Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-05 / 235. szám
XXIV. ÉVFOLYAM 835. SZÁM Ara: 50 fillér 1961. OKTÓBER 5, CSÜTÖRTÖK Péter János beszéde az ENSZ-ben Péter János külügyminiszter szerdán felszólalt az E®’esült Nemzetek Szervezete közgyűlésének általános politikai vitájában. A magyar küldöttség vezetője felszólalásában kifejtette kormányunk álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Péter János bevezetőben ezeket mondotta: — Hosszú évek tapasztalata bizonyítja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlései minden egyes ülésszakának megvan a maga sajátos jellege. — A mostani ülésszakot ismét fokozódó veszélyek árnyékolják be, amelyek a vietnami háború eszkalációjából és a közel-keleti agressziós helyzet elhúzódásából fakadnak. A mai nemzetközi helyzet számos problémája körül elmélyülő ellentétek miatt feszültség, sőt zűrzavar nehezedik az általános vita légkörére. A magyar külügyminiszter szívélyes jókívánságait fejezte ki Manescunak, az ENSZ-közgyűlés elnökévé való megválasztása alkalmából. — A XXII. ülésszak tanácskozásainak várható eredményeire nem sok kedvező előjel mutat — mondotta —, de a kevés bíztató előjel egyike az, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának esztendejében a közgyűlés irányítását a szervezet fennállása óta első ízben egy szocialista tagállam köztiszteletben álló képviselőjére bízták. Az ilyen irányú fáradozások eddig sok éven át sikertelenek voltak. Nagy örömmel, mély személyes érzésekkel kívánok minden jót és gratulálok önnek .megválasztásához, sok sikert kívánok a korunk égető problémáinak megoldására irányuló mostani munkánk lebonyolításában. — Az Egyesült Államok intervenciója és agressziója által elindított vietnami háború nemcsak egymagában végtelenül embertelen vandalizmus, amely egy nemzet léte ellen irányul, hanem egyrészt még nagyobb, kiszámíthatatlan méretű nemzetközi fegyveres összeütközéshez is vezethet és másrészt máris beárnyékolja az egész világot Az agresszió megállítása minden ország érdeke — A Vietnam elleni agresszió megállítása éppen ezért érdekében áll a világ összes országainak, az Egyesült Államoknak is. Péter János megállapította, hogy a közgyűlésen felszólalók túlnyomó többsége is rámutatott: csak Észak-Vi- etnam bombázásának feltétel nélküli beszüntetése nyithatja meg az utat a tárgyalóasztal felé. Emlékeztetett arra, hogy a magyar ENSZ-delegáció 1965. októberében, a közgyűlés XX. ülésszakán, a magyar kormány nevében és a vietnami kormány álláspontjának igazi ismeretében felhívta a közgyűlés figyelmét a vietnami háborút érintő kérdések tárgyalásos rendezésének egyetlen reális megközelítési módjára. — Miután hallottuk ebben a vitában az Egyesült Államok és Anglia képviselőinek alaptalan vádaskodásait — folytatta a magyar külügyminiszter — ismételten ki kell jelentenem, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front eddig még semmiféle érvényes békejavaslatot nem kapott az Egyesült Államoktól. Észak-Vietnam bombázásának időleges felfüggesztése 1965 decemberében és 1966 januárjában, az a légitámadások felújításával való fenyegetés mellett történt, sőt a bombázási szünetet arra használták fel, hogy világméretű diplomáciai hadjáratot indítsanak a Vietnami Demokratikus Köztársaság és felszabadítási front ellen, mialatt az Egyesült Államok tovább fokozta katonai felvonulását. — Van-e ma valami új az Egyesült Államok magatartásában? Ebben a közgyűlési vitában az Egyesült Államok képviselője meglehetősen homályos formában azt mondotta, hogy a bombázások beszüntetésének érdemleges tárgyalásokra kell vezetnie. E kijelentés azt a benyomást keltette, hogy az Egyesült Államok