Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-31 / 307. szám

.# Minisztertanács tárgyalta? A központban: az ember A reneszánsz humaniz- • muse fogalmazta meg elő­ször, azt, hogy minden dolog mértéke az ember. : A teljes ember megvalósu­lásáért természetesen nem­csak az egészségügy küzd. Kétségtelen azonban, hogy az ember patronusai között a legelsők között van az egész­ségügy.' Felesleges lenne köz­mondásokat idézni, amelyek az egészséges, szervezet, az egészséges test és az egészsé­ges gondolkodás összefüggé­séről szólnak. Hiszen vala­mennyien önmagunkon érez­zük; és mérhetjük le, hogy mii‘jelent egészségesnek len- pi.'.Sajnos azt is tudjuk, hogy mit1 jelent a fájdalom em­berének lenni. Nem hiszem, hogy szükség lenne 'statisztikai adatok, szá­mok és mutatók felsorakoz­tatására annak érdekében, hogy bizonyítsuk, ménhyit változott az ember helyzete az .elmúlt három évtizedben. A szocialista egészségügy múltja felhatalmaz bennün­ket arra az optimizmusra, hogy végül is elérkezhet a fajdalom nélküli ember kora. Éz -persze messze - van.: Ma örülünk annák,: hogy Ma­gyarországon hosszú évek óta nem pusztult el 14 évnél fia­talabb gyermek tbc-ben. Örülünk annak, hogy az át­lagos életkor 70 év fölé emel­kedett. Örülünk- annak,, hogy általános állampolgári jog­gá vált az egészségügyi alap­ellátás. S különösén annak örülünk, hogy létrejött Ma­gyarországon is a szocialista egészségügy széles körű in­tézményhálózata. Célja vilá­gos: óvni és állandóan javí­tani a lakosság egészségét, biztosítani a lehető legjobb munka-, élet--és pihenési fel­tételeket, az ember harmo­nikus fizikai és szellemi fej­lődését, a társadalom vala­mennyi tagjának aktív és al­kotó munkában eltöltött ma­gas életkorát. Országunk társadalma biz­tosan halad az egészségügy szociális egyenlőségének ki­alakítása felé, szemben a ka­egészsége pitalista országokkal, ahol a lakosság állapotában lényeges különbségek figyelhetők meg az emberek szociális helyze­tétől és anyagi ellátottságá­tól függően. Sajnos a gazdasági körül­mények, a társadalom fej­lettségi állapota hatart szab az igények kielégítése lehe­tőségeinek. Az ellátásnál még egyenetlenségek tapasztalh z- tók. A kormány legutóbbi ülése, amelyik az egészség­ügyi miniszter előterjesztésé­ben áttekintette az egészség- ügyi ellátás helyzetét és tár­gyalt a további feladatokról, hangsúlyozza, hogy a jelen­legi helyzetben a szükségle­tek maradéktalan kielégíté­séről még nem beszélhetünk. A.legfőbb feladat, hogy a szük­ségletek és a kielégítés közötti különbségeket a lehető legía- cionálisabban és leghumana- sabban szűkítsük. Ez oly in sórrend felállítását követeli meg, amely meghatározza :a leggyorsabb tennivalókat. A kormány által meghatá­rozott tennivalók ismereté­ben az egészségügyi tárca olyan hosszú távú fejlesztési programot dolgoz ki,, am« ly lehetővé teszi több emfc er elgtenek, munkaképességének megtartását és . azoknak az egészségügyi feszültségeinek a feloldását, amelyek az ál- múlt években halmozódtak él. Nemcsak arról van szó, hogy több pénz jusson az egészség­ügy fejlesztésére, különösen gondot kell fordítani az egészségügyi munkamegoiiz- tás országos méretű tervs se- rű kialakítására,' további il­lesztésére. Gondosan el kell határolni az országosba tei il­leti, a megyei, a városi, a á- rási és községi feladatokat. Az egészségügy tervezésénél is abból kell kiindulni, hegy Magyarország e téren is túl­jutott az extenziv fejlődés időszakán és rá kell térni az Intenzív fejlesztés erőteljes kiterjesztésére, a minőíég javítására. Tudjuk tehát, hogy mi a tennivaló. S. I. — Ha lent a földön öt fok a hideg, akkor az itt, nálunk, legalább tizenöt... ! Az. „itt,, nálunk” jelen eset­ben a hatvani szakmunkás- képző intézet szomszédságá­ban épülő, négyemeletes, kor­szerű munkásszállás tetejét jelenti, ahol Gazsúr János művezető éppen eligazítást tart a szigetelésen dolgozók­nak. És állításában van is valami, mert hiába rajtunk a meleg télikabát, sál, kalap, az éles decemberi szél köny- nyedén bőrünkhöz férkőzik. A munkások is csak úgy bír­ják végig a műszakot, hogy a vállalat vastag kesztyűt, védőruhát biztosít valameny- rtyinek, időnként pedig .le­ereszkednek a melegedőbe, ahol mindig kannaszám áll a forró cikóriakávé. — Sajnos, nem lehetünk tekintettel az időjárásra. Jö­vő év júliusára at kell ad­nunk a kész épületet. Ez a komplex építőbrigád azon­ban harcedzett. A lebontott malom helyé­re kerülő, háromszáz ágyas munkásszállót " tulajdonkép­pen a Betonútépítő Vállalat, illetve az M—-3-as autópálya igényli. Huszonötmillió- fo­rintos beruházással épül, 's azok a-gépkezelők, mérnö­kök, szakmunkások, segéd­erők fogják lakni, akik a pályaépítés 1980-as éveinek az elején ezen á szakaszon tar­tózkodnak. Kivitelező a He­ves megyei Tanáqsi Építőipa­ri. Vállalat,, , amely 1976 de­cemberében vonult fel, s két műszakban, a PEVÁ-ön- lés modern technológiáját al­kalmazva,. igen gyorsan fel­futtatta a hatalmas épület falait. Egyébként Juhász Már­ton, a művezető által imént emlegetett komplex brigád vezetője, s .a tizenöt főnyi, jól összeszokott gárdát a vállalat legjobbjai között .jegyzik. Hogy mitől „komplex” aZ immár csak egy műszakhan dolgozó szocialista brigád? . — Sorainkban mindenki megtalálható, aki csak a PEVA-szerű házépítési mun­kához szükséges — mondja Juhász Márton a feje tete­jén lötyögő védősisak alól. — Van is kőműves, darus, ku­bikos. ács, zsaluzó. Jóformán mindent mi hozunk Össze! Bár meg kell, hogy mond­jam, nyár végén jól jött tu­catnyi kiskatona segítsége. Nélkülük talán nem állnánk így. Különösen a földműn­Lakbér nélkül Mit válaszolna a következő kérdésre: — Fizet lakbért? Biztosan ezt mondaná: — Természetesen. Valóban ez a természetes és az általános. Azt is vél­hetnénk, a lakbért nem fize­tők száma nagyon csekély. Nincs értelme a találgatá­soknak : Gyöngyösre vonat­koztatva egészen pontos ada­tokkal rendelkezünk. Talán a meglepetésnek sem leszünk híján.: ★ Minden nézőpont kérdése, halljuk gyakorta. Akkor tes­sék eldönteni, mi lehet az oka, ha egy vállalati igazgató visszatérőén csak bizonyos nyaggatásokra hajlandó a lakbért befizetni. Erre csak egy szó' lehetséges: nemtörő­dömség. De pont egy vezető beosztásban levő személy ilyen? És a munkahelyén... ? Ne élezzük ki a kérdést, mert:ez csakugyan kivétel. De sző nélkül sem lehet hagyni, annyira hihetetlen kivétel. Ahogy az Is annak számít, hogy özv. P-né öt gyerekével egy olyan lakásban él, ami­nek havi rezsije 550 forint. Gyerekei közül a legidősebb sem töltötte még be a tizedik életévét. Anyagilag nem tűd egy ilyen nagy költséggel já­ró lakást fenntartani, tehát úgy oldja meg a gondját, hogy egyszerűen — nem fi­zet. Egy fillért sem, egy hó­napban sem Az összkomfort így a legolcsóbb. R. I. sem tartozik a kiscsa- ládosok