Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-18 / 212. szám

Ci / ţ » 1 ( r IRODALOM ÉS MŰVÉSZÉT Magyar művészeti kiállítás Géniben (Genf, szeptember 16.) A magyar miivé azat középeurópai bemutató útjában megér­kezett (Jenibe, hogy felelevenítse a régi sváj­ci kapcsolatokat, Géni örömmel, nagy előzé­kenység,gél fogadta ezt a kezdeményezést és mindent megtett a kiállítás érdekében. A remüeeő- és diszbizottságbíwn öenf városi ta- témácsának, vezetőségének legelőkelőbb tag­jai vesznek részt és a magyar rendezőbizott­ságnak mindenben segítségére voltak. Az újságok hetekkel előre bejelentették a kiállítás megnyitását, plakátok hirdették szerte a városban és a vernlssiag'' valóban ünnepélye* keretek között nagy tömeg előtt folyt le. A közigazgatási takács elnöke, Al- barot, nyitotta meg a kiállítást, felelevenit- vén a Genf és Magyarország közti végi ba­ráti kapcsolatokat, hivatkozván Kiapkára, Genf egykori vendégére. A magyarok részé­ről Hevessy Pál válaszolt, meghiva a svájci művészeket Budapestre. Három teremben vian elhelyezve a kiál litág, legnagyobb részben festmények, de gaz dag a szobrászati anyag is, amit a népmű­vészet, agyagmunkák és hímzések egészíte­nek ki A Journal tie Génévé rossz néven vette a bizobteágtól, hogy tnlszigoru volt a kiváloga­tásba», osak a beérkezett művészetet mutatta be. A* uj utakon járó moderneket is szerették volna látni, akik nem riaszthatták volna vissza a fogékony genfi közönséget. Az egész kiállitásna1- azonban nagy elismeréssel adó­zott. Ebben a kiválogatott magyar művészet­ben mégis av lepi meg az embert leginkább, hogy mennyi egyéniség, mennyi irány, meny­nyi törskvés van benne. Tájképek, portjait-k és aktok, mind különböző formák, színek, vo­nalak. A műn' keni iskola hatását emlegették néhol, főleg Glatz Oszkárral kapcsolatban, de micsoda távolság van tőle gr. Batthányi Gyula gazdagon stilizált Nap-királyáig, vagy Csók Tstván csendéletéig. A baTbizo- niak Ccnrbet, BaffaeJli, az improseziónisták kerültek szóba Bosznay, Csánky, Koszta egyéniségével összehasonlítva, de micsoda tá­volságok vannak köztük. Nem lehet rosszaka­ratú egyoldalúsággal vádolná » kiállító bi­zottságot, itt a legkülönbözőbb művészek kép­viselve vannak. ■ A porlrait-k között Karlovszky Bertalan mélyténusu, ünnepélyes Bárczy Istvána, Zá- dor egyszerű, finom női portraitja, Radnay, Biró József f imitál Iteány, asszony képei kel­tettek feltűnést. Sokkal gazdagabb « tájkép, kompozíció-anyag, A bejárattól balra Három kép ragadja meg az embert. Valami ezuggesztiv, sodró erő van bennük, rohanó örvénybe forgatják az embert, nem lelhet szabadulni. A nap megy le egy tik tájon is « por kavarog előtte, vagy a parasztok jönnek haza a vásárból, egyszerű, ismétlődő témák. Iványi-Grünwald viziós szeme fogta meg őket ée erős, misztikus szí­nekkel őröli főtte meg a tüzelő napot, sebző nyilaival. Minden kép egy dráma s «gy nagy fantáziával született vízió, minden kép a szí­nek csodás szimfóniája. Mellette megopőek Csánky leegyszerűsí­tett. különös bája tájai, Kosztárnak férfias erejű, biztos, kemény vonala kis falusi házai. Sok az idegen téma. különösen tetszik Szlá­nyi, ki sokat járhatott az Alpok között, tá­jainak tiszta üde a levegője. Déry hollandiai emlékeit hozta el, finom, kis vizi malmot, vi­lágos harmónikus képeket. Egészen elütő tő­lük Fényes Adolf mély, zöld, kissé színpadi beállítású bibliai képeivel. Mindlegyik egy- egy illusztrációnak látszik, amikor szükség­telen a szöveg. Remsey szintén a bibliából me­ntette szamaritánusát,, melyben egy titok­zatos zsidó világot zárt be. Kimondottan magyar a témája Gattz Osz­kárnak, paraszt genre képei egészséges, egy­szerű világot tárnak ki. Az eljegyzési gyűrű, « Két kor finom, hajlékony vonalaikkal vala­mi különös bájt. rejtenek. Sok a finomság Hatva y Ferenc br. képeiben, melyek még inkái)’, kiemelik Kövesdi energikus sziliéit és Nádler ragyogó falusi templomát. A szobrok között Horvai Beethovenje, Oah a megragadó remekek, Kisfal udi Stroblnak mincLn alkotása egy harcos drá­ma. Mellettük Pásztor, Medgyesy, Róna, Szentgyörgyi mind értékes alkotásokkal sze­repelnek. Egy külön teremben vannak az cquarel­lök, rajzok és szekrények őrzik a pompás né­pies hímzéseket. Ezekből már meg is kezdő­dött az eladár, az olajok igen drágák, nehe­zen akad vevő. Két hétig marad nyitva a genfi magyar kiállítás, hogy hirdesse a magyar művészet erejét a külföldön, ez a két hét Genfben a mai Európa központjába viszi be művészetünket. Látogató mindig sok van, hiába van annyi más látványossá,: ide is sokan eljönnek. A kertészeti kiállítás minder virágot összefogó minden kertészeti eszközt, eljárást bemutató ttermei nagyobb tömegeket vonzhatnak, de a magyar ki állításnak nagyobb az erkölcsi si­kere. Idegen földön győz a kultúra nevében. (v. zs.) Egy amerH-.Ai müvés* Európában. A* Egyesült Államokról itt Európában legtöbbször mint az üz­let & a kereskedelem hazájái ól szoktunk beszélni, megfeledkezvén arról, bogy ez az ország egyúttal, több világhírű művész hazája is. Pedig jellemző az Egyesült-Államok népének újabb szellemére, hogy fiatal és talentnmos művészek sehol a világon nem részesülnek az ipari világ vezető egyénességeinek, valamint művészkörök részéről, olyan jelentékeny támogatásban1, mint itt. Walter P. Chrysler, neve például, akit mindenütt a világon ismernek, ahol az automobilt ismerik, szoros összefüggésben áll, Richard Crooks, a hires amerikai tenorista művészi pályafutásával, mert e művészi pálya megindításá­ban sok érdeme van a nagy autómágnásnak. Richard Crooks neve Amerikában legalább olyan ismert, mint a Chrysleré. A legnagyobb ások között az énekesek között, akiket ez az ország adott a zetnei világnak. Rövidesen megkezdi európai hangverseny­éé opera turnéját, úgy, hogy nagyságát bizonyára rövidesen Európa zemekedvelő közönsége is el fogja ismerni. Még az ősszel debütál Páriában és innen fogja kontinentális kürutját folytatni. * A „Minerva“ könyvkiadóvállalat ea utón külön is szolgálni kívánja a magyarság érdekeit, midőn felhívja a szülők, tanítók, is­kolák figyelmét kormányhatóságilag enge­délyezett és az egyházi főhatóságok által elő­irt iskolai nyomtatvány, tankönyvei és füze­teire. Ezek használatával nemcsak sok kelle­metlenségtől kímélik meg magukat, de gyer­mekeik munkáját is lényegesen megkönnyí­tik, mert ezen könyveket a legkitűnőbb erdé­lyi tanerők Írták és szerkesztették. Jegyzék­kel készségesen szolgál a „Minerva“ Cluj- Kolozsvár, Str. Regina Maria, Deák Ferenc- utca 1. sz. Ssiilők és tanulók! A közoktatásügyi Miniszter legújabb renűelete szerint ezután mindenki ott Yásárolhat könyvet, Írószert, ahol akar. Nem kötelező tehát az iskolákban, szövetkezetek­ben, vagy tanítóktól vásárolni. Erre kényszeríteni sen­kit nem szabad. A 79.830/929. sz. rendelet szerint pedig minden tanító olyan engedélyezett tan- könyvből taníthat, amilyenből akar. XII. ÉVF. 212. SZÁM. ■sí——— «■■i—i—>— [■■wi nimm A MAGTAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA Kedden: Agglegény-apa. (Újdonság, először. Pra- miáre-bérlet 4. szám. Sotozatszám: 23.) Szerdán: Agglegény-apa. (2-odszor. Napi bérlet A szám, C. Sorozatszám: 24.) Csütörtökön: Agglegény-apa. (3-adszor. Napi bérlet 6. szám. A. SoTOzatszám: 25.) Pénteken: Agglegény-apa. (4-edezer. Napi bérlet 5. szám. B. Sorozatszám 26.) Szombaton: Volgabár. (Operette-ujdonság, először. Premiére-bérlet 5. szám. Sorozatszám: 27.) Vasárnap, szept. 22-én d. a. 3-kor: A régi nyár. (Operette újdonság. Nagyon olcsó mozi-hely­árakkal. Jegyek ára: 50, 40, 30, 20 és 10 lej. Sorozatszám: 28.) Vasárnap, szept. 22-én este 6-kor: Agglegény-apa. (Újdonság 5-ödszöx. Rendes helyárakkal. Soro­zatszám: 20.) Vasárnap, szept. 22-én 9-kor: Volgabár. (Operette- ujdonság 2-odszor. Napi bérlet C. 5. szám. Soro­zatszám . 30.) Hétfőn, szept. 23-án: Volgabár. (3-adszor. Napi bér­let 6. szám A. Sorozatszám: 31.) *• Kedden, szept. 24-én: Volgabár. (4-edszer. Napi bér­let 6. szám. B. Sorozatszám: 32.) A heti műsorra tűzött összes előadások jegyei előre válthatók a színház pénztáránál délelőtt 9-től 1-ig és délután 4-től 8 óráig. A MAGYAR SZÍNHÁZ MOZI MŰSORA: Kedden, szept. 17-én. 4 és félhét órakor: 1. Feltá­madás. (Tolsztoj világhírű drámája 8 felvonás­ban. Főszereplők: Rod La Roque és Doluree del Rio. II. Patt és Patachon, vig halászok. (Bo­hózat 7-felvonásban.) Hl. Pótképek. (Helyáraks 30, 20 és 10 lej.) Szerdán, ezept. 18-án 4 és félhét órakor: 1. Feltá­madás (Tolsztoj világhírű drámája 8 felvonás­ban..*' Főszerepekben: Rod La Roqne és Dolo­res del Rio). II. Patt és Patachon, vig halá­szok. (Bohózat 7 felvonásban). III. Pótképek. (Helyárak: 30, 20 és 10 lej.) Csütörtökön, szept. 19-én 4 és fél hét órakor, öj kettős műsor. I. Dél rózsája. (8 felvonás. Henny Porten legragyogóbb alakítása.) II. Riff és Raff, mint léghajósok. 8 felvonás). Hl. Pót­képek. (Helyárak: 30, 20 és 10 lej.) Pénteken, szept. 20-án 4 és félhét órakor. I. Dél rózsája. (8 felvonásban. Henny Porten legragyo­góbb alakítása.) II. Riff és Raff, mint léghajó­sok. 7 felvonás.) IH. Pótképek. (Helyárak: 30, 20 és 10 lej.) Szombaton, szept. 21-én 4 és félhét órakor. I. Dél rózsája. (8 felvonás. Henny Porten legragyo­góbb alakítása.) II. Riff és Raff, mint légha­jósok. (7 felv.) III. Pótképek. Helyárak: 30, 20 és 10 lej.) Vasárnap, szept. 22-én d. e. 11 órakor Matiné: Buf- faló Bili, az indiánok réme. (Cow-Boy-történet Főszerepben: Tim. Me. Coy. Helyárak: 15 és 10 lej.) CORSO-FTLMSZINHAZ MŰSORA Kedd 5, 7 és 9 órakor: Nagy premieri Az ör­dögtánc. Szenzációs kiállítású és tökéle­tes rendezésű nagy filmalkotás. Fős®> replők: Gilda Gray és Glive Brook. A mű­sort kibővített zenekar kiséri. Előjáték: A legújabb heti journal gazdag tarta­lommal. Szerda 5, 7 és 9 órakor: Az ördögi áno. Pom­pás rendezésű filmalkotás. Az United Artists Newyork kiváló produkciója. A főszerepeiket Gilda Gray és Clive Brook játszók. Előjáték: A legfrissebb heti vi- lághiradó. Csütörtök 5, 7 és 9 órakor: Az ördögtánc. Fő­szerepben Gilda Gray az elismert film­sztár, Amerika legszebb táncosnője, ki szédületes alakítást nyújt e filmben és méltó partnere Cliva Brook, kiért a mo­zit szerető közönség rajong. (*) Szabó Zoltán hangversenye. Kolozsvár zene­kedvelői örömmel látták viszont Szabó Zoltánt, © kolozsvári Román Opera volt művészét, a kitűnő baritonistát, aki szombaton este önálló hangversenyt tartott Kolozsváron a rém. kath. főgimnázium dísz­termében. A termet szorongásig megtöltötte a kö­zönség, amely percekig tartó tapsviharral üdvözölte az énekművészt. Szabó Zoltán a Rigoletto Monológ­jával kezdte műsorát és a klasszikus dal tökéletes művészi előadása valósággal fascinálta a közönsé­get. Ady—Reinitz-dalok következtek ezután és Szabó zenei intelligenciája, tökéletes énektechnikája

Next

/
Oldalképek
Tartalom