Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-13 / 241. szám
Jó! kezdett a Filharmónia Fgcrhen „Népkönyvtárak'’ Helyett információs központok Megyénk könyvtárhálózatának új öt éve valóban információs közAz Országos Filharmónia őszi-téli hangversenysorozatát hétfőn este kezdte meg Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban. Az est forró hangulata és sikere dicséri a Filharmóniát. A hangversenyről általában elmondhatjuk, hogy már zenei anyagában is igyekezett kikerülni a kitaposott utat. Az egyes művek egymás mellé állításával bebizonyította, hogy a szabvány rendezési szándékok, hogy ugyanis csak egy zenei korszakból és egyivású műveket lehet és kell műsorra tűzni a közönség hangulatának és élményének a biztosítására, nem feltétlenül szükségszerűek és nem is mindig biztosítják a cél elérését. A Budapesti MÁV Szimfonikusoké — élén Oberfrank Géza karmesterrel — az érdem, hogy az évadnyitó műsor teljes hatást ért el a közönségnél, annak ellenére, hogy szimfónia és műdal, Prokofjev és Wagner egymás mellé kerültek. Mindenekelőtt Oberfrank Gézáról, az Operaház fiatal, kitűnő karmesteréről kell elismeréssel szólnunk. Energikus egyéniség, aki nem engedi meg — még nálunk vidék«! sem —, hogy a zenekar tagjai könnyedén vegyék a fellépést és fél gőzzel muzsikáljanak. Az alkotások alázatos szolgálata vele és általa megköveteli, hogy • hangverseny minden részvevője ott legyen a művek újrateremtésénél, megszólaltatásánál, ne csak zeneeszközével, de minden idegszálával. Ez a fegyelmezettség már nem először aratott sikert az egri közönségnél, éppen akkor, amikor Ober- frank Géza vezényelt. Mozart Prágai szimfóniája, a benne rejlő drámaiság miatt jól alapozta meg az est hangulatát, atmoszféráját. Ebből a szimfóniából mintha hiányoznék az a Mozartra annyira jellemző derű és ehelyett szenvedélyeket, indulatokat szólaltatna meg, amelyek az emberi lélek és test mélyebb rétegeiből valók. A műsor betetőzéseként Wagner Tristan és Izoldájának előjátékát kaptuk, azokkal a sötét filozófiai aggodalmakkal, amelyekkel a múlt század gondolatait idézi fel a zenészóriás. Az est egyik szólistája Fellegi Adóm zongoraművész volt, aki Prokofjev III. zongoraversenyét adta elő. A század egyik nagy zongoristája Prokofjev, aki a vad és meghökkentő futamokat, hangtömböket izgató és izgalmas temperamentummal löki elénk. Minden idegszálunkat igénybe veszi ez a muzsika, mert nem lehet nem odafigyelni, ahogyan ezek a néha meglepetésszerűen népdalátirásoknak tűnő futamok kergetik egymást, hogy nyomban észrevegyük : egy temperamentum lobog itt, a szláv lélek széles mozdulataival és rajongásával. Fellegi Ádám kitűnően oldotta meg feladatát. A másik szólista Kovács Eszter volt. A Mahler-rene- szansz jegyében öt Rückert- dalt adott elő. Mahler-dalai komoly, szimfonikus zenekarra írt alkotások és itt az emberi hang magánya nyilvánvaló. Ettől a szorongató, magányos érzéstől az énekes is Inkább csak az ötödik dalnál, az Um Mitrternacht- ban oldódott fel. Izolda szerelmi halálát már jóval felszabadultabban énekelte. A hangverseny apróbb szeplői ellenére forró hangulatban ért véget, a közönség hosszasan ünnepelte a Budapesti MÁV Szimfonikusokat és karmesterét. A zenetörténeti bevezetőket Pándi Mariann mondotta el. (farkas) Heves megye könyvtárháló. zata az elmúlt öt év során mind egységűé®, mind minőségileg gyarapodott. Javultak a tárgyi és személyi adottságok, végre méltó helyére került a Megyei Könyvtár. Üj, korszerűen felszerelt — ez idő során átadott — falusi könyvtárak sorát lehetne említeni. Maradtak azért bőven megoldatlan gondok, s adódnak új feladatok, melyek épp az elkövetkező öt évben várnak megoldásra. Idézzük most ezek közül a legfontosabbakat. Egy szemlélet halála Ha Heves megye könyvtárhálózatának fejlődését nézzük — tegyük fel egy évtizedes távlatból — akkor meg kell állapítanunk — és ez országos jelenség is —, hogy az előrelépés a rohanó időhöz, az egyre sürgetőbben jelentkező új igényekhez viszonyítva bizony visszama- maradt. Ma már a könyv a modem otthon nélkülözhetetlen tartozéka, a házi könyvtárak száma egyre gyarapszik, állományuk mindinkább nő. Az olvasóit ma már nem csak és nem elsődlegesen kölcsönözni mennek a könyvtárakba, hanem színvonalas információszolgáltatást várnak, kézikönyvek, bibliográfiák, folyóiratok iránt érdeklődnek. Azokban a falusi, nagyközségi és járási könyvtárakban, ahol mindezt megkapják — ezt statisztikai adatok bizonyítják — hirtelen nőtt a látogatók, az olvasók száma, míg másutt visszaesett. Sajnálatos, hogy épp az új igények jelentkezésének idején csökkent a könyvtárak anyagi támogatása. A könyvbeszerzési keret az elmúlt öt év során megyei szinten 29 százalékkal csökkent. A legkevesebb forint a falusi könyvtáraknak jut, oda, ahol épp a legtöbb lenne a tennivaló. Az sem biztató, hogy a járási és városi könyvtárak állománya mindössze 5,8 százalékkal nőtt. Nem gyarapodott a szükségletekhez mértein a főfoglalkozású könyvtárosok száma sem, holott rájuk lenne a legnagyobb szükség, mert ők voltak és lesznek úttörői az új könyvtári szemlélet kialakításának, amelynek lényege az, hogy a könyvtár információs és tájékoztató központ legyen. Uj könyvtári modell Senki sem vitatja, hogy a könyvtáraik szerepe és fontossága mindinkább nőni fog, hogy a művelődés és a tájékozódás igénye mind több ember számára lesz létszükséglet. Ahhoz, hogy a gyarapodó kívánalmaiknak valóban eleget lehessen tenni megyei szinten — ám ez országos feltétel is — új, korszerű könyvtárhálózatot kell kialakítani. A jelenlegi modellt olyannal kell felváltani, amely valóban az olvasók közvetlen szolgálatában áll. Az elkövetkező öt év során öt típusú könyvtár- rendszert igyekszenek majd kialakítaná. Az elképzelés ésszerű és reális, mert a közelmúltban lezajlott közigazgatási reformhoz kapcsolódik, figyelembe veszi a fokozódó urbanizációt, s joggal számít arra, hogy az egyes könyvtárak fenntartói a korábbinál jóval több anyagi áldozatot hoznak a korszerűsítés érdekében. Az új modell kiépítése nem történik és nem is történhet máról holnapra, ez valójában több évtizedes munka, s a tempó, a menetrend függ a rendelkezésre álló forintoktól is. Legtöbb — a körzeti könyvtáraknak A jövő a körzeti könyvtáraké. Ezek lesznek, lehetnek pontjai egy 10—15 kilométeres hatósugarú területnek. Ezek a könyvtárak képesek arra, hogy segítsék, hatékonyabbá tegyék az alsóbb kategóriába sorolt községi és falusi testvérintézményeik munkáját, hogy a közművelődés helyi fellegvárai legyenek. Nyilvánvaló, hogy kiépítésükre fordítják majd a legtöbb összeget. Vajon megfelel-e minden körzeti közigazgatási központ a körzeti könyvtár feltételeinek? Ha korszerűsítik a füzesabonyit, s biztosítanak szakképzett dolgozókat; akkor itt nem adódik probléma. A pétervásári volt járási könyvtár gyűjteménye — némi fejlesztéssel — alkalmas lenne körzeti feladatok megoldására, ha az elhelyezéséről — a községi tanács — a lényegében kihasználatlan művelődési házban gondoskodna. Szakképzett könyvtárosok alkalmazása azonban itt is nélkülözhetetlen. A recski községi könyvtár — korszerű elhelyezés után — különösebb anyagi áldozat nélkül fejlesztheti körzetivé. Jóval kedvezőbb a helyzet Lőrinciben, itt csak létszámfejlesztésre van szükség Kaiban lesz a legnehezebb a körzeti könyvtár létesítése, mert itt a legkevésbé adottak a feltételek. Rendkívül fontos lenne, hogy az elkövetkező öt év során kialakuljanak ezek a körzeti könyvtárak, mert a teljes megyei könyvtárhálózat korszerűsítése — az V. ötéves terv során — ezek aktív közreműködése nélkül aligha oldható meg. Sorrend szempontjából a legsürgetőbb a pétervásári ás a recski központ kialakítása, mert ezek olyan kis tájegységek központjai, amelyek távol esnek a pillanatnyilag magasabb szintű ellátást biztosító könyvtáraktól. Zenei könyvtár Egerben Egernek két újdonságot ígér már a közeljövő. Október másodikén megalakult a kisgrafilca-barátok köre. Ugyancsak október folyamán éri kellemes meglepetés a város zenekedvelőit is: megnyílik a zenei könyvtár a Megyei Könyvtár épületében. A szolgáltatások színvonalának igazolására csak néhány adatot érzékel tetőül. Az érdeklődő hanglemezeket és magnószalagokat hallgathat meg, részt vehet azokon a rendszeres klubdélutánokon, ahol a klasszikus zenéből kap ízelítőt, válogathat folyóiratok és kották között. Ha az iskolák és más intézmények zenei anyagot igényéinek, akkor a könyvtár vállalja a kért művek magnószalagra játszását, méghozzá rövid idő alatt. Ha igény adódik bárhonnan, zenei jellegű rendezvények, műsorok összeállításához is szaktanácsot adnak a részleg munkatársai. Szükségszerű és alapozott tervek ezek, megvalósításúk feltétlen szükséges az elkövetkező öt év során, mert Heves megye könyvtárügye csak így léphet előre, így alkalmazkodhat a jogos igényekhez, legalább viszonylag. Pécsi fstván Sugár István: VJ Buttler mesébe illő keresetlevele 21. A most már életre-halálra meginduló egyházi perben Buttler azzal teszi meg, ügyvedje Sávoly Sámuel révén az első lépést, hogy 1827. április 26-án beterjeszti az egri érseki szentszék! bírósághoz, 35 évvel ezelőtt, oly sok sürgetés árán, valósággal kikány- szerített házassága érvénytelenné nyilvánítását célzó keresetlevelét. A több mint négy esztendeig viharzó per során, mintegy 15 kilóra duzzadt, több kötegnyi írattömeg legérdekesebb, legizgalmasabb okmánya Buttler gróf perindító keresetlevele, mély Sávoly prókátor uram élénk fantáziája, s jól megfaragott pennája nyomán, izgalmas kalandregénnyel vetekedő históriát tár a szentszék főtisztelendő bírái elé. „Tisztelendő Érseki Szentszék! Legkegyelmesebb Uraim! Elétek terjesztem Méltósá- gos és Főtisztelendő Atyák, jog- és igazságszolgáltatás céljából lelkem kellemetlen és szörnyűséges kárát, hogy megszüntessem azt, mivel már régen érzékenyen szenvedem, s amely már lassan- lassan végső pusztulással feQMSÜ 1971. október 13* szerda , nyeget. E szerint én, mint tapasztalatlan és így hiszékeny 18 esztendős könnyen befolyásolható lelkületű, heves vágyakozásé, s a kor sajátosságainak nagyon is alárendelt ifjú, 1792. május havában furfangos mesterkedés által rászedve és elcsábítva, boldogult gróf Dőry Gábor leányával, Katalin kisasz- szonnyal — akit látásból ugyan ismertem, azonban mégsem annyira, amennyire szükséges lett volna, — ugyan eljegyeztem magam, de nem törvényesen. Rövidesen azonban, midőn a törvénytelen módon és kevésbé illően szerzett jegyesemet valamelyest alaposabban kezdtem megismerni, a semmi esetre sem ártatlan személye iránt ellenszenv fogott el. Szánva-bánva cselekedetemet, gróf Dőry Katalinnal kötendő házasság iránti meg- hasonlásomat, először haldokló édesapámnak panaszolva el, siránkozva előadtam, aki hasonlóan szerfelett elítélte eljegyzésemet és hasznos tanácsot kaptam, hogy a korábbi eljegyzésből következendő áldatlan házasság elkerüléséhez szükséges segítségért fordulják fiúi bizalommal nagyemlékű néhai galántai Eszterházy Károly egri püspök őexcellenciájához. őkegyelmessége előtt szívből jövő alázatos kéréssel fel is tártam e házasság iránti ellenszenvemet és valóban a boldogult kegyelmes püspök uramba helyezett fiúi és tiszta bizalmam megszerezte őexcellenciája legteljesebb atyai támogatását, miután feltártam és ő igaznak ismerte el az én indokaimat — melyeket a perben még majd bővebben ki fogok fejteni, jóllehet ezt sajnos mások hűtlen cselekedetei, erőszakossága és elhamarkodott tette meghiúsította. Ugyanis menyasszonyom szülei a jegyesség nyélbe ütése céljából a szentszékhez fordulni nem merészeltut has ni isöillutulu ea hatalmaskodással, s büntetendő cselekedet útján, erősza- kosati bátorkodtak végrehajtani. Ügy történt, hogy olyany-' nyira nélkülözött édesatyám, Gábor halála után, gróf Fáy Bertalan Heves vármegye alispánja és királyi tanácsos gyámsága alá jutottam. Aző hozzájárulásával, 1792. augusztus 6-án a Zemplén megyében fekvő Tárcái községi hegyaljai szőleim és pincéim megvizsgálására Erdőtelekről, mint szokásos lakóhelyemről elindultam, és még ugyanazon nap Köröm községbe érkeztem, hogy szerencsétlen végzetemre ott éjszakázzam, ugyanis az úton, itt a vendégfogadóban szállásoltam el magam. Az anya, gróf Déryné, a fentebb említett leányával, Katalinnal, Gi- rincsről Körömön megjelentek, mely szokott lakóhelyüktől kb. negyedórányi távolságra fekszik, és mielőtt tudhattam volna jövetelükről, fondorlatos módon, csaNagyidat Sávoly Sámuel fiskális által szerkesztett híres keresetlevél kezdő sorai, melyben a „különös házasság” érvénytelensége mellett érvel, s annak megsemmisítését kéri az egri érseki szentszéki biróságtál. vén — amit jog és bírói ité- lárd hazugsággal, az én megteltei igazságosan és meg- bízásomból már kifogott lo- alapozottan nem remélhettek, vaimat újpúi felfogtok «$ cselédeimet titkon anélkül, hogy én azt tudtam volna, Girincsre küldték. S miután engem szolgáimtól, s hintámtól ravaszul megfosztottak, akkor nyomban is a szobámba jővén, túláradó örömük színlelt fitogtatása közepette, engem Girincsre hívtak, színlelve, hogy az atya, illetve férj, Dőry Gábor gróf hazulról távol, Pesten tartózkodik. Amikor azonban én megkezdett utamat folytatni kívántam, s a meghívás elfogadása elől húzódoztam, azt hozták elő Girincscre való átmenetelem indoklására, hogy már amúgy is útban van kocsim a lovakkal és cselédséggel, az ő csalárd és hazug felhívásukra, sőt már oda is érkeztek. Egyben ál- nok módon azzal is elámítva, hogy a következő reggel majd onnan is folytathatom utamat. Ezen gonosz, hazug és erőszakos mesterkedéstől megnyerve és kényszerítve, velük Girincsre mentem, ahol nyomban észre vettem kedvezőtlen előjellel teli, s csalárd és rosszindulatú kijátszásomat, annál fájdalmasabb érzéssel, mivel az atya, Dőry Gábor otthon volt. Vége szakadt utam folytatásának, vége szabadságomnak is! Ugyanis eme Dőry Gábor azon volt, hogy kezdetben ámító és gyöngéd nyájas szavakkal engem, s hajlandóságomat megnyerje maguknak és a hosszú és áldatlan házasságra rábeszéljen. Amikor ezt egyenesen visszautasítottam és utamat folytatni kívántam, s a következő reggelen s még több alkalmatossággal is lovaimat béfogat- tam, azokat az említett Dőry Gábor kifogatta, s a ház aj- tajait és az udvar kapuit bezáratta. Ezenkívül pedig valóban nagy számú őrséget állított éjjel és nappal a célból, hogy amennyiben nem adom bé a derekamat az ő ellenséges kívánságának, semminemű esetben se juthassak onnan ki. Amit csak tapa&Mateiuágamhgty «ej; len ítélőképességemhez képest, édesapám elvesztése miatt is nagyon feldúlt lelkemnek zavartságához és erőm kicsiny voltához képest megpróbálhattam, semmit sem mulasztottam el, csak hogy a fenyegető veszélytől megszabadulhassak. A többször említett Dőry Gábor azonban vészes tervéhez oly csökönyösen ragaszkodott, hogy ezt a há- gasságot még törvénnyel ősz- s-ä nem férő módon is végrehajtatja, hogy semmiféle könyörgésemmel, siránkozásommal, s fenyegető veszélytől való irtózásommal, semmiféle ámítással, sem pedig a püspök őexcellenciájára, vagy gondnokomra, sőt fiatal koromra, végül pedig a reámerőszakolt leányra — pedig megfigyelhette, hogy más iránti szerelemtől lángolt — és az irányomban érzett idegenkedésére, a leküzdhetetlen ellenszenvemre, lelkem elidegenedésére való hivatkozással sem lehetett eltéríteni. Sőt annyira ment, hogy félretéve minden emberi, s keresztényi érzést, valamint megvetve úgy az isteni, mint ■az emberi törvényeket, engem iszonyú átkozódással megátkozzon, és közölte velem, hogy a háza már bé van zárva és strázsákkal van mindenhol körülvéve, nemcsak életveszélyesen fenyegessen és az én, valamint szüleim jellemét érzékenyen bémocs- kolja, s ezeket ismételen és komolyan újra meg újra felmelegítve előadja. Sőt kiagyalt és alaptalan ürüggyel, mintha leányának én vettem volna el a szűzi ártatlanságát, ami pedig hamis és nemcsak méltatlan rosszindulattal kitalált, de rám semmiképpen sem alkalmazható rágalom volt...” _ (folytatjuk
