Irodalmi Szemle, 1988
1988/1 - BESZÉLŐ MÚLT - Tok Béla: A komáromi Jókai Egyesület (1912—1945) II.
70 BESZÉLŐ MOLT 15. Az utolsó évek Magyarország a trianoni békeszerződés revíziója ürügyén szövetségesként csatlakozott a hitleri Németországhoz és később a Szovjetunió elleni agresszióhoz. A határok revíziójához az utat a müncheni egyezmény (1938. szeptember 30.) nyitotta meg. Az első bécsi döntés (1938. november 2.) által megjelölt területekre a magyar csapatok a bevonulást 1938. november 5-én kezdték meg. A határváltozás után ismét visszaállították a régi vármegyét, és Komárom két része, az északi és a déli, ismét egyesült.76 A Jókai Egyesület múzeuma ismét megyei intézménnyé vált. Nagyobb lehetőségek kínálkoztak a régiséggyűjtésre, az ásatásokra, a könyvtárak gyarapítására és az egysület egyéb tevékenységére. A Jókai Egyesület 1939-ben új életre kap, rövid időre az érdeklődés középpontjába kerül. A Duna túloldaláról rengeteg látogató érkezik, hogy megcsodálja a Jókai-szobrot és az egyesületi múzeumot. A Kultúrpalotában új kerékvágásokban zajlik a művelődési élet. Filmeket vetítenek (egyebek között az Összetartás Gazdasági Szövetkezet filmszolgálatának, illetve a Kulturális Egyesületek Szövetségének 16 mm-es kes- kenyfilmjeit), előadásokat tartanak (1939 tavaszán pl. a Kisfaludy Társaság mutatkozott be), de minden más alkalmat is megragadnak Komárom kulturális életének fejlesztésére. Az elmondottak ellenére a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület az átmeneti fellendülés után már soha nem érte el az egykori színvonalat. Nehéz Ferenc, az egyesület új főtitkára, nem volt múzeumi érdeklődésű ember, inkább a hírlapírásnak és az irodalomnak élt. ,,A múzeumban mindenki szabad idejét rászánva végezte munkáját, hogy Komáromnak szép múzeumi gyűjteménye legyen ... A gyűjteményt szorgalmas és odaadó munkával megszereztük, most is gondozzuk, s bízvást meg fogjuk tartani a jövőben is...” — írták mégis az egyesület vezetői.77 A múzeumi vonatkozású események közül megemlítendő, hogy a vármegyeházán 1940-ben nagy átalakítási munkálatok folytak, s az udvarán álló régi megyei levéltárat lebontották.78 E régi épületben le- véltárnokoskodott Miskey Géza, majd odakerült Alapy Gyula, a vármegye főlevéltárnoka. Az épület az írók, tudósok, művészek találkozási helye volt. Itt szövődtek a tervek, itt született meg a Jókai Egyesület megalakításának és a Kultúrpalota felépítésének gondolata is. Berecz Gyula szobrászművészt felkérték, hogy az átalakított vármegyeháza számára készítse el Baróti Szabó Dávid, Beöthy Zsolt, Czuczor Gergely, Feszty Árpád, Ghy- czy Kálmán, Gyulai Rudolf, Hetényi János, Jászai Mari, Jedlik Árnyos, Jókai Mór, Kultsár István, Pázmándy Dénes, Rybáry Ferenc, id. Szinyei József, Takáts Sándor és Thaly Kálmán mellszobrát. Berecz mellszobrai 1945-ig a vármegyeháza folyosóján, márványtalpazaton voltak elhelyezve. Közülük néhányat (Feszty Árpád, Konkoly- Thege Miklós, Ghyczy Kálmán) a mostani múzeumban őriznek. A Kultúrpalotában a legnagyobb érdeklődésre a múzeumi kiállítások tarthattak számot. Az udvaron és a folyosón a III— IV. századból való római szarkofágok, a nyugat felőli földszinti termekben az őskori és római kori, valamint a közép- és újkori emlékek foglaltak helyet. Az emeleten külön helyiségekben volt látható a múzeum néprajzi kiállítása, az 1848/49-es magyar szabadságharc komáromi vonatkozású emlékei, a Komárom az újabb száz év tükrében c. kiállítás, a Jókai-szoba és az egyesület képtára. A múzeumi kiállítások színvonala megfelelt az akkori követelményeknek, a kiállított anyag pedig mind történelmi, mind tudományos szempontból egyike volt a legbecsesebb gyűjteményeknek. Legfeljebb az kifogásolható, hogy a nyilvántartást elhanyagolták, s utólagos elkészítésekor a dolgozók már nem emlékeztek pontosan a lelőhelyekre. Fentebb már többször említettük, hogy a Kultúrpalotában könyvtárak is voltak elhelyezve. Ezek közül az 1940-es években már csak a Baranyay József által irányított városi közkönyvtár gyarapodott, főképpen az olvasóktól és a várostól járó összegekből. A város törvényhatósági közgyűlése 1940-től évi 600 pengő hozzájárulást szavazott meg a könyvtár számára fenntartott helyiségek kiadási költségeihez.79 A törvényhatóság amúgy is támogatta a Jókai Egyesületet, 1941-ben pl. 3000 pengővel. Az egyesület az 1940-es években is igyekezett folytatni a sokoldalú kulturális tevékenységet. Az 1940. évben bevezette a szabadegyetemi előadásokat (amelyek egyikét Manga János tartotta népzenei hanglemezek bemutatásával), újra rendezett koncerteket, Lehár Ferenc (1870—
