Halas és Kis-Kőrös, 1897. január-augusztus (2. évfolyam, 1-35. szám)

1897-06-20 / 25. szám

jegyzéseim, és megfigyeléseim, valamint Magyarország rendőrhatóságainál ez irányban rendelkezésre álló szabályok alapján és figyelembe vétele mellett egy rendészeti szabályrendeleti tervezetet dolgozzak ki, nemcsak azért, hogy annak alapján a rendőrség minden homályosságtól és tétovázástól menten, nagyobb határozottsággal és biztonsággal a közjóra működhessék, hanem azért is, hogy a mai közviszonyok mellett a közrend és közbiztonság a nagy közönség érdekében minden nagyobb rázkódtatás nélkül, minden pillanatban kellő erélylyel megóvható legyen.

Midőn tehát a fentiek előre boesájtása után, az általam elkészített „rendészeti szabályrendeleti tervezetet“ bemutatom, egyúttal hivatalos tisztelettel kérem a tekintetes városi tanácsot, miszerint azt az abban lefektetett jogi és törvényességi kérdések elbírálása céljából, véleményezés végett városi tiszti ügyész urnák kiadni s annak véleménye alapján, azt tárgyalni, elfogadni és annak megtörténte után a város képviselő testületé elé juttatni, s az ott történt elfogadás után, megerősítés végett a nagyméltóságu m. kir. belügyministerium- hoz még oly időben felterjeszteni méltóztassék, hogy a szabályrendelet, a tervezetnek meg- felelőleg, 1898. évi január hó 1-én életbe léptethető legyen.

Halas, 1897. május 23-án.

Szekér Pál,

rendőrkapitány.

Kis-Kun Halas rendezett tanácsú város rendészeti szabályrendelete.

I. Fejezet.

1. §■

Ezen város rendészeti közegei a következők :

1. 1 rendőrkapitány.

2. 1 rendőrfogalmazó.

3. 2 rendőrbiztos.

4. 1 írnok.

5. 1 napidijas.

6. 1 börtön őr.

tett halvány világosságot. Sándor már itt volt. Róza vele szemben megállóit, soká némán tekintett reá. Szemei égtek, keble gyorsan emelkedett. Hevesen ragadta meg azután a férfi kezét.

— Sándor! — szólt az izgatottságtól remegő hangon. — Szeretsz-e még!

— Asszonyom, ha önt szeretném, nem lettem volna testvére jegyeséjé. — válaszolt hidegen ez.

— Miért állítottad hát ezt amaz éjjelen, mikor megesküdtél, hogy nélkülem nem élhetsz ? — folytatta Róza.

— Érzéki mámor volt az. Én tapasztalatlan voltam, ön szép, ördögien szép. Ki tudott volna önnek ellenállni ? Én akkor azt hittem, hogy nélküle nem élhetek. De mióta ösmerem testvérét, látom, hogy igazán nem szeretem soha.

— Nem szerettél soha ?! — Mondá Róza fájdalmasan s most kitört belőle az eddig elnyomott szenvedély. Fölegyenesedett. Hátravetette büszkén fejét s toppantott lábával. — Nem szerettél soha ?! — kiáltotta, de most már a legnagyobb szenvedély hangján. — Tehát szeretni fogsz, ha eddig nem tetted ! Enyémnek hell lenned !

— Az nem lehet. Én Ilona jegyese vagyok, szivem az övé. — Szólt Sándor, ki, mint föltette magában, megőrizte nyugalmát.

7. 9 közrendőr.

8. 4 lovasrendőr (kézbesítő hadnagy).

2- §•

Rendőrkapitánynak az 1883. évi I. tcz. 3. §-ában meghatározott minősítéssel, a ren- dőrfogalmazónak pedig érettségi bizonyítvány - nyal vagy jegyzői oklevéllel kell bírnia ; — a rendőrirnok és rendörbiztos csak az lehet, aki valamely középiskolának négy osztályát sikerrel elvégezte, a már szolgálatban lévők, valamint kivételt érdemlő körülmények között mások is a most nevezett állásokra az esetekben is alkalmazhatók, ha az előbb emlitett minősítéssel nem bírnának.

Rendőrnek csak az nevezhető ki, aki az állam nyelvét szóban és írásban tökéletesen bírja, kiszolgált katona, fedhetlen előéletű, egészséges, erős testalkatú, magyar állampolgár 24 évnél idősebb, de 40 éven alóli.

3. §.

A rendőrkapitányt az 1886. évi XXII. te. 69. §-a alapján a főispán élethossziglan nevezi ki, — a rendőrfogalmazót, a rendőrbiztosokat és rendőrirnokot a város képviselő testületé élethoszsziglan választja; a rendőröket pedig a város polgármestere a rendőrkapitány ajánlatára élethossziglan nevezi ki.

(Folyt, köv.)

A peronospora elleni védekezés.

Tudja minden szőlős gazda, hogy a zsenge fejlődő szőlőkben, mily kárt okoz a peronospora. Nem ajánlhatjuk eléggé az elleni védekezést, hisz e kártékony szőlőbetegség tönkre teszi nem csak a termést, hanem előbb utóbb magát a szőlőtőkét is. Szolgálatot vélünk szöllős gazdáinknak tenni, midőn alább a „Néplapéból kivonatosan közöljük a peronoszpora elleni védekezés legcélravezetőbb módját.

A peronoszpora június hó eleje táján kezd mutatkozni. A peronoszporás levél eleinte olyan, mintha cukorral volna behintve, majd sárga foltok támadnak rajta s végre a levél egészen elszárad. Már maga ez nagy baj, mert levél nélkül, mint semmiféle növény,

— Szegény gyermek, sajnálom őt, de neki le kell mondani ... De hogy is lehet őt szeretni, hiszen csak gyermek.

— Éppen ezt a gyermekdedséget szeretem benne.

— El foglak hát tőle csábítani!

— Elválik! — mondta hidegen Sándor is kalapját fogta. — Asszonyom, ha van még valami parancsolni valója, kérem . . . ha nincs, úgy . . .

— Nincs, csak az, hogy szeretni fogsz !

— Azt soha sem fogom tenni! — szólt emez és magát meghajtva, eltávozott.

— Elválik! — kiáltotta utána dacosan a nő. Majdnem sirt dühében. Ily ellenállásra nem számított. Ő szerelmét ajánlotta föl egy férfiúnak, és ez visszautasította. Vele, kinek mosolyáért annyian remegtek, igy bánni, ezt nem tűri hiúsága. Féktelen szerelméhez most a féktelen női hiúság is járult. Elhatározta, hogy meg fogja őt hódítani; előbb nem nyugszik, mig Sándor lábainál nem kér bocsánatot. Ilona eszébe sem jutott. Az emlitett két tényező hatalmasabb volt a testvéri szeretetnél, diadalmaskodott rajta.

Visszatérve, újra Ilona szobáján kellett keresztülmennie. Ez még mindig aludt. Nem tudta, mily veszély fenyegette ez órában. Ha sejtette volna, bizonyára nem mosolyog oly édesen.

(Folytatása köv.)

úgy a szőlő sem élhet. A levélről később a zöld hajtásokra, sőt ha a veszedelem nagyon elhatalmasodik, a zsendülő fürtökre is elterjed.

A peronosporás tőke fürtje nem érik meg, kevés és átkozottul savanyú bort ád: sokszor semmilyet sem.

Ha a tőkének a hajtásaira elterjed a peronoszpora, még a rá következő év termését is tönkre teszi; mert az ilyen vessző nem érik be.

Ültetni sem szabad peronoszporás tőkéről származó vesszőt, mert az ilyenek hitványak, hibás szeműek.

Hogy a peronoszpora ellen megoltalmazzuk a szőlőt, évenkint háromszor kell permetezni olyan folyadékkal, melyben rézgálic és mészoldat van.

Először május második felében 2%-os oldattal permetezünk, vagyis olyannal, melynek minden hektoliterében 2 kiló rézgálic és 2 kiló mész van feloldva. Másodszor rá négyhétre 3%-ossal, harmadszor szőlőzsen- dülés előtt szintén 3%-ossal. Ha az időjárás különösen kedvezett a peronoszporára, erősebb oldatot használhatunk, vagyis a másod- sodszori permetezésnél 3%-osat, a harmadik- 4%-osat.

A permetezéssel sohase várjunk addig, mig a peronoszpora megjelenik, mert akkor már kárt tesz, hanem föltétlenül permetezzünk már májusban vagy legkésőbben junius elején.

Esős időben ne permetezzünk, mert az eső a gálicot és meszet lemossa a levelekről s ekkor nincs hatása. Ha a permetezés után rövid időre eső esik, újra kell permetezni.

A permetező lé a tőke minden levelét és zöld hajtását érje, hogy a peronoszporának láthatlan csirái mindenütt elpusztuljanak.

Egy kataszteri holdra körülbelül 2—3 hektoliter oldat kell, tehát a háromszori permetezéshez mintegy 10—15 kiló rézgálic és ugyanannyi mész. Ez, a munkát nem számítva, 3—4 forintba kerül.

A fiatal tiltetésü szőlőt is permetezni kell. Erre gyengébb oldat és kevesebb is kell, mert az ilyen szőlő még nem annyira lombos, mint a termő.

Ujitás a táviró hivataloknál.

Azon czélból, hogy oly posta hivataloknál is lehessen táviratokat feladni, a hol távirdaliivatal nincs, a zárt levelezőlapokhoz hasonló alakú, zárható „táviratlapok“ vannak forgalomban. Ily táviratlapok kaphatók minden posta- és távirda, illetve postahivatalnál, nemkülönben a frankojegy-árusoknál darabonként 31 krajezárért s felhasználhatók a magyar korona területén bárhol, Európa bármely államába szóló táviratok feladásánál.

Azokra nézve, a kik nem távírdával biró helyeken laknak, a táviratozást ezen lapok használata megkönnyíti, mert bármily postahivatal elfogadja s a legelső postaindi- tással küldi el a legközelebbi távirahivatal- hoz express levelek módjára és díjmentesen.

Ha feladó ajánlva kívánja a zárt táviraton irt táviratot a táviróhivatalhoz elküldeni, ezért meg kell fizetnie 10 kr. ajánlási dijat.

A zárt távirat lapon irt távirat a levélgyűjtő-szekrénybe való bedobás utánis feladható.

Egy ily táviratlapon minden ráfizetés I nélkül fel lehet adni egy magyar korona te-