erre vonatkozóan biztosítékokat szeretne kapni Hanoitól. A XXI. ülésszakon tavaly azt hallottuk, hogy az Egyesült Államok elkezdené a deeszkalációt Észak-Vietnam bombázásának megszüntetésével, ha biztosítanák arról, hogy ezt a lépést a másik oldalon megfelelő intézkedésekkel viszonozzák. Az ilyenfajta magatartás mögött súlyosan téves számvetés rejlik. A fegyveres konfliktusok történetének alapvető tapaszta-. lata, hogy tárgyalásokat’ nem lehet fegyveres támadások alatt, vagy ilyen támadással való fenyegetés alatt folytatni, kivéve, ha a harcoló felek egyike kapitulál. Nem a szavak, a A háború és a béke kérdéseiben azonban nem érvényes ez a francia mondás: c,est le ton qui fait le musique”, magyarán: a vietnami háború szörnyű tragédiájában az események menetét nem a politikai beszédek hangja változtathatja meg hanem csak az érdekelt felek valóságos szándéka. Amikor néhány nappal ezelőtt ismeretessé vált, hogy ez év februárjában Washington szinte egyidőben két eltérő tartalmú levelet küldött Hanoinak, az egyik lapszerkesztő feltette a kérdést, hogy nem tudathasadásról van-e szó az amerikai külügyminisztérium politikájában. Péter János ezután emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok újonnan bejelentett rakétaelhárító rendszerét ismertető nyilatkozatában McNamara amerikai hadügyminiszter leszögezte: ennek a rendszernek egyik célja meggyőzni egyes ázsiai országokat arról, hogy az Egyesült Államok nem rettenne vissza olyan lépésektől, amelyek egy kínai támadás kockázatával járnának. Másszóval: előkészületek történnek most az Egyesült Államokban rakétaelhárító ernyők kiépítésére, hogy fedezzék az Egyesült Államok hadműveleteinek további eszkalációját Délke- let-Ázsiában. — Az Egyesült Államok azonban a Vietnam elleni háborúval semmit sem fog nyerni. Másrészt viszont világszerte végtelenül sok és felbecsülhetetlen veszteséget okoznak az ebből az őrült háborúból származó veszélyek és mérgező hatások. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának javaslata és a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front programja, amely egy koalíciós politika programja, megadta az Egyesült Államoknak a lehetőséget a tisztességes visszavonulásra ebből a tragikus konfliktusból. — A közel-keleti agresz- sziót és következményeit sem lehet egészen elválasztani a vietnami háború kihatásaitól. Ha a délkeletázsiai ellenségeskedések fokozása nem rontotta volna meg általában a nemzetközi légkört, akkor elképzelhetetlen lett volna az izraeli haderők támadása a szomszédos országok ellen Ugyanúgy Izrael jelenlegi vonakodását, hogy eleget tegyen a nemzetközi jognak és az alapokmánynak, csak táplálják az amerikai agressziónak a nemzetközi erkölcsre gyakorolt romboló hatásai. Viszont az izraeli háborúskodásnak is meg— Ebben a vitában semmi újat nem hallottunk az Egyesült Államoktól. Sajtókommentárok pedig elsorolták, hogy a beszédben negyvennégy ízben szerepeltek a „béke” és „békés tárgyalások” szavak. lettek döntenek van a maga romboló befolyása a nemzetközi kapcsolatokra. Az izraeli kis villámháború hatására bizonyos körök Nyugat-Német- országban arról kezdtek álmodozni, milyen következményei lehettek' volna a hitleri Németország nagy villámháborújának, ha az is olyan sikeres lett volna, mint Izraelé, és máris elmélkedni kezdtek egy nyugatnémet támadás esélyeiről Kelet-Berlin, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia ellen. — Nemcsak a Közel-Keleten élő népek érdeke, hanem mindnyájunk érdeke megköveteli tehát, hogy egyengessük az utat a tartós és biztonságos békét ígérő politikai megoldások felé. Péter János ezután hangsúlyozta: a közel-keleti nyitott kérdések reális megoldása érdekében tudomásul kell venni, hogy amig Izrael csapatai saját törvényes határaikon túl területeket tartanak megszállva, az agressziós állapot továbbra is fennáll. Az Egyesült Nemzetek alapokmánya értelmében minden szükséges intézkedés indokolt az agresszió megszüntetésére és következményeinek felszámolására. — Mindnyájunk előtt nyilvánvaló: egész sor problémát meg kell tárgyalni ahhoz, hogy létrejöjjenek abban az övezetben a békés élet szükséges feltételei. Az ilyen tárgyalások megkezdése azonban azon múlik, hogy Izrael hajlandó legyen csapatait visszavonni törvényes határai mögé. Péter János a • továbbiakban rámutatott: más kontinensek súlyos problémái annyira lefoglalják a közgyűlés idei általános vitáját, hogy kevesebb figyelem jut a mai Európa problémáira. Másrészt az is igaz, hogy a vietnami és a közel-keleti háború lelassította a pozitív európai fejleményeket, mert Európára is átvitte a nemzetközi bizalmatlanságot. — Kormányom úgy véli — folytatta Péter János —, hogy a nemzetközi viszonyok általános romlása ellenére, amelyet elsősorban a vietnami háború és annak következményei idéztek elő, még mindig lehetséges Európában elmozdulni a holtpontról. A magyar kormány kész részt venni minden olyan akcióban, amely javítja az államközi kapcsolatokat Európában, akár kétoldalú, akár többoldalú viszonylatban és hajlandó ilyen akciókat kezdeményezni. (Folytatás a Z. oldalon) jfie^nvílt a ti'tfaimatológiai taiBcfioi'gyíílés Szerdán délután . ünnepélyes keretek között nyílt meg Sóstón a traumatológiai jubileumi vándorgyűlés. A megnyitón részt vett Murczkó Károly, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a Nyíregyházi Városi Pártbizottság első titkára, Gulyás Emilné dr., a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács elnökhelyettese, Rein- hold Gosch, a Minnesota Mining E Manufacturing Company MBH cég keleteurópai kereskedelmi igazgatója, Dave Padfield, az MMM cég európai, közelés távol-keleti orvosszakértö- je, dr. Bartha Ottó kandidátus Szombathelyről, dr. Papp Károly Debrecenből, dr. Chatel Andor kandidátus a Fővárosi Fürdőkórházak igazgatója, prof. Farkas Károly, az orvostudományok doktora, dr. Ben- cze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, dr. Kemény Lajos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője, dr. Zsögöny József, a megyei kórház igazgatója, valamint az ország mintegy száz ortopéd és baleseti sebész szakorvosa. A vándorgyűlés megnyitóján köszöntötték a megyei kórház tizedik évfordulóját ünneplő baleseti és helyreállító sebészeti osztályának dolgozóit. A vándorgyűlés további napjain — csütörtökön, pénteken és szombaton — közel félszáz tudományos előadás hangzik el, túlnyomórészt a mozgásszervi megbetegedésekkel és gyógyításukkal kapcsolatban. A vándorgyűléssel egy- idóben egy nyugat-németországi cég és az orvosi segédeszközök budapesti, valamint nyíregyházi gyáregysége bemutató kiállítást nyitott. Hazaérkezett a Szovjetunióból a szabolcsi békeküldöttség Háromnapos baráti látogatás után október 3-án este hazaérkezett a Szovjetunió Kárpátontúli területén járt szabolcs-szatmári békeküldöttség melyet Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára vezetett. A küldöttséget október 3-án este ünnepélyesen elbúcsúztatták a szovjet- magyar határon, ahol Má- jer István, az MSZBT megyei titkára és Molnár Lajos, a Hazafias Népfront kisvárdai járási titkára fogadta a hazaérkező delegációt. Almaszüret Berkeszeo A berkes*! termelőszövetkezetben szüretelik az almát ti Kisvárdai Császy László Gimnázium diákjai. Foto: Hammel Jénát VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t K. . _ . ............... ...
