Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NÉPÚJSÁG, 1989. november 1., szerda 2. Megyénk képviselői az ülésteremben (Fotó: Perl Márton) (Folytatás az 1. oldalról) hozzá a miniszter. Majd kijelentette: a könyv jórészt olyan kérdéseket érint, amelyek döntően a múlt több évtizedére vonatkoznak. Véleménye szerint a bizottságnak módjában áll az interpelláló képviselőnek azt a megállapítását is megvizsgálni, hogy Bokor Imre nyugdíjaztatása „ reflexszem, beidegződött retorzió-e”. A miniszter úgy ítélte meg, hogy törvényes, kellően körültekintő, mindent mérlegelő intézkedés volt. Beszámolt arról is, hogy a könyv szerzője néhány napja vette át tudományos tevékenységéért a honvédelmi miniszter által odaítélt Stromfeld Aurél-dí- jat. Mindezek után a miniszter — tekintettel a még folyamatban lévő vizsgálatra — kérte a képviselőt és az Országgyűlést: a Házszabály értelmében tegye lehetővé, hogy az interpellációra harminc napon belül térjenek visz- sza. Remélhetőleg addig a vizsgálat is befejeződik. Az elnöklő Jakab Róbertné a Házszabály értelmében nem kért szavazást. A Parlamentnek a program szerint még négy interpellációt kellett volna megtárgyalnia, de mivel az interpelláló képviselők még a szakbizottságok ülésein vettek részt, áttértek a kérdések tárgyalására. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) soron kívül szót kérve, a Magyarországra menekültek ügyére kívánta felhívni képviselőtársai figyelmét. Drámai i szavakkal ecsetelte az erdélyi menekültek helyzetét. Ma már az erdélyi menekültek ügye nem lehet csupán Hajdú-Bihar megye s a Belügyminisztérium gondja — hangsúlyozta. Országos összefogásra szólított fel mindenkit a képviselő, mondván: segítségre, ám nem használt ruhára vagy pénzsegélyre, hanem elhagyott, helyreállítható tanyákra, falusi, városi lakatlan épületekre, megfelelő munkahelyekre van szükségük a menekülteknek. Enélkül elképzelhetetlen beilleszkedésük a magyar társadalomba. Az elnöklő Jakab Róbertné javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek az országos összefogásra buzdító felhívással. Az elnöklő Fodor István javaslatára ezt követően Horváth Lajos (Baranya m., 3. vk.) az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek jelölésére alakult bizottság állásfoglalásáról tájékoztatta az Országgyűlést. Elmondta, hogy a bizottság elsősorban azt tartotta szem előtt: olyan vezetőket kell választani, akik kiállják a politikai és a tágabb közvélemény minden próbáját. Kérte az Országgyűlést, hogy a bizottság jelöltjeit vegye szavazólapra, majd titkos szavazással döntsön. Ezután Fehémé Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.) a terv- és költségvetési bizottság tájékoztatóját ismertette. Mint mondotta, a bizottság az Állami Számvevőszék elnökének Hagelmayer Istvánt, elnökhelyetteseinek pedig Kupa Mihályt és Sándor Istvánt javasolta. A Ház megbízott elnöke kü- lön-külön szavazásra tette fel, hogy az említett nevek felkerüljenek-e a szavazólapokra. Hagelmayer István és Sándor István jelölésével az Országgyűlés egyetértett, ugyanakkor azonban Kupa Mihály neve nem került fel a szavazólapra, mivel ehhez nem kapta meg a képviselők többségének jóváhagyását. Fodor István ezt követően bejelentette, hogy a mostani ülésszakon nem tudják megválasztani az Alkotmánybíróság tagjait, ugyanis az előkészítő bizottság nem fejezte be az ezzel kapcsolatos munkáját, s további egyeztetésekre van szükség az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviselőivel. Erre tehát csak a következő ülésszakon kerülhet sor. Emiatt értelemszerűen az Állami Számvevőszék teljes tiszti karát is csak azon az ülésen választhatják meg. Tekintettel azonban arra, hogy az Állami Számvevőszéknek minél előbb el kell kezdenie munkáját, az elnök • javasolta: a két elfogadott jelöltről még ezen az ülésen döntsön az Országgyűlés. A jelölések befejeztével folytatódott a népszavazások elrendeléséről, illetve a köztársaságiel- nök-választás kiírásáról hétfő délután megszakadt plenáris vita. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság több ülésen kialakított állásfoglalását az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazásról Kereszti Csaba, a bizottság előadója ismertette. Mint mondotta: az SZDSZ aláírásgyűjtő ívein feltüntetett négy kérdést egyetlen szövegszerű változtatással, és más sorrend- , ben javasolja a szavazólapon feltüntetni. A kérdések után zárójelben magyarázó szövegek szerepelnek annak érdekében, hogy az állampolgárok egyértelmű választ adhassanak. A bizottság elutasította azt a javaslatot, hogy a népszavazást és az elnökválasztást egy időpontban tartsák meg. Egyetértett viszont azzal, hogy az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazást az SZDSZ négy kérdésében november 26-án, a Magyar Köztársaság címeréről a kormány kezdeményezésére kiírandó népszavazást, valamint a köztársaságielnök-választást egy időpontban, 1990. január 7-én tartsák meg. Az esetleges második elnökválasztási forduló időpontjául január 14-e megjelölését támogatja. Az ülésszak soros elnöke, Fodor István Király Zoltán felvetésére reagálva elmondta, hogy a jogi bizottság vállalta a népszavazásról szóló törvény értelmezését, és annak alapján döntött. A kialakult , gyakorlatnak megfelelően a képviselők először a módosító javaslatokról határoztak. Elfogadták Filló Pálnak a köztársaságielnök-válasz- tással kapcsolatos kérdéshez fűzött magyarázat javaslatát, továbbá a bizottságnak azt az indítványát, hogy e kérdés szövegében ne szerepeljen a „szabad” jelző. Ez utóbbi döntéshez Kereszti Csaba — ismételt felkérésre — annyit jegyzett meg: amennyiben e kérdésben olyan szavak szerepelnek, amelyek ellentétesek a magyar jogrendszerrel, akkor azokat a bizottságnak módjában áll megváltoztatni. Ezt tette a „szabad választások”-kal is, miután ez a fogalom így jogilag értelmezhetetlen. A bizottság úgy vélte: ne minősítsék ilyetén módon se a korábbi, se a következő választásokat. Ez az újabb közbenső magyarázat némi bonyodalmat okozott a szavazásban. Fodor István ugyanis megfeledkezett arról, hogy a népszavazás elrendeléséről szóló határozat egészét nem bocsátotta döntésre. Erre a plé- num figyelmeztette, majd elfogadta a határozatot. Ezután következett a Minisztertanács kezdeményezte népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalása. E népszavazás célja a Magyar Köztársaság címerének kiválasztása. Sarlós István (országos lista) javasolta, hogy a szavazólapon csak a koronás kiscímert és a Kossuth-címert tüntessék fel, ugyanis az alkotmány szerint már nincs értelme a jelenlegi címerről szavazni. A javaslatot a kormány nevében Kulcsár Kálmán támogatta, s azt az Országgyűlés is elfogadta. Bánffy György arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazólapról nem derül ki egyértelműen, hogyan kell megjelölni a kiválasztott címert. Ezt követően az Országgyűlés elrendelte a népszavazást a köztársaság címeréről. E napirend tárgyalása utolsó pontjához, a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről szóló határozat megvitatásához elérkezve az Országgyűlés úgy döntött — élve az alkotmányban biztosított lehetőséggel —, hogy a köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen választással, az országgyűlési választások előtt válasszák meg. Ezután határozott a népszavazások, illetve az elnökválasztás időpontjáról is. Úgy határozott: az állampolgári kezdeményezésű népszavazást november 26-án, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazást és a köztársaségielnök- választást 1990. január 7-én kell megtartani. A köztársaságiel- nök-választás esetleges második fordulójának időpontjaként január 14-ét jelölte meg. A bős — nagymarosi vízlépcsőrendszer sorsának alakulásáról, a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök teijesz- tette a Parlament elé. A vízlépcsőrendszer problémáit komplex módon elemző írásos előterjesztés főbb megállapításait ismertetve a Miniszter- tanács elnöke elmondta: a kormány álláspontjának megfogalmazásánál abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti terMAGYAR RÁDIÓ SZOLNOKI STÚDIÓJA SZÓL A RÁDIÓ mától minden nap “RÁDIÓ SZOLNOK" A Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának kereskedelmi műsora ZENE + HÍR + ZENE + REKLÁM + ZENE + SZOLGÁLTATÁS + ZENE + KÍVÁNSÁG + ZENE + JÁTÉK + ZENE + NYEREMÉNY + ZENE + APRÓHIRDETÉS HALLGASSUK, SZERKESSZÜK EGYÜTT! Reklám, apróhirdetés, kívánság, üzenet megrendelhető a Jászkun Lap- és Könyvkiadó Vállalat felvevőhelyein, valamint az MR Szolnoki Stúdiójánál A RÁDIÓREKLÁM FÉNYSEBESSÉGGEL ÉR CÉLBA! Az MSZP parlamenti csoportjának felhívása A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja békés átmenet politikai feltételeinek megteremtésében vállalt kötelezettségeinek történelmi súlyát és felelősségét átérezve, a nyilvánosság erejét igénybe véve felhívással fordul a Parlamenthez, az ország felelős politikai tényezőihez, pártokhoz, társadalmi szervezetekhez, mozgalmakhoz, az ország sorsáról, jövőjéről felelősen gondolkodó magyar állampolgárokhoz. A demokráciába való békés politikai átmenetnek és feltételeinek biztosítása minden demokratikus politikai tényezőnek legfőbb törekvése, hőn áhított célja, egyben történelmi felelőssége. Csak az erőszakmentes folyamat felel meg a nemzet érdekeinek, és vezethet a válság leküzdéséhez, a felemelkedéshez. A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja ezért a nehézségek és remények feszültségeitől vibráló közhangulatban a békés átmenetet veszélyeztetőnek és felelőtlennek tart minden szélsőséges megnyilvánulást. Kéri a társadalom demokratikus erőit: józan mértéktartással segítsék elő, hogy az amúgy is ellentétes érzelmekkel telített politikai légkörben, közhangulatban ne uralkodhasson el az ellenségeskedés. Határoljuk el magunkat és óvjuk meg szervezeteink tekintélyét mindazoktól: . — akik demokráciát hirdetnek, de az anarchia felé taszítanak; ’ . — akik az erőszak ellen prédikálnak, s közben szellemi terrort alkalmaznak; — akik szabadságot hirdetnek, de másokat száműznének a közéletből; — akik pluralizmust igényelnek, de a más nézetűekkel szemben türelmetlenek; — akik közmegegyezést kívánnak, de sokakat ebből kire- kesztenek; — akik a nyilvánosság erejét felelőtlen agitációra, izgatásra használják; — akik békéről szónokolnak, ugyanakkor ellenséges érzületet, indulatokat, félelmet keltenek. Az MSZP képviselőcsoportjának tagjai a Magyar Köztársaság kikiáltásának és az 1956-os népfelkelés méltóságteljes megünneplésének résztvevőiként őszinte örömmel láthatták a jelenlevők nagy többségének alkalomhoz illő emelkedettségét. Sajnálattal tapasztaltuk ugyanitt a magyar történelem legrosszabb emlékeit felidéző végletes megnyilatkozásokat is, demagóg szovjetellenességet, gyűlölködő antikommunista hangulatkeltést, a Parlamentünket is becsmérlő kirohanásokat. Mindezek ellen ezúton is határozottan tiltakozunk. A változásokat békés úton elérni akarók körében visszatetszést, sokakban megdöbbenést és félelmet keltett. Velük együtt azt valljuk, hogy a demokrácia ott kezdődik, ahol a félelem megszűnik. A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja kéri az Országgyűlést, a Tisztelt Képviselőket, hogy utasítsák vissza, határolják el magukat azoktól a megnyilvánulásoktól, törekvésektől, nyilvánvaló provokációktól, amelyek a békés átmenetet veszélyeztetik, s ezzel a nemzet érdekeit sértik. A Tisztelt Parlament magatartásával ebben a kérdésben is tegyen tanúbizonyságot történelmi felelősségérzetéről, politikai érzékenységéről, példát mutatva és ösztönzést adva a demokratikus erőknek, higgadtságával a bizalmat erősítve a becsületes állampolgárokban. Budapest, 1989. október 31. MSZP parlamenti csoportja Tüntetés Moszkvában veknek megfelelő üzembe helyezésével mindkét ország érintett területei ökológiai szükséghelyzetbe kerülnének. A kormány álláspontja szerint az ökológiai szükséghelyzetet a csúcsra]aratás lehetőségének kiiktatásával, a nagymarosi vízlépcső megépítésének végleges elhagyásával, a bősi erőmű alapüzemű használatával lehet megelőzni. Mindezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlovák félnél „A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo — Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló 1977. évi szeptember 16. napján aláírt szerződés” módosítását. A magyar kormány ugyancsak kezdeményezi, hogy az 1989 februárjában aláírt jegyzőkönyv Nagymarosra vonatkozó részét érvénytelenítsék. Végezetül határozottan leszögezte: a kormány vállalja a rá háruló felelősséget, azt nem kívánja a Parlamentre hárítani. A miniszterelnök ennek szellemében azt kérte a Parlamenttől, hogy vegye tudomásul a beszámolót. Adja meg a felhatalmazást a kormánynak, hogy a csehszlovák félnél kezdeményezhesse az 1977-es szerződés módosítását. Németh Miklós kérte azt is: az Országgyűlés kötelezze a kormányt arra, hogy az országhatártól Nagymarosig terjedő Duna- szakaszra a helyi és a területi tanácsok részvételével új, komplex, regionális fejlesztési koncepciót és rendezési tervet dolgozzon ki. Ez magában foglalja azt is, hogy a kormány azonnal tegyen intézkedéseket Dunakiliti térségének árvízvédelmére; tegyen meg mindent a Szigetközt fenyegető ökológiai és árvízveszély elhárítására. Ezután Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár, a bős — nagymarosi beruházás kormánybiztosa, a napirend előadója tájékoztatta a képviselőket. A bős — nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése környezeti szempontból egyértelműen kockázatos — mondotta. — A prognosztizáláshoz szükséges vizsgálatok hiányosak, így az esetleges kár nagysága csak becsülhető. Különösen nagy az ivó- vízkészlet veszélyeztetettsége, egyrészt a parti szűrésű víznyerésnél, másrészt a Kisalföld alatti, az Európában egyedülálló édesvízi készletnél. Ennek a vízkészletnek a minőségét Magyar- ország és Csehszlovákia érdekében egyaránt meg kell őrizni. Már este nyolc óra volt, amikor a képviselők nagy többséggel elfogadták a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, gazdasági, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatokról szóló minisztertanácsi beszámolót. Az Országgyűlé*arra hívta fel a kormányt, hogy tevékenységét a jövőben is az ökológiai szemlélet, a tudományos megalapozottság és a nemzeti érdek képviseletének elsődlegessége hassa át. Az Országgyűlés felhatalmazta a Minisztertanácsot az 1977-es államközi szerződés módosításának kezdeményezésére. (Ez a szerződés a nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szól.) Az Országgyűlés egyetértőleg tudomásul vette, hogy a kormány a Duna országhatártól Nagymarosig teijedő szakaszára komplex regionális fejlesztési koncepciót és rendezési tervet dolgoz ki. Ezzel a Parlament októberi ülésszaka befejezte munkáját. / , " A PÉNZÜGYI ES SZÁMVITELI FŐISKOLA SALGÓTARJÁNI INTÉZETE MEGHIRDETI 1990. februári tanévkezdéssel a Mérnök-üzemgazdász képzést Egerben. Jelentkezési határidő: 1989. november 10. Jelentkezési lapot és bővebb információt Farkas Imréné nyújt az Oktatási Igazgatóságon. Cím: Eger, Egészségház út 4. Telefon: 12-377. V // Az Állambiztonsági Bizottság (KGB) belvárosi székháza előtti békés tüntetés Moszkva másik terén, a Puskin téren letartóztatásokkal ért véget hétfőn este. A Dzerzsinszkij téri KGB- székház előtt mintegy ezren gyűltek össze hétfőn este több alternatív mozgalom, szervezet — köztük a Memorial, az oroszor(Folytatás az 1. oldalról) nál is többel. Ám, hogy ez honnan adódott, miképp történhetett — hiába várták a választ a munkások. Azt is megkérdezték 1985-ben, miért vette át a Mátraaljai Szénbányák az üzemet a borsoditól. A vezérigazgató válaszában elmondotta, azért, mert az akkori vezetők — az üzemiek és a megyeiek is — rózsaszínűre festették a bánya helyzetét. Az egercsehiek augusztusban kérték: vizsgálják felül a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem véleményét, mely szerint nem volna gazdaságos az új akna, a meglévő szénvagyon feltárása. Ez megtörtént, ám az Ipari Minisztérium egyetértett az előző vizsgálattal. Sokakban megmaradt a kérdés: az év hátralévő két hónapjában nem lenne-e olcsóbb az itt meglévő szenet kitermelni, semmint külföldről megvásárolni azt. Sok minden a vállalattól függetlenül történt, hiszen a kormány ezután egyetlen fillért sem szági Szindikalisták Szövetsége, a Pamjaty — hívására, hogy békés tüntetésen emlékezzenek a sztálini megtorlás áldozataira. A részvevők mintegy fele a megemlékezés jegyében lobogó lán- gú gyertyával vonult a KGB elé. A-felvonulásra a Memorial előzetes engedélyt kért és kapott. ad a veszteséges bányaüzemek termeléséhez. A nyugdíjasok nem elégedtek meg azzal, hogy a jövőben a húsz mázsa szén helyett annak árát kapják meg, hiszen így mindenképp a rövideb- bet húzzák, mert jövőre drágább lesz a szén. A vállalat a tőle telhető kedvezményeket megadja az eger- csehieknek. Példaként említhetjük, hogy a vissza nem térítendő kölcsönt lakásvásárláshoz, illetve -építéshez továbbra is megkapják. Január 1-jétől többek között áttelepülési támogatásban is részesülnek a dolgozók. Új munkahelyet is próbálnak teremteni helyben, ám az erőviszonyok pillanatnyilag még nem tisztázottak. S bár a vezérigazgató egyértelműen hangsúlyozta, az objektív körülmények miatt, és nem a vállalat hibája következtében alakult ki a dolgozók számára kedvezőtlen helyzet — az indulatos közbe- és hozzászólásokból az tűnt ki, hogy az eger- csehi bányászok nem elégednek meg ezzel az okfejtéssel. Mi lesz veletek, bányászok?