Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Lipp Mónika: Művészek, patikusok, betegápolók: az egri miseriek a XVIII. században • 17

Művészek, patikusok, betegápolók: az egri miseriek a XVIII. században Istenes Szent János betegápoló rendjének tagjait Magyarországon gyakran nevezték misericordianusoknak vagy miserieknek, azaz irgalmasoknak} A szerzetesek a kalandos életű Istenes Szent Jánost (1495-1550) tekintik alapítójuknak, ő azon­ban nem hagyott hátra szabályokat, regulát. Az első kórházuk a dél-spanyolor- szági Granada városában volt, itt szegény betegeket ápoltak és adományokból éltek. V. Pius pápa 1572-ben kiadott Licet ex debito kezdetű bullájával adta meg a jóváhagyást számukra, és Szent Ágoston reguláját írta elő nekik. V. Sixtus pápa nyilvánította a betegápoló férfiközösséget szerzetesrenddé 1586-ban kiadott Etsi pro debito kezdetű bullájával.1 2 1624-ben VIII. Orbán pápa egy brévében megerősítette a rendet az összes korábban kapott kiváltságában és jogaiban, valamint a kolduló rendek külön státusát adományozta nekik.3 Az alapítót 1690-ben avatták szentté, de már jóval korábban szentként tisztelték.4 A rendtagok között vannak orvosok, gyógyszerészek, betegápolók. A rendnek engedélye van rá, hogy néhány szerzetest pappá szenteljenek, akik aztán a szolgálatukat a betegek között, a szerzetesi közösségben és a kórházakban látják el. „A rend célja kettős és pedig: 1. Tagjainak megszentelése a három lényeges fogadalom: engedelmesség, tisztaság, szegénység megtartása — amelyekhez hozzájárul a betegápolás 1 Hivatalos nevük: Ordo Hospitalarius Sancti Joannis de Deo. Német elnevezésük: Barmherzige Brüder jelentése: „irgalmas testvéreié', míg olasz nevük: Fatebenefratelli „Tegyetek jót testvérek". 2 Puskely 174. 3 A témáról bővebben: Kastner 16-23.; Lanczkowski 107. 4 Gömbös 107. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom