Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-09 / 236. szám

1962. október 9., kedd NÉPÚJSÁG 3 líötelességteljesítéshől, helytállásból feles Csütörtökön történt a baj. A Mátravidéki Erőmű, 4. számú kazánjának táp- vízelőmelegitője kilyukadt A 4. számú kazán leállt, 21 megawatt kiesett az orszá­gos energia-rendszerből. Gyorsan segíteni kell, ez érthető, természetes dolog az erőmű munkásai között. Huszonegy ' megawatt... Mit jelent ez gyakorlati­lag? Molnár Gyula mérnök adott erre választ. — Huszonegy megawatt egyenlő 21 000 kilowattal. Ez az árammennyiség’ 210 000 darab 100 wattos égő üzemeltetéséhez ele­gendő. Kell az áram, az egész ország igényli. Most különösen olyan a helyzet, hogy nincs vesztegetni va­ló időnk. Mégis várni kellett, pén­tek este 10 óráig, hogy le­hűljön a kazán. De közben sem tétlenkedtek a kazán­üzem karbantartói. Először is meg kellett ál­lapítani, hogy az 1204 négy­zetméter felületű csőrrend­szerben hol történt a repe­dés. Molnár Lajos (minden­ki csak így ismeri: a kis Moli) faggatta az echot. De bizony a csőrendszer sokáig néma maradt, Echo, a görög mondák visszhan­got megszemélyesítő nim­<W fája Molnár Lajosnak nem akart választ adni. hogy hol a hiba. Péntek délre megállapították. Rövid megbeszélést tartottak, hogy mikor és kik kezdjék a munkát. Este 10 órakor kezdték a munkát Gazdag János mű­vezető irányításával. Mol­nár Lajos csoportja dolgo­zott a rendkívül nagy fi­gyelmet és emberi helyt­állás igénylő munkán. Hatvan fok fölött volt a kazán hőmérséklete. Elő­írás szerint ilyen körülmé­nyek között csak 10 percig szabad dolgozni, aztán pi­henő következik. De ki bírja elviselni ezt a hősé­get? Botos István vállalko­zott. Hegeszteni kellett olyan hőségben, hogy tár­sai aggódva figyelték, mi­kor esik ki a szerszám ke­zéből. Botos István össze­szorította a fogát, homlo­kán duzzadtak az erek, szíve bordáit feszítette, már azt hitte, nem bírja tovább. De sikerült. Szombat reggel 8,15-kor újra bekap­csolták a Mátravidéki Erő­mű 4. számú kazánját. Kö­telességteljesítésből és helytállásból jelesre vizs­gáztak az erőmű munkásai. F. L. Három baleset volt vasárnap a megyében Vasárnap három közlekedé­si baleset történt megyénk­ben. Délben, tizenkét óra után néhány perccel Heves és Tenk között Besenyei Sándor hevesi lakos, a 4. számú AKÖV dol­gozója, tehergépkocsiját ve­zetve a kimerültségtől elaludt és a kocsival a menetirány szerinti jobb oldali útszéli árokba fordult. Sérülés nem történt, az anyagi kár 4000 fo­rint. Délután háromnegyed hat­kor Gyöngyös és Kápolna kö­zött a 3. számú műúton haladt Tamás István, visontai lakos motorkerékpárjával. A motor- kerékpáros közvetlenül Hal­ma jugra alatt nekiment egy előtte haladó, rosszul kivilágí­tott lovas kocsinak. Az össze­ütközés következtében Tamás István súlyos sérüléseket szen­vedett és a kórházba szállítás közben meghalt. Gyöngyös és Hort között, a nagyrédei csárdánál, Pöcze La­jos, budapesti lakos gépkocsi­jával elütötte az úttest bal ol­daláról a jobb oldalra, gyerek­kel a karján átszaladni akaró Vidák Jánosné gyöngyösi la­kost. Pöcze a baleset elkerü­lésére, az asszony elütése előtt a kocsi kormányát balra rán­totta, s így nekiment az útpad­kán álló személygépkocsinak is. Az anyagi kár á két ko­csi összeütközésének következ­tében 35 000 forint. A szeren­csétlenségnek két súlyos sé­rültje van: Pöcze Lajosné ót Vidák Jánosné. / Tovább a megkezdett úton Járási pártért ekesiet Hatvanban hogy a vasárnap megválasztott í új járási pártbizottság tcxvább í folytatja majd a munkát, és ! mozgósítani tudja az egész já- < rás népét a kongresszus hatá- í rozatainak megvalósításáért. A < cél nagyszerű: a szocializmus < teljes felépítése. (szalay) < védésektől mentesen és ered­ményesen vezetni, dolgozni. Azok az eredmények, ame­lyeket az Egri Járási Pártbi­zottság a falusi pártszerveze­tek, a pártonkívüli. tízezreknek segítségével, közreműködésé­vel elért, bizonyos értelemben biztosítékot nyújtanak arra, ban. Mindez azt is jelenti, hogy a párttagoknak, a falun dolgozó kommunistáiknak az elkövetkezendő hetekben még alaposabban kell tanulmányoz­niuk a kongresszus irányelveit. Nem végigolvasásról van szó, sokkal inkább a lényeg megér­téséről, mert csak így lehet té­(Folytatás az 1. oldalról) — Tiszta, világos és őszinte beszéd — így érezhette a párt­értekezlet minden részvevője, amikor végighallgatta a be­számolót, a határozati javasla­tokat, amelyek már a kong­resszusi irányelvek fényében vázolták fel a jövőt. Az egész nap tartó értekezleten nem láttam egyetlen unott arcot, vagy közömbös embert. Dicsé­ret és bírálat, köszönet és há­lás szavak váltogatták egy­mást. Élmény volt hallani minden felszólalást. A tsz elnökét épp­úgy, mint a pedagógusok sza­vait, az asszonyok szavát szintúgy, mint a pártonkívüli népfront-elnököt, aki — min­denki érezhette — sokak ne­vében, szívből beszélt. Feszé- lyezettség és félelem, gyanak­vás. vagy bátortalanság, még lidércárnyakként sem kísér­tettek ezen a tanácskozáson. — Még több bizalmat ké­rünk a járástól, a megyétől — mondta az egyik felszólaló. — Még több gazdasági támogatást hangsúlyozta az andomaktályai tsz-elnök. Szentgyörgyi elvtárs, a kerecsendi párttitkár, peda­gógus, az újság levelezői szá­mára kért nagyobb és tágabb lehetőséget és szót emelt az el­írások, a sajtóhibák ellen. Só­lyom László, a Bélapátfalvi Cementgyár pártonkívüli üzem,, vezetője, a kongresszusi irány­elvekből idézett szavainak alá­támasztására. De élmény volt minden hozzászólás, szinte kü­lön értékelést érdemelne vala­mennyi. Szabó Márton, a nova- jiak tsz-einöke, -minden di­csekvés nélkül jelentette be, hogy az idén az aszály ellenére 30 mázsás átlagtermést értek el kukoricából. És amikor egy- egy hozzászólás után felcsat­tant a taps, az ember úgy érez­te,hogy a dicséretnyilvánítás és elismerés százaknak és ezrek­nek szól, azoknak az emberek­nek, a pártonkívüliéknek is, akiket a felszólalók többsége nem felejtett ki a hozzászólás­ból. Nagy figyelemmel hallgatta meg a pártértekezlet Dorkó 1 József elvtársnak, a megyei párt-végrehajtó bizottsága tag-' jának, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályvezetőjének felszólalását. Dorkó elvtárs fontos kérdéseket tisztázott, így beszélt a párt tömegkapcso­latairól. a pártonkívüliéknek a vezetésben való bátrabb be­kapcsolásáról, az iskoláztatás kérdéseiről. Felhívta a figyel­met a kongresszusi tézisek he­lyes értelmezésére, azok alapos és részletes tanulmányozására. — A szocializmus felépítése az egész nép műve — hangsúlyoz­ta— így indokolt, hogy a rendszerhez hű pártonkívüliek- nek is jusson vezető pozíció. A párt, a kormány ma helyes politikát folytat, s csak az a fontos, hogy ezt a helyes poli­tikát helyesen is alkalmazzuk, az élet minden