sorába. Kilenc gye­reket .kell eltartania,, állás-. ban is van, segédmunkás, de annyi a letiltása, a külön dö- ző tartozások miatt, hogy a „hitelezők” sorban állr ak. Ahogy rájuk kerül a sor, így vonják le a tartozási össze­geket R. I. fizetéséből. Év an­te legalább” kétszer ott sze­repel azon a bizonyos adós­listán a lakbér is. Ezek egyedi példák, are.ik- nek az lenne a szerepük, hogy valóságközeibe hozzák a témát. Tessék ezekből az esetekből általánosítani. Lehet? •fc Gyöngyösön kereken ' 400 lakásbérlő található. Közü­lük majdnem minden tizedik ott szerepel azon a kimutatá­son, amely az Ingatlankezelő Vállalat nyilvántartásá Dán lelhető fel. Ök azok, akik több hónapi lakbérrel van­nak hátralékban. — Felszántjuk a bérlőt, rendezze a fizetési kötelez stt- ségét, rendezze a számláját. — közli Marosán Lajos, az Ingatlankezelő Vállalat igaz­gatója. — Sajnos, nem sok sikerrel jár a fáradozást.nk. Kényteletlek vagyunk a bíró­sághoz fordulni. Feltehetően nagyon so san nem tudják, hogy akár egyet­len havi lakbér elmaradása is elégséges ok a felmonc ás- ra. A bíróság kimondja a „rosszhiszemű, jogcím nélkü­li” minősítést, és ennek kö­vetkeztében akár ki is lehet­ne tenni a bérlőt a lakás pól. — Hány esetben fordult, már elő, hogy kirakták a bérlői? — összesen két ilyen -pél­dát tudnék mondani a sok­évi gyakorlatból. Ez rém ment könnyen, ebben az esetben is biztosítottunk va­lamilyen elhelyezést. Magyarán: az utcára nem tesznek ki senkit nálunk. Amennyire emberséges ez a gyakorlat, annyira megnyug­tató is azok számára, akik könnyen veszik kötelezettsé­güket. A bérlő ugyanis szerződé­ses viszonyban áll az ingat­lankezelővel, és ebből faka­dóan „,kutya kötelessége” lenne a bérleti díj, azaz a lakbér fizetése. Mert a szer­ződő partnerétől a lakást megkapta. De hát... ! Aki fittyet hány a saját kötelességére... ! ★ Ügy tetszik, puszta erőfe­szítés az egész. Aki akar, az fizet lakbért,' aki nem akar, az nem fizet. Mi történhet vele? Legfeljebb letiltják, de odáig is a bíróságon át vezet az út, azt pedig mégsem le­het, hogy egy vállalat állan­dóan pereskedjék. — Dolgozóink közül ketten szinte mást sem csinálnak, mint a lakbérhátrálékokat regisztrálják, közük a házfel­ügyelőkkel, kiket keressenek fel, aztán küldik az írásos felszólítást, és gyártják a kimutatásokat. Ez nagy szó. Két dolgozó tevékenységét, bérét, fárado­zása^ tudnánk megtakarítani, ha minden bérlő tenné a kö­telességét. És nem valamiféle kegyet. Ma amikor annyira érez­zük, milyen fontos számunk­ra a hatékony gazdá'kodás, csak Gyöngyösön súlyos ösz- szegeket szórnak ki a lakbért nem fizetők, akiknek száma pontosan háromszáz, Gazsur János művezető eligazítást tart a brig;:<’ lo’gnz-inak kákban. s a belső villanysze­relésben,. vízvezetésben vol­tak hasznunkra. Jelenleg a brigád asztalo­sai az ajtók, ablakok bera­kásával foglalatoskodnak, mások a víz alapvezetékét húzzák be, legsürgetőbb azon­ban a tetőszigetelés. Ha ez­zel elkésnek, könnyen jöhet hó, majd olvadás, s beáznak a negyedik emeleti helyisé­gek. Nem irigylem Kovács Józsefet, Gyurkö Jánost ezek­ben a napokban, ebben a vi­haros Szélkavargásban. Egyik a kannából ömlő szurokpá­rát szívja mellre, valami jó­féle cigaretta füstje helyett, a másiknak a hengernyélre gémberedik a keze. Ráadá„ sül a szél vágja, söpri arcuk­ba a pérlitport, ami a szur­kos kálránypapírra kerül, hogy több hasonló rétegezés- hen ismétlődjék a művelet. Ezért is használnak szem­üveget:. Már amelyik vigyáz az egészségére! Ilyert időben csak vedőszemüveggel szabad és érdemes dolgozni. Más kérdés, hogy a keserves gyürr közéiben vétenek olykor a munkavédelmi előírásoknak. Az egykori . ma,lomépület maradványában kapott helyet az építkezésen dolgozó mun­kások melegedője, s a kis iro'- da, amelynek mindenese Ga_ zsúr János. Művezetői mun­kaköre olyannyira kiterjedt, hogy még á brigád étkezteté­sével is ő törődik. Az ÁFÉSZ közeli bisztrójából szállíttat­ja naponta az ebédet.. — Tizennégy forint. Nem pénz. S ugyanakkor igen íz­letesen főznek, meg a por­ciózás ellen sincs kifogásunk — jegyzi meg a párolgó gu­lyásleves fölött a hosszú nya­kú daru kezelője. — Ami pe­dig a jövedelmünket illeti, azt hiszem, senki sem irigy- li tőiünk az Öt-hat ezer lo­ríntpt havonta. '• Ilyenkor nemcsak megdolgozunk, ha­nem meg is szenvedünk ér­té. • Hogy az utolsó forintig hazamegy-e? Igencsak. Bár utóbb le-lecsípett az ember néhány százast .a fölvett sum­mából. Na, nem kocsmára. Hanem hát, 'itt vannak az ünnepek. Karácsony, szil­veszter. -Valamivel illik meg­lepni" a családot. S az az iga­zi meglepetés. amikor a blúzra-, játéka ávalót nem a . szemük láttára veszi ki az ember a szekrényből... Gazsúr Jánosok jövő év nyarán egy Szép.'barátságos munkásszállást kivannak at. adni a Betonútépítő Válla, látnak, hogy az.immár'-Hat­van alá égt nagy munkám 'zökkenőmentesen • folytaiód- jék. Közben azonban a -váro­si vezetők tárgyalásokai foly­tatlak az érintett -szaki-árnak képviselőivel az épülni későb­bi hasznosítása végeit. ígv nem titok immár hogy , az autópálya építkezésének to- vábbhaíadtával, vagyis ami- 'kor mór a hatvani munkás­szálló ilyen célra’feleslegessé válik, falai között kapnak otthont, kollégiumot a Dam- ja'nich Ju'nös Szákmü'nkáskéő- 'ző Intézet távolabbi vidék­ről bejáró fiataljai. A gyü­mölcs ilyetén béérése azt jelenti az 1980-as évek de­rekán, hogy a városnak olyan korszerű, tan,műhelyek­kel, oktatótermekkel, könyv­tárral, sportlélesíimé nyekkel, diákotthonnal ellátott isko- latel-epe lesz, amely meeye- .szerte ritkaság. - de minden, képpen alapfeltétele a szak­in unkós-utánoótlás .hat-íköny képzésének. Ezért is' örülünk többi között a télben, fagy­ban sikerrel folyó építkezés-- nek 1 Moldva* Győző Kovács József és Gyurkó János a munkásszálló tetőzetének szigetelését végzi (Fotó: Szabó Sándor) Brigád a tetőn A tartozásuk pedig eléri az ötszázezer forintot. , Mindez a „mi” pénzünk. Lenne. ★ A vállalat amiatt a félmillió miatt nem megy tönkre, az kétségtelen, de ez a pénz nem is olyan csekély összeg, amit csak egy kéz’egyintés- sel el lehetne intézni. Mert a lakbért még csak törölni sem lehet. A városi tanács ezt nem engedheti el, mert a lakbérből befolyó pénz a forrása a különböző üzemeltetési kiadásoknak. Vegyük mindjárt a köz­ponti fűtést. Jószerével a tényleges költségeknek csak a negyedét fizeti a távfűtést igénybe vevő. Köbméteren­ként 13 forintot kell fizetnie, amihez dotációként még az állam harminc forintot tesz hozzá. A szövetkezeti lakások tu­lajdonosairól még azt sem lehet elmondani, hogy ők általában az anyagilag nehéz körülmények közé tartozók­ból kerülnének ki. Mégis, nagyon sokan nem fizetik meg a fűtési d'jat. Olyan is van, aki a bekö'tözé'-e óta egy fi l’ért sem törlesztett. Miért? ★ Háromszáz személy nem fizet rendesen lakbért Gyön­gyösön. Valahogy érthetetlen ez a szám. Nagyon rosszul is hangzik. Hitetlenkedne az ember, de hát a tények min­den kétkedési szándékot azonnal leszerelnek. Á té­nyekkel nincs mit v-itázni. És az embe-ekkel? Legyünk optimisták most is, higgyük, hogv megjegyzé­seink nem annak a bizonyos, falra hányt borsónak a szere­pét töltik be. G. Molnár Ferenc BiztonságoiaMi, kényslmeseteb utazás A MÁV 1978. évi tervei A személyszállítás minősé­gének javítása, az árufuvaro­zási igények mind teljesebb kielégítése áll a MÁV 1978. évi tervének középpontjában. A vasúti közlekedés válto­zatlanul számol az utasfor­galom — főleg a belföldi rö­vidtávú utazások — csökke­nésével, ugyanakkor viszont az átlagos utazási távol­ságok, valamint a nemzet­közi és a hétvégi turisz­tikai utazások növeke­désével. Ennek megfele­lően 321 millió utas elszállí­tására készülnek fel. A sze­mélyforgalomban nagyobb gondot fordítanak a szolgál­tatások minőségére, a zsú­foltság csökkentésére, az uta­zási sebesség növelésére, va­lamint a menetrend betartá­sának és a kulturált utazás feltételeinek javítására. Arra törekednek, hogy a vasutat igénybe vevők gyorsabban, kényelmesebben érhessenek célhoz. Felülvizsgálják, s ahol szükséges, bővítik a személy­pénztári szolgálatot, több figyelmet fordítanak az utas­tájékoztatásra, az ülőhely biztosítására. A népgazdaság terveivel összhangban az idei várható magas teljesítménynél is több, 134 millió tonna áru elfnvarozását irányozták elő. Ezen túlmenően felkészülnek a többletigények kielégítésé­re, amelyhez külön intézke­dési -tervben elérendő- fel­adatnak a 136 millió tonnás teljesítményt tűzték célul. A feladatokhoz képest továbbra is szűkös kocsihiónyt gaz­dálkodási és forgalomszerve­zési intézkedésekkel, például a tehervonatok átlagos ter­helésének 0,5 százalékos nö velésével, a kocsiforduló id és az üres futások csökken tésével igyekeznek enyhíteni Az állóeszköz-fejlesztési terv összeállításánál alapve­tően az- V. ötéves tervben té­telesen előírt korszerűsítési és járműbeszerzési progra­mot vették figyelembe. A rendelkezésre álló 8,3 milli­árd forintnak több mint a felét, 4,3 miiliárdot a hálózat fejlesztésére fordítják. Az összegből például 328 kilo­méter vasúti pályát korsze­rűsítenek, s 53 7 csoportkité- röt cserélnek ki. A forgalom- irányítás további korszerű­sítése érdekében biztosító be­rendezéssel látnak el újabb 13 állomást, 112 kilométer hosszban térközbiztosítot, 7,-i vasúti átjáróban automata fénysorompót szerelnek fel. A járműállomány 70 villamos és Diesel-mozdonnyal gya­rapodik, eredményeként to­vábbi egy százalékkal, 6,7 százalékra, csökkentik a gőz­vontatás arányát. Az anyagi lehetőségtől függően az igé­nyekhez képest kevés, 131 személykocsit és 1420 teher­kocsit szerez be a MÁV. Az 1,2 milliárd forintos vállalati beruházást a vasútüzem fej­lesztésére, a nehéz fizikai munka gépesítésére, vala­mint szociális és munkásvé­delmi célokra fordítják. A vasút állóeszközfejlesz­tése jövőre erősen korláto­zott, az anyagiak hiányát el­sősorban korszerű munka- és üzemszervezéssel, a rendel­kezésig álló szállítási kapa­citás és munkaerő jobb ki­használásával, a járműjavító, a pályaépítő.- és fenntartó üzemek, valamint berendezé­sek szervezettebb munkájá­val igyekeznek pótolni. (MTI) MmímS} 1977, december 31,, szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom