Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)
Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közútjainak története a 20. századig
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közútjainak története a 20. századig A törvényhatósági utak 1892-ben (Szikaszi Mihály) zott a korszaknak megfelelő intézkedéseket az utak építéséről és fenntartásáról. Az úttörvény hat csoportba sorolta az utakat. Egyik legfontosabb intézkedése pedig, hogy a közutakkal kapcsolatos teherviselést a közmunka teljes mellőzésével az útadókötelezettséggel kívánta fedezni. Az 1890-es törvény nagy eredménye volt az alföldi állami úthálózat építésének támogatása. Ezután épült a megyénket érintő I. és II. Alföldi transzverzális műút [10]. Az I. Alföldi transzverzális út megyénket 12 km hosszban érintette. A 301 km hosszú út Baját kötötte össze az Arad megyei Erdőheggyel, és közben felfűzte a közlekedés vonalára a jelentős alföldi városokat. Halas, Félegyháza, Csongrád, Szentes, Kunszentmárton, Csaba és Gyula kapott a kor színvonalának megfelelő műutat. A Kunszentmárton területére eső megyei szakaszon 1896-ban kezdték el a munkákat. A Szentes-Kunszentmárton közti szakaszt 1897. január 3-ig, a Kunszentmártontól Békésszentandrásig terjedő szakaszt okt. 27-ig fejezték be. A transzverzális út építésével egyidöben 1896-ban építették fel Öcsödnél a négynyílású vashidat a Körös folyón [11]. A 439 km hosszú II. transzverzális út 19011907 között készült el. Az út kiindulási pontja Dunaföldvár, végpontja pedig Técső, ahol összeköttetésbe került a Bukovina felé haladó állami utakkal. Az út vonalvezetése a következő: Dunaföldvár-Solt-Fülöpszá llás-I zsák-Kecske mé t-CeglédSzolnok-Karcag-Debrecen-Ermihályfalva-Nagykároly-SzatmárnémetiMáramarossziget. Az útvonalból a me\ gye területére 84 km jutott, ebből 12 km •> már kiépített kőút volt. Szolnoknál nem építettek új hidat, a régi fahídon bonyolódott le a műút forgalma [12] Az 1890-es közúti törvény életbelépésekor a vármegye már mintegy 80 km kiépített kőúttal rendelkezett. A vármegye területén építendő kőúthálózat előre meghatározott program szerint létesült. A nagyszabású építkezések 1901-ben indultak meg, kiépült 31 km kőút, 1904 végéig 260 km, majd 1905-ben 46 km. A vármegye az úttörvény óta törvényhatósági útjait 80 km-ről 20 év alatt mintegy 541 km-re növelte [13]. Ezzel még az országos átlagot is meghaladta. 1910-ben az országosan kiépített törvényhatósági utak átlaga 81,2 %, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig 95 % volt [14] A vicinális utak kiépítéséhez csak 1912-ben, a megyei utak nagyobb részének befejezése után kezdtek. Az I. világháború után 1927-ben indult meg - külföldi kölcsön segítségével - egy nagyobb szabású útépítési program. 1934-ben a főközlekedési úthálózat megállapítása során a megyében egy I. rendű, egy II. rendű, tíz III. rendű főközlekedési utat és 40 törvényhatósági utat vettek nyilvántartásba. A II. világháború után 1947-ig a háborús károk helyreállítása volt a fő feladat. 1965-ben létrehozták a Szolnoki Közúti Igazgatóságot, amely a megye közútjainak építését, fenntartását intézte [15]. Jelenleg az úthálózat három kategóriába sorolható: országos közutak, önkormányzati közutak, magánutak. Országos közutak hossza a megyében 1318 km; ebből főút 392 km hosszú, 81 km elsőrendű út (4. sz. főút Bp-Záhony). Főutak még a 32. sz. Hatvan-Szolnok, a 33. sz. Füzesabony-Debrecen, a 34. sz. Tiszafüred-Fegyvernek, a 46. sz. Törökszentmiklós-Békéscsaba, a 45. sz. Kunszentmárton-Hódmezővásárhely, a 442. sz. Szolnok-Kunszentmárton, és a 44. sz. 13