területén. Bi­zalom az emberekben — ez egyik fő lényege a mi politi­kánknak. S ezt a bizalmat csak akkor vonjuk meg, ha az illető erre cselekedeteivel rászolgál. Érdeklődéssel hallgatta a párt­értekezlet azokat a szavakat, amelyeket a kommunista pél­damutatásról mondott és arról, hogy a jövőben a kommunista szülők többet törődjenek saját gyerekükkel, hogy fiaik és leá­nyaik tanulásban is a legjob­bak között legyenek. Gazdag tapasztalatokat von­hattunk le az egri járási párt­értekezletből. Viszont volt egy figyelmeztető tanulsága is: ke­vés szó esett magáról a kong­resszusi irányelvekről. Alig akadt ilyen értelmű határozott állásfoglalás a felszólalások­■' politikai tevékenységével. Kü- ; lön is említésre méltó, hogy az ■ egész értekezleten vörös fo- , nalként húzódott végig a párt Központi Bizottságának kong­• resszusi Irányelvek ennek alapján, ennek szemszögéből vitatták a végzett munkát, tár­' gyalták azokat a feladatokat, . amelyek a járás kommunistái, 1 pártonkívüli dolgozói előtt áll­nak. ; + Az elnökség, majd a bizott­ságok megválasztása után . emelkedett szólásra Iglódi Fe­renc elvtárs, a járási pártbi­zottság első titkára, hogy meg- ! tartsa a bizottság beszámoló- ! ját. Nagy időt, munkában, eredményekben, sikerekben gazdag éveket fogott át ez a ’ beszámoló, amely elöljáróban , leszögezte, hogy a hatvani já­rás kommunistái becsülettel 1 hajtották végre a párt VIL ■ kongresszusának határozatait. Ezután igen részletesen foglal­! kozott azzal a hatalmas átala- , kulással, amely a hatvani járás : mezőgazdaságának életében is ‘ végbement, majd arról szólt, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése után a párt­ós tanácsi szervek erőfeszítései • a felsőbb szervek támogatása • nyomán hogyan és milyen mér- ’ tékben sikerült a fiatal szövet­■ kezeti gazdaságok megszilárdí­■ tása. Számokkal illusztrálta 5 ezt és elmondotta, hogy míg t 1960-ban 40 millió, addig 1961- - ben már 57,5 millió forintot A szavazati jogú küldöttek a beszámolót hallgatják szervezési és termelési eljárá­sok bevezetésének. Feltétlenül erősíteni és magasabb színvo­nalra kell emelni a szövetke­zetek vezetését, a szövetkezeti demokrácia maradéktalan ér­vényesülésének biztosításé mellett. A járási ipari üzemek mun­kájáról szólva megállapította, hogy az elmúlt esztendőben zódik a járás dolgozóinak bi­zalma a tanácsrendszer iránt és tevékenységük nyomán egy­re jobban érvényesül a szocia­lista demokratizmus. Végezetül a pártszervezetek belső életét, a tömegszervezetek, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség mun­káját elemezte Iglódi Ferenc élvtárs. A beszámolót követő vitában tizennyolcán szólaltak fel — többek között Csizmadia Béla, a rózsái aknaüzem párttitká­ra, Sebestény János, a KISZ járási bizottságának titkára, dr. Kovács Andor, a hatvani kórház igazgató főorvosa, Molnár Jánosné, a horti Petőfi Tsz elnöke, Zeke Sándor, a já­rási pártbizottság titkára, Ha­ms Tamáfné pártonkívüli, a zagyvaszántói Aranykalász Ter­melőszövetkezetből, Hatvani György, a Hatvani Városi Ta­nács elnöke — felszólalt Hazai Béla elvtárs, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának Heves megyei inst­ruktora is, aki elismeréssel méltatta azt a nagy felelősse­get és hozzáértést, amellyel a pártértekezlet részvevői foglal­koztak a beszámoló alapján felvetődő problémákkal. Hang­súlyozta, hogy a párt politikája tette lehetővé a párt és a tö­megek egyre jobban szilárduló egységét, ez a politika eredmé­nye lesz, hogy a párt VIII. kongresszusán magabiztosan mondhatjuk el: végrehajtottuk azokat a feladatokat, amelye­ket a VII. kongresszus kijelölt számunkra. Felszólalásában arra is ki­tért, hogy a mi jó munkánk újabb barátokat szerez, nem­csak népünknek, de a szocia­lizmus eszméinek általában is, szerte a világon. A vita és a válaszadások után került sor a küldöttek, a pártbizottság megválasztására. Ennek keretében a pártérte­kezlet megválasztotta a járási pártbizottság 41 rendes — és kilenc póttagját, a 11 tagú re­víziós bizottságot, és 46 szava­zati-, valamint három tanács­ruháztak be a termelőszövetke­zetek, 20 millió forinttal emel­kedett a tiszta vagyon és kere­ken öt forinttal az egy munka­egység értéke. Szólt a termelőszövetkezetek árutermelési munkájáról, az állattenyésztésben elért és még soron következő rendkívül fon­tos feladatokról, hangsúlyozva például, hogy a járásban a szarvasmarha-állomány fej­lesztésében a kosztromai szarvasmarha-keresztezés be­vezetését akarják elérni. A mezőgazdaság feladatai­ról, s a még meglevő nehézsé­gekről beszélve elmondotta, hogy ki kell építeni a termelés korszerű anyagi, technikai bá­zisát, meg kell teremteni a fel­tételét a legfejlettebb Üzem­Nyolcvan alapszervezet száz- kilencvenöt küldötte és számos meghívott pártonkívüli részvé­telével tartották meg az el­múlt vasárnap a hatvani járás kommunistái küldöttválasztó pártértekezletüket. Az egész napos tanácskozáson részletei­ben is megvitatták a pártbi­zottság, az alapszervezetek, a járás kommunistáinak munká­ját, s a kommunisták tevékeny­ségének tükrében, az egész já­rás életét, az ott lakó, ott dol­gozó emberek holnapi felada­tait. örvendetes volt az a részletes elemzés, amellyel részben maga a pártbizottság beszámolója, részben a felszó­lalók foglalkoztak a járás ipari üzemei, termelőszövetkezetei, kulturális szervei, gazdasági, Három szó a dicsérő oklevélhez figyelmesebb ki­szolgálással. En­nek eredménye ez a dicsérő okle­vél is, amelyhez az értesítést ol­vasva csupán há­rom szót teszünk hozzá: — További si­kereket kívánunk! (w) gyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vál­lalatot. A vállalatnál, a feladatát mind­jobban teljesítő üzlethálózatban az MSZMP Vili. kongresszusára készülnek hóna­pok óta munka- versennyel, jobb, A legfrissebb hi vatalos közlemény­ben jelent meg a hír, hogy a belke­reskedelmi minisz­ter, valamint a KPVDSZ az első félévi jó munka, kiváló eredmények jutalmául, dicsérő oklevéllel jutal­mazta a Heves me­15,1 százalékkal emelkedett a termelés, s ezzel párhuzamo­san csökkentek a termelési költségek: 1961 végére 4,1 szá­zalékkal volt ez alacsonyabb, mint 1959-ben. Szólt az újítá­sokról, külön méltatta a szo­cialista brigádmozgalom ered­ményeit. elismeréssel beszélt a közlekedés, a vasút dolgozóé nak eredményes munkájáról, s felhívta a figyelmet a balese­tek emelkedő számának csök­kentésére. A beszámoló további részé­ben a közoktatás, a nevelés, majd a tanácsi szervek mun­kájával foglalkozott, s hangsú­lyozta, hogy a taqácsok jó munkája nyomán egyre foko­Tanácskozási jogú küldöttek a pártértekezleten kozasl jogú küldöttet jelölt a megyei pártértekezletre. ★ A hatvani járás kommunis­táinak értekezlete lezárt egy időszakot. Eredményes, sike­res volt ez az időszak, de a pártértekezlet azokat a nehéz­ségeket is feltárta, amelyek gátolták és még ma is gátol­ják az éredményesebb munkát. Az elhangzott hozzászólások, a szavakból kTcsendülő őszinte hang, segíteni akarás biztosíté­kot nyújt arra, hogy a járás kommunistái e hibákat ki­javítva, bátran haladjanak to­vább azon az úton, amelyet a párt VIII. kongresszusa száb meg majd számukra is. (gyurkó) Az év utolsó szakasza ... Hosszú távokon, száz méterekkel a cél előtt, vágtába kezdenek a futók, nagy iramot diktálnak a finisben- S ilyenkor rendszerint az szakítja át elsőnek a célszalagot, aki a futás egész ideje alatt jól gazdálkodott erejével. Annak az útnak, amelyet népgazdaságunknak egy év alatt kell „befutnia”, elérkeztünk utolsó szakaszához. A negyedik negyedévhez. Am míg a salak-futópályákon izgalommal szemléljük a taktikai harcot, míg várjuk a finist, addig üzemeinkben az ilyen jelenségek már ko­rántsem serkentenek bennünket örömre. Nem annak a kollektívának, üzemnek „tapsolunk” az év fordulása­kor, amelyik szédítő „finissel”, nagy „hajrával” teljesíti, vagy szárnyalja túl a tervet. Taktikázni pedig egyáltalán nem ajánlatos, hiszen a terv törvény, amit be kell tartani. Vannak üzemek, ahol az elmúlt félév, az elmúlt ne­gyedévek során, adósságokat halmoztak fel, ahol a köte­lezettségek teljesítésében lemaradtak. Nyilván ezek az üzemek nem mondanak le a „hajrázásról”, , a „minden áron” való tervteljesítésről, az előirányzatok betartásá­ról; minden eszközzel megpróbálják felgyűlt adósságai­kat törleszteni, lemaradásukat behozni az utolsó három hónap alatt. Azt a kedvező tényt azonban máris nyugtáz­hatjuk, hogy csak „egyes” üzemekről beszélhetünk; az altalános helyzet az, hogy a „kettes” üzemekben az utolsó negyedév sem hoz fejvesztettséget, kapkodást, a termelés olyan egyenletes és ütemes marad, mint az esztendő bár­mely más időszakában, hónapjában, negyedévében. ' Érdemes elmondani, hogyan érték el ezt a fejlődést, az egyenletesebb munkát... Talán a legfontosabb ténye­ző, hogy már az idei gazdasági évet is megalapozottab­ban kezdhették legtöbb helyen, mivel a múlt év utolsó negyedében az új tervév előkészítésére is szakítottak időt. Negyedévenként műhelyekre, brigádokra, munkapadokra bontották le a terveket, rendszeresen megtartották a ter­melési tanácskozásokat, s az itt elhangzott, termelést segítő javaslatok nem maradtak meg csupán csak jegyző- könyvi regisztrációknak; nagyobb önállóságot adlak a művezetőknek, a termelés közvetlen irányítóinak, a fele­lősséget megosztották a gyári, üzemi kollektíva mindent tagjával. A munkaverseny is sokban hozzájárult a ter­melés egyenletesebb ütemének biztosításához; nem kam­pányszerűen szervezték meg a szocialista vetélkedést, nem „szezon-versenyt” szerveztek, s főleg nem mennyi­ségi, de minőségi követelményeket támasztottak a ver­senyzőkkel szemben. Elérkeztünk az esztendő utolsó szakaszához, lezárult a harmadik negyedév, s most már az utolsó évnegyed terveinek teljesítéséért folyik a harc. És nemkülönben a következő tervév szervezettebb előkészítéséért! Ha ezt a két feladatot egymással egyensúlyban oldják meg üze­meinkben, eltűnik az a szembetűnő különbség, amely még fellelhető az utolsó és a többi negyedév között. És egyáltalán nem mindegy, hogy mikor kerül sor e „kü­lönbség” elparentálására. (P. D.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom