltó ver­senyre kelt a müveit nyngot cultur fejlődésével. A magyar szivet soh’ sem hagyta hidegen a modem haladás és annak vívmányai iránt min­denkor őszinte érdeklődést tanúsított. A villamos erő, mint a mely századunk jelszavául s annak irány eszméjévé szegődött a technikai haladás terén, — a magyar városok egy jó részét is meg­hódította . Sok város jobb, olcsóbb és kényelmesebb világítás behozatalával már is könnyített helyze­tén, hogy megtette az első lépést a múlt ezred­évből a jelenbe s a jeln századból* jövőbe, amely lépés — bátran mondhatjuk — sarkpontot képez ama városok fejlődésében a culturális haladás nagy kötelezettségei között. A rendelkezésünk alatt álló adatokból egy érdekes statisztikát közlünk о nemes város lakói­val, a mely előzetes tájékozásul fog szolgálni az alkalmazandó villain-világitás tekintetében. Midőn Debreczen város a közvilágítás ja­vítását czélba vette, hogy minél alap sabb és gondosabb körültekintéssel tehesse, körlevelet intézett Magyarország nevezetesebb városaihoz. Ezen körlevélre 1 4 8 nagyobb városból érkezett válasz, a melyek szerint 10 2 helyen 'van p e t role u m világítás, 1 helyen g a z o­1 i n világítás, 2 2 városban gáz világítás és 2 В helyen villám világítás. Az ismert városok közül а со t у 1 о n vilá­gítás behozatala iránt tárgyal 15 város, gáz világítás iránt 3, v i 1 la m-v i 1 á g i t á s iránt pedig 3 1 város, úgy,-hogy a mennyiben ezen városok — a kívánt módon — a világítá­sukat azóta már rendezték, az ismert városok közül petróleummal világit 52, g a- z о 1 i n n а I 1, áeetylennel-16, gázzal 2 6, v i 1 1 a m m a 1 p e d i g 5 4 város. Ezen kis statisztikából első tekintetre kitűnik a vil- 1 a m-v i 1 á g i t á s óriási tó r f о g 1 а I á s a; a melylyel immáron megelőzte, bár még gyermek korát éri, — a petroleum vilá­gítás elavult cultusát. KUN-HALAS. A mi most mára villam-világitás fi nan- c z í a 1 i s oldalát illeti, a rendelkezésünkre* álló adatokból a következő kimutatást közölhetjük: Eddig 22 város к ö z v i 1 á g i t á sálól vannak adataink, a melyek közül kiemeljük a kö­vetkező számokat: а к ö z v i 1 á g i t á s u к к e- r ü 1 évenként 5—6—800, 1700, 2300, 2500, 2700, 2800, 4 -5—6000, 6500, 7200, 9100, 10000, 12000, 14000 és 30000 írtba, to­kát 500—30000 fiiig váltakozik, a világítás mi­nősége és mennyisége szerint. Ezen városokban egy i v 1 á ni p a é v i világítási költsége 200—250 frt közt váltakozik; egy 16 nor­mál gyertya fényű izzó Iá m p a p e- d ig 5, 7, 10, 12, 17, 18, 19 és20 frtba kerül évenként а к ö z h a s zn á1 at b a n. Ezen adatokból láthatjuk, hogy a villain- világitás évi költségét a közhasználatban fix ősz- szegben megállapítani nem lehet; de az is vilá­gos ez adatokból, hogy a hol legtöbbe kerül is — t. i. 2 0 frt b a — egy lámpának évi táplá­lása. még az is kisebb össze g, m i n t a mi petróleum világítás u n k, mert városunknak — a mint ezt lapunk 2-ik számá­ban közöltük — egy lámpa évenként 21 frt 76 k r a j c z á r b a kerül. Pedig annyira van egyik a másiktól, mint szent-János bogár a napfénytől! Ezek után rátérünk a magán v i 1 á gi- t á s r a. Az említett statisztikában a 22. városnál a magánosok részére kiszolgáltatott villam-világi­tás a következőleg van feltüntetve. Kétféle eljárás van szokásban t. i. vagy áram-mérővel összekapcsolva őrá k s z á in a szerint fizettetik a világítási dij, vagy pedig é v i fix összgekben. a) egy 16 normal gyertyafénye "i z z ó 1 á m p a óránként kerül egyes városokban : l4/ Is/ 1«/ 1 v I»/ о 26/ és Г, к r c z b a, — a petróleum világítás pedig ó r á n к ó n t 05—3 krez b а к e- r ii I ; úgy hogy ezen adatok szerint a petrole­um és a villam-világitás m a x i m a 1 i s össze­geit tekintve, azt találjuk, hogy a villa m-v i- 1 á g i t á s sem m ivei se m kerül t ö b b o, mint a petroleum világítás. b) A hol pedig a magánosok évi fix összegben fizetik a világítási összeget, — évenként egy izzó lámpáért fizet­nek 6-30—10, 12 — 13 5Ö, 18—25—30 irtot a szerint, hogy hány n orm a 1 fényű egy- egy láng s hogy a Iáiig magánlakásokban közönséges használatra, vagy salonokban, mint luxus láng, vagy üzletekben, ven­déglőkben és kávé h á z a k b a n f o- g у a s z t a t i k. He bármely oldalról hasonlítjuk is össze a petroleum és a villa m -világítás költségeit, azt tapasztaljuk, hogy a villam- világitás sok esetben olcsóbb, d e d rá- g á ÍPb sehol se in, ügy, hogy mi jó lélek­kel merjük ajánlani a villam-világitás behozata­lát; ajánljuk a gazdáknak, iparosoknak, üzlet­embereknek, hoiioratioroknak s általában e vá­ros lakóinak egyaránt. Szólnunk kellene mega villam-világitásnak magán lakásokba való bevezetéséről és ennek költségeiről, miután azonban ez szorosan a helyi viszonyokhoz idomul t. i. a je­lentkezések arányában, továbbá a huzalok hosz- szabfo-rövidobb volta szerint s egyéb körülmé­nyekhez képest esik vagy emelkedik, ezen kér­dést későbbre kell halasztanunk t, i. akkora, mi­dőn a polgármesteri hivatal által кibocsájtotfc kér- -dőivek beérkeznek s a meghívandó szakértő elő­adja részletes szakvéleményét. A kérdőivek beérkezése után a fővárostól egy szakmérnök fog hivatni, a ki szakvélemé­nyét az érdekeltek m e g h i v á s a mellett nyíl v á n о s a n elő fogja terjeszteni. Szerkesztőségünk lépéseket tett, hogy a j ö v ő v a s á r n a p a Ganz gyárból egy szak mérnök küldessék ki. HIRE K. — A villam-világitás ügyében tájéko­zásul közöljük, hogy a tegnapi napig a főjegyzői hivatalnál 23 egyén 125 lángra, szerkesztősé­günkben pedig 30 egyén 258 lángra, összesen tehát 53 egyén 383 lángra jelentkezett. A jelent­kezésekből azonban konstatálható, hogy a leg­többen tartózkodóan tették a bejelentést, úgy, 1898. hogy ezen 383 láng. midőn az ügy a megvalósí­tás stádiumába jut — bizonyosan 480—500 lángra fog kiegészíttetni. A kik még belentései- ket nem tettek meg, felkérjük őket, hogy még e hót folyamán a kérdőíveket szíveskedjenek beadni, hogy mikorra a szakmérnök megjelenik, az ada­tok rendelkezésünkre álljanak. — Telefon összeköttetés. Pentartással közüljük a hirt, hogy a megyeházán tervbe van véve az, hogy Pest vármegyében minden rende- zettanácsu város és szolgaidról székhely a vár­megye házzal telefonnal összeköttessék. Mi csak üdvözölhetjük ez üdvös eszmét. (Minek ez, hisz a megyeházán úgy se sokat törődnek vele, hogy mi történik a vármegyében! Egy m a 1 i ez i ó- z u s m u n к a t á r s,) — llóiu. eatli. cgyháztanácsot — érte­sülésünk szerint — a püspöki fönhatóság előbbi jogaiba visszahelyezte s'miútán ezen egyháztanács m a u d á t u m a 1 ej á r t, egyidejűleg uj egy­háztanács választását is elrendelte.