Hetikiadás, 1940. január-december

1940-01-03 / 1 [1526]

Szőke Ilona vőlegénye. Irta: Kisigmándi Géza, - Nem tud cm elhinni édesapám - zokogta a szép Szőke Ilona és ugy ráesett az édesapja széles vállára,mint a sziventalált vergődő galamb.-Lehetet len. Hiszem, hogy van Isten az égben és Gábor megmaradt magyarnak,,. Szőke Bálint mognaradt balkezével tétován simogatta leánya aranysárga hullámos haját és csonka jobb karja erősen remegett,ami azt szokta jelenteni, hogy alig-alig bir az érzése ivei, pedig 1686-ban Budavár visszafoglalásakor éppen annak köszönhette élet ét,hogy hideg fcjiel,hősi elszánással verekedett a bécsi kapu előtt akkor is,amikor már eltalálta a török ágyúgolyó. Egyollőtt lábú hős spanyol kötözte be rettentően sajgó csonka karját.utána pedig fölkapott egy gazdátlan svéd buzogányt és csak ugy bal kézzel utat vá«gott magának vissza Petnoházi Dávid ezredébe. - Fekete Gábor - a te Gáborodnak az édesapja - ott halt meg mellettem a bécsi kapu clőtt.Istcn nyugosztalja haló porában.Dorők magyar volt, jó vitéz.,. Tompán kopogtak a szavai.Szinte kísértetiesen nagy csend követte ki jelentését ,mert még a szu is elhallgatott a szemöldökfában, amikor bent a szobában együtt kínlódott az,apa. a leányával. - El kell mennem.Áldja mag az Isten édesapám - lépett be az ifjabbik Szőke Bálint,11.Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem nyargaló hadnagya.oJci" rövid két napos szabadságra ugrot-c haza,hogy meglátogassa gyengélkedő édosanyját.Mélv tisztelettel lehajolt és megcsókolta a törökverő hos kezét.- Ne siraogálj kis hugom.Ezcn mi nem tudunk segíteni,.. - Jo a saját két szemeddel láttad a császári vasasok között?! -ugrott fel Ilona .Összeszorította az ajkát* Idogoson téeleste finom kötényke jut és nagy kék szemében megfagyott a kicjordulni készülő könnycsepp.-Erre felelj.'.. ' - Lébényi Csapó Gáspár látta - felelte a hadnagy* - Még össze is ütköztek,de a mieink tevesebben voltak és visszahúz ód tak.Hat tőle tudom,hogy Fekete Gábor a császári seregben szolgál* Az öreg hős törte meg a csendet. - A török elpusztította a Feketék jószágait .Majdnem földönfutó" " az én kjdvcs barátom árvája.Já^pen ezért lopott be a császári seregbe és derékul verekedett a Rajna mentén a franc iákkal Jí át ha tévedett Csapó Gáspár? - Gábor nem jött móg haza magyar fölére - sikoltotta Ilona és dobbantott apró csizmájával.- Ha b.azarondóiik,akkor - Első ut ja ide vezetne - toldotta ne g a félkarú apa - vagy nődig üzenne. Szinte ellenségként állt szemközt a két tastvér.atiikor rájuk nyitott az édesanyiuk.Nagy gyengédséggel ültették bele az egyik párnázott székbe. Indulj el kisfiája - suttogta könnyeivel hadokozva - mert nem*érsz vissza időre*.. Olyan különös álmom-volt az éjjöljarra kérlck,irj,üzenj,vagy jöjj gyakran,de nost menj.Elhiheted,van rá okom,ha én igy unszollak... A nagyságos fejdolen VÜJZ hadnagya elbúcsúzott .A húgát is megcsókolta, aki kikiserte ás amikor már fenít ült a nyeregben,igy szólt utána: - Bálint,én bizoa Gáborban. - Az is a kötele sséged.Ad ja Isten, hogy no csalatkozzál. Ilona sokáig nézett utána;Amikor a falu végén elnyelte alakját a porfelhő,akkora megnyugvás szállt rá,hogy egyszerre eltűnt a könny szeméből. A falu ogyhanAü életét alig zavarta meg más rendidvüli esemény.Suttogták,hogy a francia király nyíltana kurucok pártjára áll,hogy gsongitsc a bécsi császárt, najd meg futótűzként terjedt a hiro a kuruc ser egek nagy vereségének. Folyt.köv.