Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-13 / 61. szám
1999. március 13., szombat Keleti# HÁTTÉR 3. oldal Olvasóink igazsága Angyal Sándor /vnikor megérkezett hozzánk szakmai szövetségünk felkérése, hogy röviden fogalmazzuk meg véleményünket a sajtószabadságról, mi tagadás, kissé zavarba jöttünk. Persze felidéztük az 1848-as márciusi ifjak 12 pontját, annak is az élén lévőt a sajtó- szabadságról. Aztán töprengtünk, valójában hogyan is értelmezzük ezt másfél száz év múltán. Akkor azért küzdöttek forradalmi elődeink, hogy legyen szabad a sajtó, ne működjék a cenzúra, mindenki szabadon fejthesse ki véleményét. Mostanság ez már a demokrácia egyik alappillére, tehát adott intézmény. Akkor mi is valójában így, az ezredforduló hajnalán a sajtószabadság? A nyilvánvaló válasz erre csak egy lehet: élni az adott lehetőséggel. Aztán megfogalmaztuk a tömör mondatunkat, amely (sok más testvérlap véleményével együtt újságunk belső oldalán is megtalálható) így hangzik: ,A sajtószabadság nem egyenlő a szabadság sajtójával". Első látásra-hallásra talán rejtélyesnek tűnik ez a mondat, de reméljük egy kis töprengés után nagyon sokan megértik a lényegét. Azt, hogy nem elég csupán a lehetőség, azzal csak tisztességesen szabad élni. Azt, hogy ezzel a lehetőséggel — sajnos — vissza is lehet élni, mert a százával alakuló és kárász életük után megszűnő lapokban bizony sok helyütt a szabadságot a szabadossággal tévesztették, tévesztik össze. Azt, hogy az Írott szó ne legyen az egyéni érdek kiszolgálója, exhibicionista hajlamok kifejezője, leginkább pedig elfogult, szélsőséges, társadalomellenes gondolatok sablonja. Ezekért gondoljuk mi úgy, hogy a sajtó- szabadság lehetőségét napjainkban sem fedi le még a szabadság sajtója. Bizony gyakorta előfordul a túlzó szenzáció hajhászás, a felületesség és az érdekorientált tömjéne- zés éppúgy, mint a szakmai silányság, amely hovatovább sajtóetikai kérdéssé válik. A megyénkből indult író, Végh Antal vallotta egyhelyütt, amikor megjelent az első cikke a megyei lapban (újságunk elődjében), odahaza Jánkmajtison örömmel mutogatta rokonainak, akik közül talán a keresztapja így szólt hozzá: „Rendben van fiam, de azért kérlek, egy oldalt mindig hagyjatok üresen az újságban, azt majd mi írjuk tele, az olvasók, hogy az igazság is benne legyen". Nagy intelem ez az egyszerű vélemény akkor, ha a sajtószabadságról töprengünk. Sajtónapon Bevetésre indul a száguldó riporter Ferter János rajza nmv. 1 □ Katonadalok Ópályiban A Jókai Mór Általános Iskolában vasárnap 17 óra kor kezdődik az ünnepség, az irodalmi összeállításban fellépnek a kisdiákok, s felcsendülnek 48-as katonadalok is. □ Alvégesi bál Tavaszköszöntő bált rendeznek az Alvégesi Művelődési Házban március 13-án este hétkor, melyen Csiky Edit és Szarka Tibor, valamint a Polip együttes szórakoztatja a vendégeket. VITA Megyék helyett régiók? Határon átnyúló programok Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — Bizonyos körökben megütközést keltett Baja Ferenc egy előadásának azon pontja, mely szerint a régiók kialakításakor Debrecen lehetne a szellemi központ. Nyíregyháza pedig az innovációs. Mivel indokolja ezt, s hogyan vélekedik a régióalakítás vitájáról? — faggattam a politikust, akiről a beszélgetés során kiderült, még mindig a hatmegyés régió híve. Hibának tartja, hogy a jelenlegi kormány nem beszélte meg az érintettekkel — így akar- ják-e, vagy másképp. — Önmagában a régió lehatá- rolási- és székhelyvita jelen pillanatban szerintem az ország és a területfejlesztés szempontjából másodlagos presztizsvita — szögezte le álláspontját Baja Ferenc. — A statisztikai régiók kialakításával kapcsolatosan a Parlament hozott egy határozatot, ami azt mondja ki, hogy kétezerig ezek a statisztikai régióhatárok, és kétezerben ezt felül fogjuk vizsgálni. Sajnos elindult a térségek egymás ellen ugrasztása, » ...................... Kompromisz- szumokat is ki kell dolgoznunk a térség jövőjéért. Baja Ferenc nincs egységes területfejlesztési koncepció, szétverték az intézményrendszert, vidékfejlesztést, területfejlesztést csináltak az FM-ben, ugyanakkor a Miniszterelnöki Hivatalban van közigazgatási irányítása a regionaliz- musnak, s a legnagyobb vérveszteség, hogy a GM hatáskörébe utalták a nemzeti fejlesztési programot. Ez azt jelenti, hogy ez a program nem elsősorban területpolitikai és -finanszírozási, hanem gazdaságfejlesztési pilléreken fog nyugodni. O Miképp vélekedik az egyme- gyés régió ötletéről? Kapu lehet megyénk kelet felé — Előtte Zilahi úr egyeztetett velem, úgy is, mint volt terület- fejlesztési miniszterrel, és úgy is, mint politikussal. Én tudtam, hogy ő meg fogja hirdetni ezt az egymegyés koncepciót, amely válasz a kormány lépésére. A kormány ugyanis egy rosszirányú mozgást indított el a regionális fejlesztés területén, egy presztízsharcot, amelyre csak presztízzsel lehet felelni. Én ezzel egyetértek. Szabolcs megye volt a kezdeményezője egy hatmegyés régiónak, erre a kormány ezt kettévágta, be akarja rakni egy más, megyénk számára nem elfogadható viszonyrendszerbe, erre Szabolcs megpróbálja járni a maga útját. Ez teljesen megalapozott politikai válasz. Szakmailag azonban Szabolcs-Szatmár- Bereg megye nagyon picike régió, nem felel meg a statisztikai lehatárolás léptékének és mértékének. Persze az is igaz, hogy ez hazánk egyik leghátrányosabb térsége, tehát helyzetéből adódóan meg tudja magát különböztetni. Megyénknek csak akkor van esélye külön régióként résztven- ni az EU csatlakozásban, ha ezt a kormány a csatlakozási dokumentumban külön megjeleníti. Van erre példa. Nem tudom azonban, hajlandó-e megtenni, az eddigi nyilatkozatok ellentéteMartyn Péter felvétele sek ezzel. Ha pedig ellentétesek, akkor az a veszély mutatkozik, hogy a kormány leszavaz bennünket, nem jeleníti meg a brüsszeli tárgyalásokon külön régióként megyénket, s akkor marad a debreceni centrum, s nekünk már semmilyen kompromisszumos lehetőségünk nem marad. Én ezt a veszélyt mondtam el előadásomban. Nekünk oly szakmai kompromisszumokat is ki kell dolgoznunk, melyek a térség jövőjét jeleníthetik meg. Az elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarország e csücskének Nyíregyháza és Debrecen a centruma. O Mi lehet a két megyeszékhely közötti funkciómegosztás? — Debrecen felsőoktatási, akadémiai centrum, ez vitathatatlan. Reálisan rövid időn belül az ottani kapacitásokat nem tudjuk utolérni, de talán nem is kell. Nem oly nagy a két város közötti távolság, így nekünk arra kell törekednünk, hogy ezzel a szellemi bázissal hatékonyabb legyen együttműködésünk, ott pedig Csengerből, Záhonyból, Fehérgyarmatról és egyéb területekről vállaljanak nagyobb kvótát, ne a fővárosból járjanak többen mondjuk a tudományegyetemre. Debrecenből hamarabb haza lehet csalogatni a végzősöket, mint Budapestről, a fővárosban maradás a nagyobb veszély számunkra ebből a szempontból. Látni kell ugyanakkor, hogy Nyíregyházának az innovációs ereje az elmúlt időszakban jóval nagyobb volt, mint Debrecené, s erre büszkének kell lennünk. Ráadásul Nyíregyháza közlekedési szempontból logisztikai csomóponton fekszik, ami szinte kijelöli európai kapunak, nekünk tehát ezt kell megcélozni. Azt mondom tehát, ha úgy adódik, feltételekkel elfogadható, hogy a régió munkaszerve más városban legyen, de adottságainknál, kísérleti jellegünknél, az itt felhalmozódott tapasztalatok alapján Nyíregyháza kell, hogy innovációs centrum, s az eurorégió (azaz a határmenti és határon átnyúló programok) székhelye legyen. O Miért jó ez nekünk? —- Az európai uniós alapok célrendszereket finanszíroznak. Egyrészt jut ide a hátrányos helyzetű régiók támogatási alapjából, ez pedig nem székhely-, hanem programfüggő. Ha egymás ellen versenyeznek, veszekednek, áskálódnak a régiók Brüsszelben, akkor nem foglalkoznak velünk, mondván, előbb rendezzük a vitás kérdéseket magunk között, tehát össze kell fognunk. Brüsszelben akkor fogadják el az országprogramot, ha abban a források valóban a leghátrányosabb térségek felzárkóztatását irányozzák elő. A határon átnyúló programok finanszírozását ugyancsak kiemeltek kezeli az EU, ebben játszhatunk mi fontos szerepet, így válhatunk valóban a kelet kapujává. Én nem azért harcolnék, hogy Debrecen és Nyíregyháza közül mi legyünk a székhely, hanem azért, hogy mi legyünk az innovációs centrum és az eurórégió központja, mert ez a finanszírozásban is messzelátóbb. Kérdem én, ha távolabbra nézünk mi a lényeg? Az, hogy régiószékhely legyünk, vagy az, hogy a kelet kapuja? Nem látom a kormány oldaláról az érdemi tárgyalást, ezért is kell a megyei közgyűlésnek lépnie. Azt nem lehet engedni, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereget kinullázzák, ezzel maximálisan egyetértek. diaidaaaJ/.A:-.; - - 1 Márciusi tavaszvárás Szilvási Csaba * * Omlik az eső. Ez nem gyermekkorom illatos, szellőmosó tavaszi permetege, hanem a Noé atyánk korabeli zúgó özön. Már rég szétáztatta a Tél-szabó varrta szép fehér bundaprémet a határ nyakában. Víz, víz mindenütt. Térdig állnak benne a fák, a bokroknak csak az orra hegye látszik ki belőle, s alulról áznak a házfalak is. Az áldás. Az égi áldás. Milyen bölcs a magyar nyelv. Az áld ige Isten gondviselését, az áldkoz, amelyből az átkoz lett, már a csapást jelenti. Jóból is megárt a sok. Jóból is Medárd a sok. Negyven nap és negyven éjjel? Add már, Uram az esőt? Vedd vissza, Uram! — esdekelhetünk. Hiába. Nem szitál, nem szemerkél, nem permetez, hanem zuhog. Hajh, de bűneim miatt? Mivégre ez a büntetés? Jön a világvége? Az utolsó ítélet? Az Ég kapuja tárva-nyitva. Fogvacogva, fejcsóválva vagy kacskaringósan káromkodva, netán fejvesztetten, de erre mindenkinek mozdulnia keü. Reményeink, a színes, vörös haragoszöld, márványos és szivárványos Tisza-kavi- csok, amelyek a folyó medréből a napsugár felé nézegetnek ilyenkor tavasszal a Tisza ezüstablakán át, az iszapba bújtak, mint télen a halak. Földijeim, akik felnéztek az égre, az ásó, a kapa és a homokzsákok mellől. Mikor fürdethetitek meg velem együtt újra békésen és boldogan a homlokotokat a csillagsugaras éjszakában? Mikor jön el az idő, amikor a madarak vidámabban röpködnek? Érkeznek a fecskék. Az én szülőföldemen sok helyen nem tudnak majd leszállni a kert kavicsára, nem tudnak a fűszálak közt válogatni, hogy utána pergő számycsapások- kal, óvatos cikkcakkal a tornácra repüljenek és a megtalált fészket kiigazítsák. És az emberfecskék? Akiknek szétázik, összedől a fészke? Velük mi lesz? .A.zt mondják, a remény hal meg utoljára. A végeláthatatlan tengeren az Ember, aki most a vizet lapátolja ki a hajóból, a könnyeken át, az elérhetetlennek tűnő messzeségben is — látja a Jóreménység fokát. Útlezárás, víz miatt Kishódosnál meghibásodott a zsilip Nyíregyháza (KM) — Labant Sándornak, a Megyei Közútkezelő Kht. ügyeletésének tájékoztatása szerint 15-20 centiméteres víz áll a Demecser-Gégény-Fe- ketetanya, a Szamosszeg-Sza- moskér, a Tiszaszalka-Vámos- atya, a Beregdaróc-Gelénes, a Sonkád-Kispalád közötti úton, valamint Dombrádon és Rétköz- berencsen. Teljesen lezárták az utat áradás miatt Cégénydá- nyád-Öröritófülpös, Ököritófül- pös beterületén, zsüipmeghibá- sodás miatt Kishódos-Kispalád között. Százhúsz munkanélküli A napokban tett felvételi vizsgát a nyíregyházi átképző központban 120 regisztrált munkanélküli, akik vagyonőrök szeretnének lenni. Közülük negyven az a szerencsés, akikből képzett vagyonőr lesz. Amíg más szakmákban „lasszóval” kell fogni az embereket, addig itt közel háromszoros a túljelentkezés Martyn Péter felvétele