- Acctylén világítás. A polgármester városunk világítása érdekében körlevelet bocsá­tott ki, a melyben arról értesíti a lakosságot, hogy egy vállalkozó az „асе tylen-gá z“ világításról f. h ó 26-á n (s z e r d á u) d. u. 4 '/a órakor a nagyve и dóglö nagytermében nyilvános előadást fog tartani. Az eredményről jövő számunkban referálni fogunk. — A „Halasi Önsegélyző Szövetkezet“ évi rendes közgylését ma délelőtt 10 órakor a vendéglő nagy termében tartja, melyre a tagok ezennel meghivatnak. — A megbüntetett bérkocsisok. A bér­kocsi szabályrendelet értelmében az összes bérko­csisok közül egynek felváltva, minden vonathoz kötelessége kimenni fogatával. Több ízben volt már a közönségnek alkalma tapasztalni, hogy a soros bérkocsis a vonatnál nem jelent meg, a mi érkező utasokra esetleg nagy kellemetlenséggel járhat. A múlt héten kettő egymásután nem jelent meg fogatával s a rendőrkapitány egyiket 5, a másikat 2 frt pénzbüntetéssel büntette. Nevüket ez úttal elhallgatjuk de Ígéretet teszünk, hogy a legköze­lebbi alkalommal nyilvánosságra hozzuk. — Sárváry Alajos, majsai kath. kán­tor, január 9-én, Majsán hirtelen elhunyt. — Kutya harapta meg egy. jóravaló la­kos társunkat és pedig, saját állítása szerint, a nélkül, hogy — kaffantott volna. Az egészben az a legnagyobb méreg, hogy a sob érzékenysége miatt csak — vörös bort szabad innia, fönt neve­zett lakos társunknak, azt is a — saját terméséből. — Lopás luegrcndclésre. Egy másik tolvaj is rosszul járt a héten, Nagy 8. Mária, Szathmáry Sándor tanár cseléde, gazdájától egy szép bízott pulykát röpített el, de nagyhamar előkapta a rendőség, hol teljes beismerő vallo­mást tett, t. i. nem a pulyka, hanem a cseléd, a ki ráadásul még azt is elmesélte, hogy Darin Juliánná adott neki l irtot, hogy lopja ki a puly­kát s adja át neki. — A rendőri nyomozás során azonban szegény Darin Juliánná ugyancsak vé­dekezett, hogy az egész dologról mit som tud. Egy-kót „manus injectió“ után Nagy S. Mária elismerte, hogy először hazudott, mivel a puly­kát Szalai ív. Sándorral vad házasságban élő Kata nevű asszony megrendelésére lopta el s midőn neki átadta, az biztatta fel, hogy Darin Julian­nára tolja sziikséjj esetén. — Az ügy vége a bí­róságnál leend. — Az első társas vacsora a kaszinóban jjf. hó 15-én volt megtartva, amelyben mintegy 40-en vettek részt. A barátságos és Ízletes va­csora után a fiatalság tánezra perdült, a melynek csak a hajnali órák vetettek véget. Tegnap volt az első reuuió, erről jövő számunkban fogunk be­számolni. — Tetten ért tolvaj. E hó 17-én a haj­nali órákban BaurSmolzIgnácz közpolgár Kmeth Sándor hazából egy kereket gurított ki, — de midőn legbuzgóbban adta — Mátyás királyt, akkor toppant elébe az őrjárat, a mely — „fal­mellé“ állította az eleven eszii tolvajt. — A bosszú. Megrendítő esett történt f. hó 19-énSiikösd pestmegyei községben. Az ottani jegyzőt, Tesényi Lászlót a községházánál, hiva­talos helyiségében az ablakon keresztül — hihetőleg valamelyik haragosa — agyonlőtte. Az eset nagy részvétet keltett a község lakói közt, — Az „ftnkőpzö-Egylot“ f. év január 30-án saját helyiségében zártkörű tánczmulatsá- got rendez. Kezdete d. u. 6 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom