Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

68 M. Gvurkovics Ferencz, a parv. t. A tagok száma : 51. 1769. M. Abrahámffy István, a rh. o. t. M. Szunerics Márton, a p. o. t. M. Andrássy Antal, a synt. o. t. M. Erdeődy József, a gr. o. t. M. Gyurkovics Ferencz, apr. o. t. M. Balázsy Ferencz, a par. o. t. A tagok száma: 51. 1770. M. Herczeg György, a rh. o. t. AJ. JVlanczini Antal, a p. o. t. M. Kelemen Imre, a synt. o. t. M. Krach Ignácz, a gr o. t. M. Pauer Antal, a pr. o. r. M. Langh Ferencz, a p. o t. A tagok száma : 48. 1771. M. Manczini Antal, a rh. o. t. M. Fark Kristóf, a p. o. t. M. Krach Ignácz, a synt o. t. M. Semelroch József, a gr o. t. M. Lángh Ferencz, a pr. o. t. M. Perényi István, a parv. o. t. A tagok száma : 47 1772. P. Dubniczai János, a rh. o. t. M. Waekerle János, a p. o. t. M. Kapuvári Károly, a synt o. t. M. Lángh Ferencz, a gr. o. t. M. Pauer Ignácz, a pr. o. t. M. Csonka István, a p. o. t. A tagok száma : 50. 1773­M. Vadász Imre, a p. o. t. M. Láng Ferencz, a synt. o. t. M. Pauer Ignácz, a gr. o. t. M. Kovács Antal, a pr. o. t. M. Hirs Mihály, a parv. o. t. A tagok száma : 48. 4. A tanítás czélja, tárgya, beosztása és módszere. A jezsuiták iskoláiban a főczél volt a klasszikus nyelveknek, első sorban a latin nyelvnek elsajátítása, a lehető tökéletesség, jártasság és készség a latin ékesszólásban, — mellesleg a verselésben is. A többi tárgyra nem nagy súlyt fektettek s csak mellékesen, a klasszikusok magyarázása közben utaltak rájuk. Nem a sokféle, minden oldalú tárgyismeretre töre­kedtek, hanem arra, hogy ellessék, s a mennyire lehet, utánozzák a klasszikus irók finom fejtegető, vitatkozó módját, főleg pedig ékesszólását; —szóval inkább az alaki képzésre fektették a fősúlyt, mint a tartalmira ; a tudomány egyes ágaiban való alaposabb kiképzést a felsőbb oktatásra hagyták. Rendes viszonyok közt helyén lett volna ez ; s szinte most is van még sok okunk kivánni, vajha az iskola ma is több súlyt vetne a biztos szó- és mindenek­felett Írásbeli előadásra, mint a sok mindenféle tárgyra, a melyeknek elütő volta, felületes elsajátítása a legtöbb esetben megbénítja, ha ugyan teljesen meg nem semmisíti az említett alaki kiképzést. A jezsuiták iskoláiban azon­ban az volt a főhiba, hogy nem az anyanyelvbéli tökéletességre töre­kedtek, hanem idegen nyelvet erőszakoltak a növendékre, a ki aztán bajosan találta meg az összefüggést anyanyelvével, a melyet végre is az életben és irodalomban egyaránt kellett használnia. Igaz, hogy kerültek ki kiváló irók ugy az ő soraikból, mint növendékeik köréből, de a legtöbb növendéknek nem volt elég képessége ahhoz, hogy az idegen nyelv töké­letességét a saját anyanyelvére alkalmazza. — Minderre alább még vissza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom