Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-02 / 233. szám

TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON S HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, megyei 1992. OKTÓBER 2. PÉNTEK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA ni. ÉVFOLYAM 233. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT \. Még tart a \j íg tart ASÁR! Egyes áruféleségek 20-30-50 %-os kedvezménnyel kaphatók. DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel.: 36/324-600 Augusztusi átlagkereset: 23 491 forint Augusztusban a megfigyelt 20 ág, ágazat bruttó átlagkeresete 23.491 forint volta Központi Statisz­tikai Hivatal most közzétett adatai szerint. A megfi­gyelt területeken a fizikaiaknál 18.554, a szellemi­eknél 35.119 forint volt az átlagkereset. A legmagasabb átlagkeresetet, 40.088 forintot a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásnál regisztrálták. Viszonylag magas az átlagkereset, 37.926 forint a bányászatban. A textil-, ruházati- és bőrtermék-gyártásnál viszont 14.737 forint csak az átlag. A legmagasabb átlagkeresetet, 56.814 forin­tot a bányászat szellemi dolgozói érték el, s ugyan­csak itt a legmagasabb, 34.370 forint az átlagkere­set a fizikai állománynál is. Szeptember végéig a Fővárosi Kárrendezési Hivatalhoz több mint 10 ezer kérelem érkezett külföldről. A második kárpótlási törvény alap­ján benyújtott kárigénye lések beküldési határ­ideje október 6-a, s az il­letékesek véleménye szerint addig a külföldi kérelmek száma elérheti akár a 30 ezret is — tájé­koztatta Acsay Ferenc, a Fővárosi Kárrendezési Hivatal vezetője az MTI-t. A napi beérkezések száma most már az 1500-at is meghaladja. A hivatalnak komoly gondot jelent, hogy a kérelmek nagy többsége hiányosan érkezik be. Antall József Madridban Csütörtökön Madridba érke­zett Antall József miniszterel­nök, a Magyar Demokrata Fó­rum elnöke és Surján László egészségügyi és népjóléti minisz­ter, a Kereszténydemokrata Nép­párt vezetője. Mindketten a Nemzetközi Demokrata Unió (IDU), illetve annak európai tagszervezete, az Európai De­mokrata Unió (EDU) vezetői ér­tekezletén vesznek részt pártjuk képviseletében. Antall Józsefet a látogatás során fogadja János Károly király, és találkozik Fe­lipe González spanyol kormány­fővel is. Budapestre látogat a kanadai főkormányzó Göncz Árpád köztársasági el­nök meghívására október 5. és 7. között hivatalos látogatást tesz Magyarországon Ramon John Hnatyshyn, Kanada főkormány­zója . Ramon John Hnatyshyn hét­főn találkozik a magyar államfő­vel, megbeszélést folytat Antall József miniszterelnökkel, és megtekinti a Veneer Woods ka­nadai-magyar közös vállalko­zást is. Önként jelentkezett a baltás gyilkos A budapesti IV. kerületi rend­őrkapitányságon szerdán dél­után önként jelentkezett Szojka Mihály 63 éves hajdúdorogi la­kos, aki ellen a Hajdú-Bihar Me­gyei Rendőr-főkapitányság adott ki országos körözést. Szojka ala­posan gyanúsítható azzal, hogy szeptember 28-án hajdúdorogi otthonában baltával megölte öz­vegy Varga Béláné 65 eves asz- szonyt. A rendőrségi kihallgatás so­rán Szojka beismerte a gyilkossá­got, amelynek okaként a közöt­tük támadt veszekedést jelölte meg. A gyilkossági ügyben — Szoj­ka Mihály őrizetbe vétele mellett — a rendőrség folytatja a vizsgá­latot. Lefoglalták a pénzt Se szüret, se utazás rán azt állapították meg, hogy ilyen nevű kft. nincs, s nem szer­veznek Francia- és Spanyolor­szágba ilyen utakat idénymun­kára. A jogtalan haszonszerzés céljából elkövetett cselekmény ügyében a Baranya Megyei Rendőrkapitányság gazdaságvé­delmi osztálya nyomozást foly­tat. A megjelölt címre küldött le­veleket és utalványokat lefoglal­ták, mielőtt a kft. nevében ügyes­kedők a pénzt felvehették volna. A rendőrség rövid időn belül tanúként hallgatja ki a küldemé­nyek feladóit, majd ezt követően visszakapják a kft. címére kül­dött pénzüket. Kérnek minden­kit, hogy ezután már ne fizesse­nek az Atlasz Kér. Kft. irodájá­nak pénzt, s levelet se küldjenek. Az országban elsőként Magánbánya-társulás Az ország egyetlen kőszénme­dencéjének első magánbánya- társulása kezdte meg működését csütörtökön a Baranya megyei Szászváron. A magas fűtőértékű mecseki feketeszén kitermelésére és értékesítésére szervezett Szász­vári Bányatársulás Betéti Társa­ságot bevált külföldi mintát kö­vetve nagyrészt azok a vájárok, aknászok, bányamérnökök ala­kították meg, akik korábban a Mecseki Szénbányák Északi Bá­nyaüzemében dolgoztak. A felszámolás alatt álló me­cseki bányavállalat száznyolcvan éves múltú szászvári üzemének sorsáról a kormány korábban úgy döntött, hogy az önálló tár­sasággá szervezhető, ám ha ez nem történik meg, be kell zárni. A szervezést a bányászokból, középvezetőkből és mérnökök­ből augusztusban megalakult Szászvár Bánya Termelő, Keres­kedő és Szolgáltató Kft. kezdte meg, amely a szeptember 30-án bejegyzett betéti társaságnak is beltagja lett. A felszámolás alatt álló nagyvállalattal kötött szer­ződés értelmében a szászvári bá­nyát a bt. bérleti jogviszony kere­tében működteti a Szénbányá­szati Szerkezetátalakítási Köz­pont — SZÉSZEK — jóváha­gyásával. Az üzemeltetéshez szükséges szolgáltatások egy ré­szét a Mecseki Szénbányák villa­mos-, szolgáltató- és szállító­részlegeitől, illetve az azokból alakult új cégektől rendelték meg. A Szászvári Bánya társulás a jó minőségű helyi feketeszenet a hozzá hasonlóknál olcsóbban, a lánckereskedelem lerövidítésé­vel akarja értékesíteni, s közvet­len rendeléseket is felvesz. A ha­gyományosak mellett saját fej­lesztésű új termékekkel — példá­ul saját recept szerint gyártatott, kedvező kéntartalmú brikettel — is jelentkeznek a nyugat- és dél­magyarországi szénpiacon. Ugyanakkor megkezdték az ex­portlehetőségek feltárását is a hazánkkal szomszédos orszá­gokban. Az itteni termékek a fogyasztók előtt inkább csak valamilyen gépezetbe beépítve jelennek meg (Fotó: Szántó György) A Finomszerelvénygyár küzdelmes hőnapjai A tavalyi küzdelmes év után az idén még nehezebb esztendőt él­nek az egri Finomszerelvénygyárban. A hazai gépipar teljesítmé­nye az elmúlt három évben hatvan százalékkal visszaesett, az egyik legjobban sújtott ipari ágazattá vált. A kelet-európai piacok össze­omlottak, az itthoni kereslet erőteljesen megcsappant, a nyugat­európai érdeklődés is nagyon mérsékelt. Ilyen körülmények között küzdelmes hónapokat élnek. Erről beszélgettünk Buda Lajos vezér- igazgatóval. Az előrejelzések szerint to­vábbi gazdasági romlással, nehe­zedő körülményekkel kell szá­molniuk. Milyen jövő elé nézhet­nek? — Valóban, mennyiségi növe­kedésre nem számíthatunk. A három fő termékcsoportunk kö­zül kompresszorokból három­százkilencezret gyártottunk és értékesítettünk az első fél évben, amely a tavalyinak megfelelő. Új piacokat is szereztünk, így a Füg­getlen Államok Közösségéhez tartozó országokba is szállítot­tunk. A korábbi értékesítésünk megduplázódik az idén régi partnerünk, az olasz Merloni felé. A pneumatikái elemekből — amelyek alapvetően beruhá­zásokhoz kapcsolódnak — an­nak ellenére, hogy növeltük piaci részesedésünket, az eddigi érté­kesítés mégis csökkent a tavalyi­hoz képest. A járműrészegyseg- gyártásban is mérséklés tapasz­talható, miután az Ikarusnak, a fő vevőnknek a helyzete tovább romlott. Ezzel a termékcsoport­tal a külpiaci értékesítésben ér­tünk el eredményeket, miután Szlovéniába, illetve a Cseh- és Szlovák Köztársaságba szállítot­tunk, de a recesszió az ottani au­tóbuszgyárakat is sújtja. így a megrendelés is kevesebb. — A holnapot jelentő új ter­mékek bevezetésére tettek-e erő­feszítéseket? — A következő év januárjától az Esztergomban gyártott ma­gyar Suzukihoz lengéscsillapító­kat készítünk. Előbb ez a prog­ram a Japánból hozott, illetve a gyárunkban készített alkatré­szek összeszerelésével indul. (Folytatás a 3. oldalon) Krízis a film­szakmában A magyar filmszakma csak­nem egy évszázados történetének talán legmélyebb krízisét éli át napjainkban — hangoztatták a Filmteijesztők Országos Szerve­zete és a videósok csütörtöki szolnoki országos tanácskozá­sán. A felmérések szerint egy- harmadára csökkent a működő mozik száma, s csaknem hasonló mértékű a nézőszám visszaesése is. Ebben az évben várhatóan 2 százalék alá esik az egy lakosra jutó évi mozilátogatások száma. Január 1-jétől mintegy 5 fo­rinttal drágul literenként a mo­torbenzin, és többet kellfizein i az új személygépkocsikért is, ameny- nyiben a törvényhozók változta­tás nélkül fogadják el a kormány jövő évi költségvetési törvényter­vezetét, valamint a javasolt adó­szabályokat. Aíz 1993. költségvetési tör­vénytervezet a motorbenzin, a gáz- és tüzelőolaj esetében a fo­gyasztási adó 10 százalékos nö­velésével számol. Jelenleg egy liter motorbenzin fogyasztásiaaó-tartalma 42 fo­rint 40 fillér, s ez növekedne mintegy 4,20 forinttal. Tovább drágítja a motorbenzint, ha a Parlament elfogadja az útadó li­terenkénti 1 forintos növelését is. További, autósokat érintő terv, hogy 1993. január 1-jétől a katalizátor nélküli személygép­kocsik jelenlegi 40 ezer forintos tételes fogyasztási adóját 10 szá­zalékos kulcs váltja fel. így pél­dául egy 800 ezer forint értékű autó esetében kétszeresére, 80 ezer forintra emelkedik a fo­gyasztási adó. Az eddig fogyasztásiadó­mentes katalizátoros autók után pedig 6 százalék lesz az adó­kulcs, azaz egy szintén 800 ezer forint értékű jármű esetében 48 ezer forintos árnövekedés várha­tó. A fogyasztási adók esetében az egyetlen jó hír, hogy a pörkölt kávé 30 százalékos adókulcsa 20 százalékra csökken, igaz, a többi élvezeti cikk esetében, így a sö­röknél, az égetett szeszes italok­nál és a dohányáruknál 15 száza­lékos adónövelést tervez a kor­mány. A határidő: november 30. Vagyonnyilatkozatot kér az adóhivatal A kormány szeptember 17-i döntése értelmében vagyonnyi­latkozatot kell beadni november 30-ig a legtöbb magyar állam­polgárnak, így nekünk, Heves megyeieknek is. Erről a témáról tartott sajtótájékoztatót tegnap délután dr. Zagyva Béla, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgató­ságának igazgatója. Mint a tájékoztatón elhang­zott, ez a vagyonnyilatkozat ki­zárólag a jövedelemadó ellenőr­zését szolgálja. Arra lehet alkal­mas, hogy egy későbbi időpont­ban benyújtott hasonló nyilatko­zattal együtt követni lehessen a vagyon növekedését, és így kide­ríteni, hogy nem húzódnak-e en­nek hátterében láthatatlan jöve­delmek. Ezek összegét egyéb­ként a szakemberek országosan mintegy százmilliárd forintra, s e hatalmas összeg megyénkre eső részét körülbelül hárommilliárd forintra becsülik. A láthatatlan jövedelmek magas aránya miatt jelentős bevételektől esik el a költségvetés. A vagyonnyilatkozatot egy er­re a célra rendszeresített nyom­tatványon kell majd megtenni, melyet az adóhatóság saját nyil­vántartására támaszkodva meg­küld a magánszemélyeknek. Ha valaki mégsem kapna ilyen űrla­pot, akkor az Egerben, Gyön­gyösön, Hatvanban, Hevesen és Füzesabonyban működő ügyfél- szolgálati irodákon kell kérnie. S hogy kinek kell tennie va­gyonnyilatkozatot? (Folytatás a 3. oldalon) Nemzetközi szoborpark a hármas határon Rendhagyó művészeti ese­mény színhelye volt szerdán dél­után az osztrák-magyar-szlovák hármas határ Oroszvárhoz, He­gyeshalomhoz és Kittseehez kö­zel eső pontja, ahol az érintett or­szágok képviselőinek részvétele mellett nemzetközi szoborparkot avattak. Az eseményen jelen volt Kálmán Attila, a Művelődési Minisztérium politikai államtit­kára. Az idén tavasszal indult kez­deményezés alapgondolata sze­rint néhány hónap alatt szervez­ték meg azt a nemzetközi művé­szeti alkotótábort, melynek résztvevői évi rendszerességgel térnek majd vissza a három or­szág államhatárának találkozási pontjára. A helyszínen elkészí­tett szobrászati alkotásaikat és a műveiket végérvényesen ott is hagyják. Céljuk, hogy az európai kultú­rák érintkezéseinek és kölcsön­hatásainak szellemében olyan maradandó művekkel jelöljék meg ezt a pontot, melyek az itt élő népek közös múltjára hivat­kozva a közös jövő lehetőségére kívánják felhívni a figyelmet. Az első tizenkét szobor elkészült. A három magyar, négy szlo­vák és a két osztrák szobrászhoz máris két japán és egy angol mű­vész csatlakozott. Kálmán Attila példaértékű történelmi ese­ménynek nevezte a szoborpark megvalósult gondolatát, és ün­nepi beszédében arra emlékezte­tett, hogy a térség igazi szellemi nagyságai mindig sokkal na­gyobb számban jelentek meg a szomszédos kultúrák érintkezési pontjain, mint a nagy szellemi és művészi központoknak számító fővárosokban. A magyarság megsegítéséért Josef von Ferenczy kitüntetése Göncz Á rpád köztársasági elnök — a miniszterelnök javaslatára — csütörtökön kitüntette a Németországban élő, magyar származású médiavállalkozót, Josef von Ferenczyt. A Magyar Köztársasági Ér­demrend Tisztikeresztjét az államfő — Kálmán Attilának, a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium államtitkárának és Alexander Ar- not-nak, Németország budapesti nagykövetének jelenlétében — a Parlament Nándorfehérvár Termében nyújtotta át. A Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének adományozásával a köztársasági elnök azt a sokéves, áldozatos tevékenységet ismerte el, amelyet a neves médiavállalkozó az itthon maradt és az emigrációba kényszerült magyarság megsegítése és integrálása érdekében kifej­tett. A kecskeméti születésű Joseph von Ferenczy egy másik magas ma­gyar kitüntetésnek is a birtokosa: 1986-ban a battonyai SOS-gyer- mekfalu létrehozásához nyújtott jelentős segítségét az akkori vezetés a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével honorálta. / Érkeznek a kárpótlási igények Mint tegnapi számunkban be számoltunk róla, több újságba) megjelent az Atlasz Kereskedel mi Kft. hirdetése, amely külföld munkára keresett jelentkezőket szőlő-, narancs- és mandarinszü retre. A jelentkezés feltétele a: volt, hogy a kft. irodájának címé re (Pécs, Szántó Kovács János ú 1/b. III. 320. szám) személyen ként postai utalványon 2800 fo rintot küldjenek. Ez a lehetőség sokaknak sző get ütött a fejébe, mert nagy jö vedelmet kínáltak az érdeklődői számára. Sokan befizették i pénzt, s akadtak, akik személye sen utaztak el, hogy felkeressél az irodát, s átadják ezt az össze get. A fivors rendőri intézkedés so Mennyivel drágul januártól? JL woíor&ewjriw és ** szeméivé***tó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom