Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZOLNOK 245 jai: Darvas Ferenc és dr. Pap Illés elnökök, Sebestyén Mór és dr. Katona Endre titkárok, Schlaghammer Gyula, Orosz György, Virág János, Pálfy János, Bedé László vasutas és F. Bedé László voltak. November 3-án este megérkeznek a városba a 68-as szolnoki gyalogezred fegyveres katonái, akik a polgármester, Harsányi kiadatását követelik. A követelőző katonák megnyugtatásával dr. Katona Endrét és dr. Elek Istvánt bízzák meg, akik feladatukat sikeresen teljesítik is. A Nemzeti Tanács kezdeményezésére és támogatására Vörös Gárda alakul, amelynek tagjai vörös karszalagot viselnek „Szociálgárda" felirattal. Feladatuk a rend fenntartása és a Nemzeti Tanács védelme, támogatása. Az új vezetők határozata értelmében a magát kompromittált Harsányi polgármester helyett Horváth Albert helyettes polgármestert bízzák meg, s ugyanakkor a Nemzeti Tanács új székhelyéül a városháza helyett a megyeházát jelölik ki. A november közepén tartott népgyűlés egyhangúan követelte Darvas Ferenc kormánybiztossá történő kinevezését, ami röviddel ezután be is következett.

96 1918. december 12-én újabb és egyben nevezetes nyilvános nagygyűlésre került sor Szolnokon. Ezt a gyűlést a Kommunista Párt szolnoki szervezetének egyik alapítója, dr. Guth Antal, valamint a szolnoki szociáldemokrata pártcsoport legkövetkezetesebb harcosai, Hoksári János és Pintér László MÁV fűtőházi munkások, Molnár Anna és Palla István Fűrésztelepi munkás, Dozwald Gáspár szabász és Jászi Ferenc készítette elő F. Bedé László vezetésével. Hozzájuk csatlakoztak még Ecseki István és Löbenhoffer Ede Szovjet-Oroszországból hazatért hadifoglyok is. A nagygyűlés- ahol nyilvános szópárbajra került sor a kommunisták és a szociáldemokraták között - a kommunisták győzelmével végződött: 1918. december 12-én hivatalosan is megalakult a KMP szolnoki szervezete. Az ideiglenes vezetőség tagjai lettek: F. Bedé László a pártszervezet elnöke, Jászi Ferenc titkár, Ecseki István, Dozwald Ferenc és Bohács István, majd néhány nappal később Bohács helyére Löbenhoffer Edét választották. Azzal, hogy a szolnoki szervezet titkárának személyében az Ifjúmunkások Országos Szövetsége helyi titkárát, Jászi Ferencet üdvözölhették, a KMP szolnoki szervezetének jelentős erősítést jelentett.

97 Az 1919-es év elején jelentős eltávolodás figyelhető meg a város vezetésében a jobboldalt képviselő Darvas Ferenc és a Pálfy vezette baloldal között. Utóbbi 1919. március 2-án a szolnoki munkástanács küldötteként vett részt az alföldi munkástanácsok szegedi kongresszusán, és hazatérve március 10-én beszámolt a szolnoki munkástanácsnak a szegedi javaslatokról. Akik azt elfogadták, készek voltak arra, hogy a proletárdiktatúra mint eszköz alkalmazásával érvényt is szereznek a szocialista társadalmi rend eszméi megvalósulásának. Március 22-én hajnalban érkezett a hír Szolnokra a proletárdiktatúra kikiáltásáról. 23-án reggel már rendkívüli gyűlést tartott a munkástanács, megválasztott egy rendkívüli intézőbizottságot, amelynek tagjai a következők voltak: F. Bedé, Ecseki, Wigand, Timár, Szabó Károly, Faragó, Stern, Muhari, Pálfy, Kindlovics, Adamik, Molnár Gáspár, Polónyi, Bulyáki, Zsák, Jászi, Pótári és Virágh. Ugyanezen a napon este a napközben Landler Jenő belügyi népbiztos aláírásával érkezett távirat értelmében összeült a munkástanács és titkos szavazással megválasztották az F. Bedé László, Szabó Károlv és Pálfy Jánosból álló vármegyei direktóriumot, amely a kormánybiztosi jog és munkakör azonnali átvételével megkezdte munkáját.

98 Az új hatalmi szerv 1919. április 6-án népgyűlést szervezett, majd 7-én - miután közel 7000 szavazatot adtak le - megválasztották a 71 tagú Munkás-, Katona-, Paraszttanácsot. Nem teljes adatok szerint a tanácsnak 36 munkás, 5 dolgozó paraszt volt a tagja, többségükben baloldali szociáldemokraták és közel 10%-ban kommunisták. A tanácsválasztások után április végére megalakították az új közigazgatási szervezetet, melynek rendszere szerint hat szakosztályt hívtak életre: politikai, közgazdasági, ren-