Folia historica 26
I. Tanulmányok - Vér Eszter Virág: Egy elfeledett kultuszhely: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum
a valóság illúziójának a felkeltése még inkább fokozta, egyúttal teljes egységében láttatva az alakja köré szőtt „legendát". E jelenség sikeres megvalósítására és a látogatókra tett hatására utalnak az egyik szemlélő elfogultsággal telített sorai is: „Az a sok szép, amit megírtak már élettörténetéből és az a töméntelen kedves dolog amit róla hallottunk már a tőlünk idősebbektől, azt hittük, hogy glóriafényen keresztül és az évek távoli perspektíváján át merész mérveket öltöttek, pedig most látjuk csak, ha a budavári emlékmuzeutn ereklyéiből olvasunk, hogy még mindig keveset mondottak el nekünk - de talán sohasem is lehet eleget." 5 8 A „múzeumi teremben" a királyné életének különböző, magyar kultikus megközelítésből fontos eseményeit idézték meg emléktárgyainak segítségével. A főfalon Hermann Klotz az Örökimádás-templom számára készített szobrának gipsz öntvényét helyezték el, 5 9 a falakon körben közel 100 képet állítottak ki, melyeken Erzsébet életútjának magyar szempontból is lényeges történéseit lehetett nyomon követni menyasszony korától a koronázáson át utolsó útjáig. 6 0 A kultusz által kiemelt szerepbe került 1857-es magyarországi körútját magyar művészek által a királyi párnak ez alkalomból átadott festményekkel (1. sz. forgóállvány) és a felkeresett települések ajándékaival mutatták be. 61 (3., 6. kép) A királyné magyarok iránti szeretetének érzékeltetésére egy tárlót (3. sz.) szenteltek, melyben magyarul tanulásának fázisait lehetett végigkísérni Erzsébet, Falk Miksa, Eötvös József és Andrássy Gyula kéziratai, könyvei alapján. Kiemelt szerepet kapott 11. Vilmoshoz intézett híres távirata, 6 2 melyet a következő sorokkal zárt: „drága hazánk iránt kifejezett érzelmek oly jól esnek egy magyarul érző szívnek." 6 3 A magyarok királyné iránti hódolatának és szeretetének megjelenítésére a neki átadott díszalbumokból és feliratokból nyújtottak válogatást (6. sz. tárló), továbbá külön is kiemelésre került - elhelyezése folytán - a kiegyezést, illetve a királyné „jóságát" is szimbolizálni szándékozó, a koronázási ajándékát tartalmazó szekrényke (8. sz. állvány) és azon magyar gyász-díszruhája, melyben a magyar országgyűlés hódolatát fogadta utolsó magyarországi hivatalos szereplése alkalmából (11. sz. szekrény). 6 4 58 Horthy Merry. Erzsébet királyné emlékmuzeum. Budai Hirlap 1913. június 8. 4. 59 A templom építéséhez, illetve a szobor történetéhez lásd: Vér E. V. i. m. 112-122.; Borovi D. i. m. 92-93. 60 A királyné magyar vonatkozású hivatalos portréiról bővebben: Borovi D. i. m. 64-95. 61 Az uralkodópár 1857-es magyarországi tartózkodásának részleteihez lásd: Manhercz Orsolya: Ferenc József 1857-es utazása Magyarországon. (Szakdolgozat) Bp., 2005. Kézirat.; valamint ennek egyes elemei speciális, sajtótörténeti szempontú megközelítésben: Manhercz Orsolya: Ferenc József 1857-es magyarországi utazása a Times hasábjain. Magyar Könyvszemle 125. (2009) 1. sz. 47-65.; Manhercz Orsolya: Az 1857-es császári utazás sajtója. In.: Fejezetek a tegnap világából. Tanulmányok a 19-20. század történelméből. Főszerk.: Gergely Jenő. Bp., 2009.56-75. 62 Erzsébet táviratot küldött a német uralkodónak köszönetül a budai várban 1897. szeptember 21-én tartott pohárköszöntőjéért, melyben a magyarokat méltatta. 63 Szalay I. Az Erzsébet Királyné i. m. 1911. 41. 64 Erzsébet ruháihoz lásd: F. Dózsa Katalin: A világ legszebb asszonya. In.: Erzsébet a magyarok királynéja. Szerk.: Rácz Árpád. Bp., 2001. 111-114. 14
