Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-29 / 202. szám

I Határkő egy nép forradalmi újjászületésében A szlovák nemzeti felkelés Európa antifasiszta küzdel­mei között a jelentősek közé tartozik az 1944. augusztus 29- én elemi erővel kirobbant szlovák nemzeti felkelés. En­nek szükségessége 1939. már­cius 14-én született meg, ami­kor Tiso klerikál-fasiszta „kormányt” alakított Szlová­kiában és minden tekintet­ben elkötelezte magát Hitler­nek. Kihagyta azonban'szá­mításából a nép akaratát, amely felismerte a náciz­musban a nemzeti létét fe­nyegető halálos veszedelmet. Ebben a légkörben fokozó­dott a Szlovák Kommunista kárt aktivitása, s minden lé­nyeges politikai kezdeménye­zés és döntés főszereplője lett. Elszaporodtak a kormányel­lenes politikai sztrájkok, sza­botázsok és agitációs kampá­nyok. A népi ellenállás kifér jezéseként a szlovák hadsereg már 1939-ben zendüléssel til­takozott Lengyelország hit­lerista megszállása ellen. Par­tizántevékenység keletkezett előbb Kelet-Szlovákíában, ké­sőbb az ország más részeiben is. A frontra kényszerített szlovák katonák tömegesen álltak át a szovjet csapatok­hoz. Benn az országban meg­alakultak az illegális nemzeti bizottságok és az antifasiszta ellenállás helyi szervei. Lét­rejött a széles nemzeti front a német fasizmus és a belföl­di árulók ellen. Megkezdődött a felkészülés a nemzeti fegy­veres felkelésre. A fegyveres felkelés akkor robbant ki, amikor a nácik megrémülve a partizának­ciók lendületétől — elhatá­rozták az ország megszállá­sát. A felkelés, mint nemzeti és demokratikus forradalo-n, két hónapig tartott: augusz­tus 29-től a szovjet csapatok győzelmes bevonulásáig Szlo­vákiába. , A partizánba: cok és a fegy­veres felkelés sikereinek nyomán, a felszabadított terü­leteken nemzeti bizottságok vették át a hatalmat. Moz­gósítottak, rádiójukkal irányí­tottak. Hatvanezer katona és húszezer partizán küzdött fegyverrel a kezében, hatvan napon át. A küzdelem néme­tére jellemző, hogy a nácik októberben öt hadosztályt ve­tettek be a felkelők ellen. A fasiszta túlerő átm illeg visszaszorította a szlovák fegyveres erőket a hegyeibe, de győzni nem tudott. A kom­munisták mindvégig lelkesí­tették a partizánolcat, erősí­tették a katonák forradalmi helytállását, ami nagy náci sereget tartott lekötve. A nemzeti felkelés mérföld­kő a szlovák nép forradalmi újjászületésének útján, s ugyanakkor az internaciona­lista összefogás felemelő pél­dája is. A felkelés szervezői 1944 nyarán megállapodást kötöttek a Moszkvában szé­kelő Csehszlovák KP és az Ukrán KP, továbbá a szovjet partizánmozgalom vezérkará­val. Ettől kezdve folyamato­san érkezett a külső segítség. A szovjet légierő egy egész csehszlovák ejtőernyős dan­dárt, 1700 kiválóan képzett harcost juttatott Szlovákiába, teljes felszereléssel. A cseh és szlovák antifasiszták tá­mogatására tömegesen érkez­tek szovjet partizánok. A felkelés hozzájárult a munkásosztály vezető szere­pének megszilárdításához. A Szlovák KP a nemzeti front létrehozásával megszervezte az egész nép harci egységét. A nagy cél a fasiszta iga le­rázása volt és a demokratikus alapokon nyugvó Csehszl >vák Köztársaság újjáépítése. Olyan cél volt ez, amelyért a szlo­vák és cseh antifasiszta har­cosok testvéri egyetértésben, örökké emlékezetes hősiesség­gel harcoltak. Eközben olyan nehézséget is le kellett győz­niük, mint a Benes-féle emigráció félelme a népi megmozdulástól. Mi, magyarok, tiszta szív­ből köszöntjük a szlovák neve­zeti felkelés valamennyi hő­sét. Büszkék vagyunk rá, hogy Nógrádi Sándor elvtárs partizánosztaga és még 800 magyar partizán is részt vett a testvérnép e hősi harcai­ban. Szlovákia népének dicső tette a mi nemzeti büszkesé­günk is, hiszen céljaink és eszméink azonosak, s a né­pek barátságának és testvéri­ségének jegyében együtt ha­ladunk a kommunizmus felé. Négy halott és 1057 sebesült A mezőgazdaság lett a legveszélyesebb szakma ? közben elmulasztották a biz­tonsági rendszabályok betar­tását és a tsz vezetői, a taná­csok illetékes szakemberei nem '-vakorolták a kötelező ellenőrzést, a mulasztásokra nem hívták fel idejében az emberek figyelmét. Sőt, amikor már megtörtént a baj, sok esetben nem keresték annak okát, a mulasztásért nem von­tak felelősségre senkit. Így és ezért lett a mezőgazdaság a „legveszélyesebb” szakma. A balesetek száma, a könny, a vér és a halál figyelmeztet a felelősségre és az emberség­re apellál. Minden szakmában, de különösen a mezőgazdaság­ban sokat kell tenni, hogy csökkenjen a balesetek száma. Dr. Fazekaá László Kézilabdapálya, rag'} szemétdomb? Egyetértünk abban, hogy különös gondot már nem for­dítanak illetékesek az annak Idején drága pénzen épült egri Foglár-kerti kézilabda- páiyára, hiszen köztudomás szerint itt épül majd az új MÄVAUT-äliomäs. Az azon­ban, hogy egyáltalán nem tö­rődnek a belvárosban fekvő pálya tisztaságával, megen­gedhetetlen. A nemrégen itt járt Jég- revü botrányos állapotban hagyta maga után a pályát, amelynek kitakarításáról a mai napig nem történt intéz­kedés. Jó volna, ha mielőbb kitakarítanák az ifjúsági já­tékosok kézilabda-pályáját, amely jelenleg egy szeméttá­roló telep benyomását kelti. Ha már a város lakóinak esztétikai érzékét nem kímé­lik, legalább a külföldi ven­dégekre legyenek tekintettel. (my) Q szlovák felkelés és a magyar partizánok írta: Nógrádi Sándor SZOMjAS BOCÍ C zlovák területre történt megérkezésem után tör­zsem Zvolenben ütötte fel ta­nyáját. Felvettem a kapcsola­tot a szlovák partizánmozga­lom vezérkarával: Smidke és Aszmolov elvtársakkal Banska Bystricán. Ők minden támo- , gátlást megadtak, kiegészítették csapatom felszerelését. Banska Bystricán találkoztam ifjúkori barátommal, a később hősi halált halt Ján Svermá- val, akivel együtt tettük meg az utat Stáre Horyból Turec- kára. Ez már akkor volt, ami­kor a német fasiszták Magyar- országon Szálas! kormányának megalakításával biztosítani tud­ták a hadtápterületet a maguk számára. Valamennyi frontsza­kaszon nagy erőkkel támadást indítottak a partizánok ellen. Tureckáról a partizánegysé­gek, amelyek a visszavonuló harcokban nagy veszteségeket okoztak a német hadseregnek, az Alacsony-Tátra erdeibe hú­zódtak, ahol erősebbnek érez­ték magukat az ellenségnél. Itt búcsúztam el csehszlovák ba­rátaimtól, és harminc