A Győri Püspökség Körlevelei, 1957

- 3 440/1357. sz. - PLÉBÁNIAÉPÜLETEK ÉS LELKE SZLAKOK ÖNKÉNTES TŰZBIZTOS ITÁSA

Az 1356. évi 3.6. sz. törvényerejü rendelet hatályon kivül helyezte a kötelező biztosítás intézményét. Az Állami Biztositó /ÁB/ a Püspöki Karral egyetértésben az Í954-ben kötött Keretmegállapodás díjszabását és feltételeit /lásd 1955. évi I. sz. körle - vél/ kite -rjesztette azokra az egyházi vagyontárgyakra /plébániaépületek, lelkészlakok/ is> amelyek eddig a kötelező biztosítás alá estek. Ezzel kapcsolatban a következő tájékoztatásokat és utasításokat adok Tdő Papjaimnak:

1. Mivel a plébániák és lelkészlakok folyó évi április hó 1-ével biztosítás nélkül maradnak, nyomatékosan felhivom az egyházi vagyonkezelők figyelmét arra, hogy saját felelősségük és az e-gyházÁözség súlyos anyagi érdekeinek tudatában a szóbanforgó épületeket a jelzett időpontig önkéntesen biztosítsák.

2. Az egyházközségnek érdeke, hogy az épületek a valóságos és tényleges"értékre legyenek biztosítva, mert különben a teljes kár megtérítésére nem lehet számtani. Mivel az egyházi biztosítások díjtételei lényegesen kedvezőbbek mint az egyéb biztosításoké, az egyházközségre nem háramlik túlméretezett teher a teljes építményi értékre történő biztosításból. A teljes é- pitményi érték megállapításónak az alapja, hogy az épület milyen méretű, vagyis falai hány légköbmétert határolnak be. Az avulást természetesen figyelembe Kell Venni. Az építményi érték megállapításához szükséges tudnivalókat az 1955. évi I. sz köfcelvélhez csatolt ÁB Tájékoztató közölte. Erre vonatkozóan az ÁB körzetfel- ügyelői részletes felvilágosítást fognak adni.

3. Az önkéntes biztosításnál a lakóépület biztosításában nem foglaltatik bent a, melléképületek /pajta, istálló stb./ biztosítása. Ezeket külön kell biztosítani ugyanazon elvek szerint, mint a lakóépületeket.

4. Az önkéntes tűzbiztosítás hatálya ezentúl kiterjed a vihar okozta károkra is, aminek fokozott jelentősége van a tetőkarok megtérülésénél.

5. Az ÁB fiókjai a kötelező biztosítás megszűntével felhívást és befizetési lapot küldtek szét. Ezeket a felhívásokat a lelkipásztorok hagyják figyelmen kivül, mivel az egyházi biztosítások egészen más alapon és díjszabással történnek, mint a többi önkéntes biztosítások. Ka azonban valaki a kiküldött csekkre befizetést eszközölt volna, a befizetett összeget az ÁB a most megkötésre kerülő biztosítás folyó évi dijába betudja. A biztosításokat egységesen 1957. január 1-i hatállyal kell megkötni, mert különben a fennálló rendelkezések szerint a kötelező biztosítási dij egy negyed évre esedékes összegét be kell fizetni.

6. Á plébániaépületek önkéntes biztosítása érdekében az ÁB megbízottjai a közeljövőben felkeresik a lelkipásztorokat, a biztosításra kerülő épületeket /a melléképületeket is/ a lelki- pásztorral együtt felértékelik ás az értékelés alapján a biztosításról ajánlati űrlapot állítanak ki. Az egyházközség vezetője

az ajánlatot aláírja, pecséttel látja el és kisérőirattal megküldi az Egyházmegyei Hatóságnak. A kisérőiratban közölni kell,hogy az értékelést reálisnak vagy túlzottnak, a fizetendő biztosítási dijat pedig az egyházközség teherbírását nem meghaladónak tekinti-e a lelkipásztor. Az Egyházmegyei Hatóság a hozzá érkezett a- jánlatot felülbírálja, azon esetleg javításokat eszközöl, majd