Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Kemenczei Ágota: Az Egger műkereskedés és kapcsolata a Nemzeti Múzeummal a dualizmus korában

8. kép Vétel az Egger régiségkereskedéstől: Római kincslelet, Ászár (Fotó: Dabasi András) ményének a bécsi árverése nyitotta meg. A vétel kiemelkedő darabjai: János Zsigmond két aranyforintja, II. Rákóczi György 1659-es nagybányai tallérjának kettős próbaverete, Kemény János egy kiadatlan tallérja, Apafi Mihály 1675-ös tízes aranya, II. Lipót aranyveretű dénárja 1689-ből, III. Károly erdélyi hatos aranya 1759-ből. 1906 és 1912 között 3560 korona értékben 42 darab érmét vásárolt a Nemzeti Múzeum az Éremtár számára az Egger testvérek árverésein. Göhl Ödön - aki 1895-ben lett az Érem- és Régiségtár tisztviselője - éremtári működése alatt tudatosan igyekezett pótolni az Éremtár gyűjteményeinek hiányosságait. Különösen törekedett a görög éremcsoportok fejlesztésére. Göhl véleménye az volt, hogy az országban „egyetlenegy olyan görög éremgyűjteményt lehessen találni, amely önálló tudományos kutatásokra és tanulmányokra legalább valamennyire alkalmas." 1911-ben sikerült elérnie, hogy rendkívüli javadalomként évi 7500 koronát állítsanak be a költségvetésbe a görög gyűjtemény fejlesztésére. Ebből az összegből vásárolta meg az Éremtár az Egger Testvérek által vételre felajánlott görög érméket: 1912-ben 47 dara113