ember­rel elindultam dél felé, a salgó­tarjáni szénmedence irányá­ba. Az első fegyveres összecsa­pás Donovali környékén tör­tént. A németek itt két fel­derítőmet elvágták a csoport­tól. Kisebb-nagyobb harcok közepette vonultunk, rendsze­rint éjszaka, a megadott irány­ba. A szlovák lakosság felemelő példáját nyújtotta a magyar partizáncsapat iránti mély szo­lidaritásának. Élelmeztek ben­nünket és részt vettek csapa­tom harcbiztosításában. M ostonica község felett álltam 1944 november első napjaiban, amikor úgy határoztam, hogy a Garamon átkelve folytatom az utat. A Garam bővizű volt, hídra volt szükségem. A hidakat azon­ban megszállva tartották a né­metek. Lucatinból két szlo­vák ember jött fel hozzám. elmondták, hogy a községük­ben német hadtápalakulat ál­lomásozik, a hidat a németek szétszedték, de ők meg tudják javítani és akkor át lehet kelni rajta. Ezt a két jó szlo­vák hazafit felderítőim fedez­ték fel. Éjjel megjavították a hidat és másnap éjjel a né­metek orra előtt keltünk át rajta. Az egyik éjszaka a Tűrje Polje közelében levő Hrabca- pusztán negyedmagammal szo­rongatott helyzetbe kerültem. Csapatomat előreküldtem egy Suho Brezovo közelében fekvő vízimalomba. Lázas megbete­gedésem miatt még egy éjsza­kára négyen visszamaradtunk a tanyán. Rajtam kívül Tömpe András politikai biztos, Tánya Szamszonyenko rádiós és Mol­nár Jani felderítő. Ügy hatá­roztam, hogy a következő éj­szaka a vízimalomnál csatla­kozunk a csapathoz. A néme­tek megneszelték, hogy a ta­nyán vagyunk, és kevesen. Éj­jel megtámadták a tanyát. Ti- zenketten voltak. Tudtam, hogy a tanya lakóházának van egy hátsó ablaka, amely, — eltérő­en a többi szlovák ház hátsó ablakától, — kinyitható. Az ablak a kertre nézett. Fejemet elhúzva, hogy sorozatot ne kap­jak, kinyitottam az ablakot. A politikai biztos döntött: elsőnek a parancsnok ugrik, második­nak a rádiós, harmadiknak a politikai biztos és negyediknek Molnár. Így is történt. Ki a tor­nácra és onnan a jó magas deszkakerítéshez, amelyen gyorsan átvetettük magunkat. Közelről géppisztolytüzet kap­tunk, amit sűrűn viszonoztunk, miközben a szántóföldeken át a mintegy fél kilométerre fek­vő erdőbe futottunk. Közülünk szerencsére senki sem sebesült meg, hogy a németeknek volt-e áldozatuk, nem tudtam meg. Ennek a sikeres kitörésnek Tánya volt a hőse. Az ő lele­ményessége mentette meg ta­lán négyünk életét. A z Ipolyan való átkelés is a németek orra előtt történt, éjszaka, Ipolytamóc- nál. Ekkor értünk magyar te­rületre. Ezt megelőzően egy partizángyűlésen felajánlottam a szlovák fiúknak, hogy amennyiben szlovák földön kí­vánják a harcot tovább foly­tatni, feloldom őket fogadal­muk alól; megköszöntem nekik addigi hősi magatartásukat. Azt is megmondtam, hogy ha valaki közülük mégis, magyar területen is velünk kívánja folytatni a harcot továbbra is szívesen látott baj társ és test­vér köztünk. A válasz: egy szlovák fiú sem kívánta el­hagyni magyar és szovjet par­tizánbaj társait Így maradt ve­lünk mindvégig Vecera zászlós, Kuban szákaszvezető, Letko ti­zedes; Fridrich és Honig Jó­zsef hősi halált halt az ab- roncsospusztai harcokban. Vonulás közben Bagolypusz­tán ismét szlovák földet érin­tettünk. Onnan Barják Antal levelet vitt tőlem Losoncra, a szeptember első napjaiban megalakult illegális Nemzeti Bizottsághoz. Kértem, küldje­nek megbízottat csapatomhoz. Ketten jöttek: Hódosd József bádogosmester és Geszk János üevvédbojtár. ifjúkori bará­tom. ők küldtek kötszert és meleg ruhát partizánjaink szá­mára és szervezték meg egy hadifontosságú üzem leállítását Losoncon. A Salgótarjántól 7—8 kilo­méterre fekvő Abroncsospusztát hegyek-erdők veszik körül. A szovjet hadsereg olyan lendü­lettel támadta a német fasisz­ta erőket, hogy azok kénytele­nek voltak az erdei utat is felhasználni gyors visszavonu­lásukhoz. Így kerültek felderí­tőik Abroncsospuszta tájára, : ahol az én — időközben kilen c- : ven—kilencvenöt főre felerősö- ! dött — törzscsapatom tanyá­zott. A német felderítők a : partizánok kezére kerültek. ■ December 28-án éjszaka egyik ■ oszlopuk mégis bemerészkedett az Abroncsos-völgybe. A Nagy­ok: község szomszédságában levő pusztán tíz—tizenkét pa­. rasztcsaiád lakott. Én a tör- . zsemhez tartozó kilenc bajtárs- , sál Palicsek János bíró, a ki- L váló szlovák hazafi házában . pihentem, teljes harci készült­ségben. Az SS-osziop egy zászlóalj­■ nyi lehetett. Éjjel két órakor : futva érkezett hozzám az egyik . őrszem és jelentette az oszlop i közeledtét. Az őrszem riasztó ■ lövéseket is leadoti. ‘ Jevgenyij Lapsov törzspa- ; rancsnokkal együtt elsőnek ■ ugrottunk ki a konyhán ke­resztül a tornácra. A ház előtti ' udvaron kezdtek sietve gyüle­■ kezni koromsötétségben anéme­• tek. Hallom az egyik hangját: ■ „Was ist hier los?” („Mi van • itt?”) Nyilván a riasztó lövés­• re értette. Erre tüzet kaptak ■ a géppisztolyunkból. Többen összeestek, a nyögésüket is ■ hallottam A németeknek sok halott- ** jük volt az ütközetben. . De itt haltak hősi halált Vala- | sek József, Bandur Árpád, . Szvetlik Barna, Lapin Sándor, Kálló Gyula és Hőmig József < partizánok is. i A németek a partizánok tá- . madásai következtében nem í tudták megvetni lábukat a kör- . nyező hegytetőkön, kénytele- - nek voltak szervezetlenül to- : vább menekülni észak felé, ahol megsemmisülés várta • őket. ÉVRŐL ÉVRE fokozott mér­tékben hódít tért a füzesabo­nyi járás termelőszövetkezetei­nek termelési terveiben az ál­lattenyésztés', és ezen belül is a baromfi tenyésztése. Az idén pl. 182 ezer vágóbaromfit ne­velnék a járás termelőszövet­kezetei, amely a 24 vagonos tervvel szembeni 27 vagon vá­góbaromfi átadását jelenti. Ki­alakultak a járás nagyobb ba­romfitenyésztő központjai, ter­melőszövetkezetei, így a me- zőszemerd Dózsa Tsz, amely az idén is 35 ezer naposcsibét nevel fel, vagy a poroszlói Űj Erő Tsz amely 16 ezer csibe felnevelését tudja évenként biztosítani. Jelenleg a járás szövetkezetei összesen 19 ezer 400 pulykát nevelnek, abból Poroszlón 10, Sarudon pedig 4 ezer pulyka felnevelésével fá­radoznak. Kialakult a járás baromfi törzsállománya is, összesen 22 és féleaer baromfi biztosítja a folyamatos tojásdlátást, a csi­beutánpótlást. Többek között a törzsállománynak is köszön­Hasznot hozó forintok A füzesabonyi járásban is naqy lövője van a baromfitenyésztésnek hető a tojásfelvásárlási terv 120 százalékos túlteljesítése, és az, hogy terven felül az idén még egymillió tojást fognak felvásárolni. A szövetkezetek zömének ma már igen fontos termelési profilját, és jó jöve­delemforrását jelentik a ba- romíitenyészetek. — Hosszú és rögös volt az út amíg idáig eljutottunk — mondja Rátkai József, a járá­si tanács mezőgazdasági osztá­lyának főállattenyésztője. — 1960-ban mindössze 55 ezer csibét neveltek a járás szövet­kezetei, mintegy 50 százalékos dhullási arányszám mellett. Hiányzott a kellő szakértelem a megfelelő csibetáp, nem volt egészséges, vérvizsgált barom­fi-alapanyag, nem volt elég férőhely, szakszerű elhelyezés, s tegyük hozzá: a szövetkeze­tek is idegenkedtek a csibene­veléstől. A helyzet azóta évről évre javult — mondja Rátkai elvtárs — amelynek okát a következőkben összegezi: Munkához látott a sarud! ta­karmánykeverő üzem, ezenkí­vül egészséges, fajtiszta, vér- vizsgáit törzsállományt terem­tettünk, új csibenevelők, tojó- házak épültek, közel 40 ba­romfigondozó látott hozzá a szakmunkás-képesítés meg­szerzéséhez, egyszóval szak­szerűen láttak hozzá a terme­lőszövetkezetek a baromfite­nyésztéshez. Jelenleg 6—7 szá­zalékos dhullási veszteséggel nevelik a csibéket, s évek so­rán arra is rájöttek, hogy a baromfitenyésztés kifizetődő foglalkozás. A POROSZLÓI Űj Erő Tsz baromfinevelőjében egyszerre 10 ezer, a mezőszemerei Dó­zsában pedig 15 ezer csibe ne­velését tudják egyszerre elvé­gezni. Mezőszemerén nemrég épült fel és népesült be az öt­ezer férőhelyes tojóház, ami valóságos tojásgyár, ezenkívül még ötezer tyúkból álló törzs- állományt is tartanak. Szihal- mon 10 ezer férőhdyes csibe­nevelő épült fd, ezenkívül to­jóház épült Kompolt, Kápolna és Tófalu községekben. Az említett helyeken perspektívá­jában nézve is jövője van * csibenevelésnek, és a jelenlegi beruházások is arra utalnák* hogy ezek a szövetkezetek a baromfitenyésztésre fognak többek között szakosodni. A nagy legdőterületekkd rendd- kező termdőszövetkezeteknd, Besenyőtelek, Poroszló. és Sa­rud községekben a pulykate­nyésztésnek van jövője, ezen­kívül a Poroszló-Sarud vona­lán megépülő második tiszai vízilépcső létesítésével a ka­csa- és libatenyésztésére is nagy lehetőségek állnak majd rendelkezésire. Jdenleg újabb baromfi- törzsólak épülnek Aldebrőn* Besenyőtelken és Kápolnán* Jelentős lépések történtek ed­dig is az állomány minőségé­nek javításéra, mivd Űjlőrinc- íalván az elmúlt években' tel­jes állománycserét végeztünk, az idén pedig Mezőtárkányban* hajtjuk végre ugyanezt A fej­lődést és a baromfitenyésztés fejlesztését mutatják a szám­adatok is, nevezetesen az, hogy jövőre 28 vagon, 1966-ra pedig 32 és fél vagon vágóbaromfit kdl termelniük és átadniuk a járás termelőszövetkezeteinek. Mindezekhez természetesen jobban ki kell használni a meglévő adottságokat, és a legtöbb szövetkezetben bizto­sítani kdl a csibenevelés fo­lyamatosságát, egész éven át, téli és nyári időszakban egy­aránt fűthető csdbenevelők létrehozásával. A téli csibene­velés — a magas átvétdi árak következtében — különösen kifizetődő, és az idén is mint­egy 60 ezer darab csibe téli elszállításával növelik bevéte­lüket az ezzel foglalkozó ter­melőszövetkezetek. A BAROMFITENYÉSZTÉS ügye tehát nagy fejlődés, újabb perspektívák dőtt áll a füzesabonyi járás termelőszö­vetkezeteiben, amelyek már eddig is saját tapasztalataik alapján győződtek meg arról, hogy nem vesznek kárba, ha­nem hasznosan gyümölcsöz­nek a baromfitenyésztésre for­dított forintok. Császár István. 545 nyoic napon túl gyógyuló baleset történt, két ember meghalt és 7646 munkanap ment veszendőbe. A legtöbb baleset és a legsúlyosabbak s a termelőszövetkezetben tör­téntek! (Az iparban a három, a mezőgazdaságban a nyolc napon túli baleseteket tartják nyilván. (És a tsz-ekben az előző évihez képest lényegesen szaporodtak a balesetek. Mi­ért? Ezt kutata, erre keresett választ egy munkabizottság jdentése alapján a Szakszer­vezetek Heves megyei Taná­csának elnökségi ülése. a termelőszövetkezetek ve­zetősége és a felügydetet el­látó járási, illetve megyei ta­nácsai mezőgazdasági osztá­lyai keveset tettek azért, hogy megelőzzék a bajt. Több helyen rendeztek ugyan munkavédel­mi tanfblyamot, (például vil- lamosgépkezelői) de munka Nem hadijelentést és nem is a Haiti ddi csücskén átszá- guldó Cleo hurrikán pusztítá­sát jelzi a cím. Itt történt, ná­lunk, Heves megyében, szin­te a szemünk láttára. Tehát mindnyájan felelősek vagyunk érte! Az évnek még csak a fele tdt d, azaz január 1-től június 30-ig Heves megyében 1057 három napon túl gyógyuló üzemi baleset történt. És négy ember belehalt sérüléseibe! A csonkulások és sérülések miatt fél év alatt 20 152 munkanap esett ki a termelésből. A rideg számok, a száraz statisztikai adatok nem szólnak a gyászo­lók könnyeiről és a gyötrő fáj­dalomról. De az adatok, a kö­nyörtelen tények vádolnak! Kit vádolnak? Az előbb azt mondtuk, hogy midnyájunkat. De ez általánosítás, a felelős­ség pedig fdtétlenüí személyre szóló. Akkor talán nézzük szakmánként, hogy hol fordult dő a legtöbb baleset. A vasas üzemek? A Bervában, Sírok­ban és az Egyesült Izzóban egyre több a veszélyeket rejtő forgácsoló és magas feszültsé­gű villamos gép. Ez év első fe­lében a vasa® üzemekben 206 három napom * túl gyógyuló baleset volt, de halálos baleset nem történt. Igaz, 3 625 mun­kanap esett ki a termelésből és az dmúlt év hasonló idő­szakához képest hat százalék­kal növekedett a balesetek száma. A bányászat? Köztudomású, hogy eddig ez volt a legveszé­lyesebb szakma. Két halálos áldozatot követelt megyénkben az első fél évben és 198 bal­eset történt. De a bányászatban az dőző év hasonló időszaká­hoz képest csökkent a halálos balesetek, a sérülések és a ter­melésből kiesett napok száma is. Az összes szakmákat te­kintve 1964 első fd évében igaz, 16-tal emelkedett a bal­esetek száma, de a sérülések miatt kiesett munkanapok száma 1252 nappal csökkent és hattal kevesebb a halálos balesetek száma. A mezőgazdaságban, ponto­sabban a termelőszövetkeze­tekben kell keresnünk a bajok gyökerét és a feldőseket is. Megyénk termelőszövetke- zetdben 1964 első fél évében--------------------------------------------(-------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom