Fradi-híradó (1972)
1972. január
Fradi FUTBALLTŰRTÉNELEM Az FTC labdarúgó csapatát is rendkívül érzékenyen érintette a háború kitörése. Bár az 1913—14-es bajnokság elsősége elúszott, a csapat kiváló játékereje sok jóval biztatott. 1914 őszén azonban majdnem az egész csapat behívót kapott s ezzel hosszú évek sikertelensége vetette elő árnyékát. Az MTK-val is egyre romlott a viszony. Az ellentétes pályaérdekek és pénzügyi kérdések kerültek az előtérbe. A két nagy egyesület diplomáciai küzdelme nem a világháború elején keletkezett. Már 1911-től mutatkoztak a nézeteltérés jelei, még az MLSZ közgyűlésein is. Az MTK és az FTC körül két tábor alakult ki igazságpárt és békepárt néven. Ilyenformán az ellentétek nyílt szakadáshoz vezettek. Az FTC és a veletartó klubok bojkottálták az MTK-t és külön serlegmérkőzéseket rendeztek, 12 egyesület részvételével. Labdarúgó csapatunk ezt veretlenül, nagy fölénnyel megnyerte. (63:1 volt a gólarány). Az MTK tábor ugyanakkor a Hungária serlegért játszott. Az MLSZ vezetőségének hatalmas erőfeszítésébe került a szembenálló feleket kibékíteni. 1915 elején jött létre a béke és a ligabajnokságban már valamennyi élvonalbeli csapat együtt küzdött. A 14 csapat részvételével lebonyolított mérkőzéssorozatból az FTC került ki győztesen 1 ponttal megelőzve nagy ellenfelét, az MTK-t. A Hadi-kupa mérkőzéseken az FTC egyre mérsékeltebben szerepelt, szinte hétről hétre változott az összeállítás a háborús helyzet miatt. Az FTC nem feledkezett meg a távollevőkről sem. A hazaiak kis szeretetcsomagot küldtek a harcmezőn levő társaiknak. Volt abban finom ennivaló, sőt még pezsgő is. De a legkedvesebb megemlékezés egy kézzel írt újság az „FTC Hírek” volt. Az újságot Taffel Miksa írta és szerkesztette. Szó volt ebben a csapat szerepléséről, az itthoniakról és ebből tudták meg a szomorú hírt, hogy a csapat egyik kitűnősége, Szeitler Károly tüdővészben meghalt. 1915 év végén történt a korszak legnagyobb port felvert átlépése. Schlosser Imre átigazolását kérte a rivális MTK-hoz! Az FTC vezetői profizmussal vádolták Schlossert és az MTK-t. Hosszú évek áldatlan, feszült állapota lett az eredménye ennek a lépésnek. Itt vetődött fel az anyagi kérdés először és mindjárt ilyen viharos formában. Ma már természetesnek vesszük, hogy a jobbat, a különbet jutalmazni kell, és nem ütközünk meg azon, ha az ellenszolgáltatás „osztályon felüli". A tízes évek közepén azonban igazi amatőrszellem uralkodott a magyar labdarúgásban. Pénzért A cikksorozat eddig megjelent négy részében tájékoztattuk olvasóinkat az „ősidő" — a megalakulástól a tízes évek elejéig - nagy diadalairól. Ez az időszak részletes és alapos ismertetést igényelt s örömmel időztünk e bajnokságokkal és nemzetközi sikerekkel jelzett éveknél, annál is inkább, mert talán erről az időszakról eddig kevés tájékoztatást kaptak szurkolóink. A következő folytatásokban már nagyobb „sebességgel" haladunk a Fradi képzeletbeli nagy „történelmi országútján". vagy egyébért történt az egész Sló- zi-..ügy" — ma is kideríthetetlen. Az MLSZ mindenesetre Schlosser Imrét és az MTK-t felmentette a profizmus vádja alól s a játékos átigazolását jóváhagyta. HADI BAJNOKSÁGOK 1916—17-ben rendezték az első őszi-tavaszi hadi-bajnokságot, . ahol az MTK győzedelmeskedett. Az FTC a 4. helyen végzett, 16 ponttal lemaradva a kék-fehérek mögött! A nagy különbséghez az is hozzájárult, hogy a Schlosser-ügy miatt az FTC az MTK elieni mérkőzésekre nem állt ki. 1917 novemberében, amikor ez ismételten megtörtént, az MLSZ kizárta a csapatot a további küzdelemből, eredményeit pedig megsemmisítette. Az 1918 tavaszán létrejött tárgyalások eredményeképpen az illetékesek megbékéltek, sőt az elmaradt mérkőzéseket is lejátszották. Csapatunk játékerején felüli eredményt ért el, amikor a bajnokság 2. helyére küzdötte fel magát. Az FTC a régiekkel kiegészülve és tehetséges új játékosok bevonásával az 1918— 19-es bajnokságban ismét elérte a 2. helyet. A háború utáni állapotok, a nemzetközi érintkezést csaknem teljesen lehetetlenné tették. 1919 júniusában volt az első portya Ausztriában. A csapat mérsékelten szerepelt, sorra vereségeket szenvedett. Mint érdekességet említjük, hosz- szú idő után itt találkozott először más ország területén az FTC az MTK-val. Az eredmény 0:1, majd a másik találkozón 0:5. AZ UTOLSÓ AMATÖR ÉVEK Az 1919—20, és az 1920—21. évi bajnokság 3. helye után a háború óta első ízben kiírt Magyar Kupa elnyerése említésre méltó siker volt. Az 1921—22-ben sorrakerülő bajnokságra ugrásszerűen feljavult az FTC. A harc hevességét és az erők kiegyenlítődését mutatta, hogy a bajnoki cím sorsa az utolsó mérkőzésen, az FTC—MTK találkozón dőlt el. Hallatlanul izgalmas 0:0-ás első félidő után az 52. percben kitört a botrány. Orth a 16-oson belül fellökte az őt akadályozó Szabót, aki estében kézzel ért a labdához. A játékvezető 11-est ítélt! A zöld-fehérek amikor látták, hogy tiltakozásuk hiábavaló, levonultak a pályáról. Helytelenül cselekedtek, mert a sportszerűtlenség miatt az MLSZ az MTK javára írta a két pontot és így ezzel a nagy vetélytárs lett a bajnok. Az 1922—23-as bajnokságban az FTC a 3. helyre esett vissza. Mivel a gazdasági válság miatt sok játékos külföldre ment, átszervezésre is sor került. Nagyban gátolta a csapat- építést az állandó játékosvándorlás. A körülöttünk levő államok sorra alakították profi csapataikat, s a nehéz gazdasági helyzetben levő országból egymás után mentek értékes labdarúgók külföldre. Az FTC vezetői áldatlan állapotnak .tartották a magyar labdarúgásnak ezt a tisztázatlan helyzetét. A hivatalos szerveknél és a sajtóban egyaránt a 6
