Irodalmi Szemle, 1981
1981/7 - KRITIKA - Szarka László: Tanulmányok a magyarországi szlovákok múltjából
Frontja nevű — elsősorban politikai funkciókat betöltő — közös délszláv és szlovák nemzetiségi szervezet felbomlása után 1948-ban jött létre a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége. Az indulásnál és az ötvenes évek első felében jelentkező nehézségek (a Szövetség helyi szervezetei felszámolásának] bemutatása után a szerző az 1954-ben a Hazafias Népfront keretei közé került szövetség politikai tevékenységét vizsgálva rámutat a sajátos nemzetiség-politikai munka kezdeti háttérbe szorulására, más politikai feladatok, például a mezőgazdaság szövetkezetesítése során végzett felvilágosító és propaganda munka eredményeire. Az MSZDSZ és a másik három magyar- országi nemzetiségi szövetség (a délszláv, román és német) politikai munkájának stabilizálódására az MSZMP és a Hazafias Népfront 1958. évi állásfoglalásai nyomán kerülhetett sor, mégpedig a politikai és társadalmi szervezetekben előírt arányos szlovák képviselet, valamint a Hazafias Népfront nemzetiségi feladatainak meghatározásában biztosított konzultációs és javaslattevő részvétel alapján. Gyivicsán Anna tanulmányában megállapítja, hogy az elvek valóraváltása 1968-ig, megfelelő felső szintű nemzetiség- politikai határozat és az MSZDSZ mindennapi politikai tevékenységének formáit meghatározó gyakorlat hiányában sok esetben csak töredékesen sikerült. Ennek ellenére a szlovákok képviseleti aránya a hatvanas években folyamatosan javult, a képviselők választókerületük érdekei mellett a szlovákság (például a nemzetiségi oktatás) ügyeit is képviselik. Amint az a rövid ismertetésből kitetszik, a hat tanulmány a magyarországi szlovákság történelmének fontos kérdéseit foglalja össze. A tanulmányok többsége az osztályszempontokat előtérbe helyezve vizsgálja a szlovákok lakta magyarországi vidékek mozgalmait. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy különösen a parasztmozgalmakat vizsgáló tanulmányok eszmefuttatásainak nem vált szerves részévé a nemzetiségi szempont feltárása. Ez amellett, hogy megerősíti a kötet elő- és utószavában egyaránt kifejtett véleményt, mely szerint bizonyos történelmi folyamatok nehezen választhatók szét nemzeti-nemzetiségi alapon, egyúttal egy fontos módszertani problémára is figyelmeztet. Nevezetesen a nemzetiség koronként, nemzetenként más és másként ható funkciójára, a konkrét történelmi helyzet többi tényezőjének módosító szerepére. Mindezek a kérdések a nemzetiségi és osztályszempontok összefüggéseit a maguk bonyolultságában tükröző tények további rendszeres kutatásának szükségességére is utalnak.
