Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - Ocsai Mihály: Az 1925-ös egri földrengés hatása Ostoros községben • 163
A rengés mélységének a meghatározáshoz még ismernünk kell az emerziószöget, vagyis azt a szöget, melyet a talajból kilépő lökéssugár zár be a vízszintes síkkal (lásd: 2. ábra). Az így kapott összefüggésből a hipocentrum mélysége kiszámítható. Az 1925-ös egri földrengésről Schréter Zoltán izoszeizta térképet készített (lásd: 3. ábra). A térkép alapján, illetve az előbb leírt mélység-meghatározási módszer segítségével az egri földrengés mélysége 1,7 km 13 , erőssége pedig az MCS skála szerint 9-es erősségű volt. Az epicentrumban, vagyis azon a helyen, ahol a rengéshullámok először érik el a felszínt, a lökés felfelé irányul, itt tehát a lökésnek nincs vízszintes összetevője, vagyis az emerziószög 0 fok. Ezen a helyen, ahol a földrengés kipattan, itt lesznek a rengéshullámok a legerősebbek és itt keletkeznek a legnagyobb károk is. A műszakilag megbecsült kár Ostoroson volt a legnagyobb. Ezen a területen 406 ház közül csak 8 maradt sértetlen és kb. 100 családot kellett kilakoltatni. 14 Ennél valamivel kisebb pusztítást végzett a földrengés az innen északnyugatra 4 km-re lévő Egerben és a 2,2 km-re nyugatra fekvő Kistálya községben. Egerben sok fal és mennyezet megrepedezett, tűzfalak, oromfalak, kémények egészben dőltek le. Nagyobb kár érte a cisztercita templomot, melynek boltozata veszélyesen megsérült. Kistályán és Andornakon számos ház megsérült, a tűzfalak, kémények beomlottak, a templom jobban megsérült. Novajon szintén sok ház megsérült, köztük 10 erősebben és sok kémény ledőlt. Ebből a feltűnő jelenségből arra következtethetünk, hogy a földrengés epicentruma Ostoros községben volt. Schréter Zoltán megállapítása szerint az 1925-ös földrengés kiterjedése ÉK-DNY-i irányban kb. 300 km volt. 15 Schréter Zoltán leírása szerint Ostoroson az első főlökés 5-10 másodpercig tartott, a második lökés kb. 5 perccel az első után jelentkezett és 3-5 másodpercig tartott. Az első lökés előtt moraj nem volt hallható, a főrengésekkel egyidejűleg erős, mennydörgésszerű, mások szerint gyors ágyútüzeléshez hasonló hang volt hallható, mely a megfigyelők szerint ÉNY-DK irányban haladt, és a rengés után is hallható volt. 16 Az első főlökést sokan alulról felfelé irányulónak érezték, a szobában lévő kis tárgyak felugráltak, amely jelenség szintén epicentrális területre utal. A rengés és a transzverzális „s"-hullámok haladási irányára nézve is ellentmondó megfigyelések vannak, ami az epicentrális területen nem meglepő. Egyes házak annyira megrongálódtak, hogy a bennük lakókat ki kellett lakoltatni. A templom mennyezete is leszakadt, a falak részben bedőltek. Istentiszteletet a földrengés után először az általános iskolában tartottak, majd a hívők már ide sem fértek be, ezért tábori misét kellett tartani. 17 A templom helyreállítási munkáit a Nagy testvérek, mint egyházmegyei építészek végezték el, a finanszírozást a katolikus vallásalapból fedezték és ennek összege 150 millió aranykorona volt. A templom helyreállítását 1925. szeptember 25-én 13 MORAVETZK., 1925. 196. 14 SCHRÉTER Z., 1925. 11. 15 Uo. 2. 16 Uo. 10. 17 Egri Érseki Levéltár. Archívum Nóvum. Plébániai iratok, Andornaktálya; Acta Parochiale. Ostoros. 529/1925.; 757/1925.; 848/1925. 166
