Folia historica 25

I. A Magyar Nemzeti Múzeum és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve 2006-ban - Cs. Lengyel Beatrix (szerk.): Az 1956-os forradalom emlékei. Újszerzemények a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2004-2006 című kiállításunk és a kiállítást megelőző gyűjtés - Balahó Zoltán: A kiállításon szerepelt, de a Nemzeti Múzeum tulajdonába nem került tárgyak

2. Máté Imre nemzetőr karszalagja Lt. sz.: 2006.23.1. 17x9,5 cm Piros-fehér-zöld pamutvászonból varrógéppel készült karszalag. Piros színű pamutvászonnal bélelt, hátul két fekete gumiszalaggal erősíthető a karra. A karszalag fehér színű sávjában sötétkék nyomott RENDŐRSÉG felirat, mellette olvashatatlan feliratú pecsét. Állapota jó. A kiállításon szerepelt, de a Nemzeti Múzeum tulajdonába nem került tárgyak Balahó Zoltán 1. Jankó Béla orvostanhallgató mentőtáskája A vállra akasztható egyszerű vászontáskát Jankó Béla orvostanhallgató használta a sebesültek mentésekor a Corvin közben és környékén. A táskában az injekciós felszerelést és az ampullákat tartotta, amelyre édesanyja II. világháborús német ejtőernyős zsinórokból vörös keresztet hímzett. A forradalom leverése után ezzel hagyta el hazáját, napjainkban az Amerikai Egyesült Államokban él, ahova a táska is visszakerült a kiállítás után. A mentőtáskát Jankó András, Jankó Béla itthon élő testvére bocsátotta a múzeum rendelkezésére. 2. Marián István börtönemlékei Marián István (1924-2004) alezredes a Budapesti Műszaki Egyetem Katonai Tanszékének vezetőjeként fő szervezője volt az 1956. október 23-i diáktüntetésnek, majd a forradalom napjaiban a Műszaki Egyetem nemzetőrségének parancsnoka lett. Tagja volt az október 30án megalakult Honvédelmi Bizottmánynak, október 31-től a Karhatalmi Bizottság Operatív Bizottságának. November 1-jére virradó éjjel kiadta az ún. 00l-es díszparancsot, amelyben orosz agresszornak nevezte a beavatkozó szovjet hadsereget. November 3-tól a nemzetőrség főparancsnoksága hadműveleti osztályának törzsfőnöke volt. November 4-én Király Bélával és a rendelkezésükre álló katonai alakulatokkal visszahúzódtak a budai hegyekbe. 1957. március 9-én letartóztatták, 1958. augusztus 19-én a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Különtanácsa életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. 1963. március 27-én, az általános amnesztiával szabadult. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik alapító tagja volt, majd 1989-ben létrehozta a „Műegyetem 56" alapítványt. A köztársasági elnök előléptette tartalékos vezérőrnaggyá. A kiállított vászonzsákot - amit felesége vitt be neki a börtönbe -, ruhászsáknak használta, majd kiszabadulását követően a lánya iskolai tomazsákként „hasznosította". A kiállított dokumentumok a letartóztatásakor (vagyonelkobzási jegyzőkönyv), ill. a börtönévek alatt keletkeztek (levél feleségétől, haza küldött hivatalos értesítések a börtönből, Marián Istvánt ábrázoló börtönkarikatúrák, cigarettapapírra írt Hamlet-monológ, szabadulása napjára feleségének készített üdvözlő kártyák). A tárgyat és a dokumentumokat Marián Istvánné bocsátotta a múzeum rendelkezésére. 3. Nagy Alajos, az Ajkai Nemzeti Forradalmi tanács tikárának '56-os emlékei Nagy Alajos, az ajkai Nemzeti Forradalmi Tanács egyik vezetője is több tárggyal gazdagította a kiállítást, ám mivel neki más tervei vannak személyes anyagával, csupán dokumentáltuk tárgyait. Ezen iratok, ausztriai menckültigazolványok mellett az ország elhagyásakor viselt ruházatát (zakó, ing), s táskáját foglalják magukban. 93