Folia historica 11

Kerényi A. Mária: "Pesti polgár és férjfi szabó": Kostyál Ádám

KERÉNYIA.MÁRIA "Pesti polgár és féíjfi szabó": Kostyál Ádám Jókai regényeinek visszatérő alakja a művelt, polgári erényeit a közjó érdekében kifejtő mesterember. Ezeknek az eszményített alakoknak eleven mintái éltek, dolgoztak a reformkorban, mint Tóth Gáspár szabó, aki Petőfi mecénása volt, vagy Klaszy Vencel, a magyar ruha egyik újraalkotója. Kostyál Ádám kortársai közül is kimagaslik, mivel tevékenysége túlnőtt mestersége körén, s alakja az érdekegyesítés és a polgárerény példájává vált. A Kostyál-család tagjai Trencsén megyei nemesek voltak, első ada­tunk szerint Kostyál István és fia 1656-ban hirdették ki Trencsénben nemes­levelüket. 1 Kostyál Ádám 1792. február 2-án született Alsó-Motesicen; szüleiről semmit sem tudunk. Mivel szülőhelyén iskola nem volt és családja szegény, nem járt iskolába. Megélhetése és iskoláztatása nem lévén biztosítva, mint akkoriban több elszegényedett nemes család gyermeke, polgári boldogu­lást keresett: szakmát tanult. Szabólegényként végigjárta a mesterré válás több évszázada kialakult útját, és 35 évesen megszerezte Pesten a mesteijusst, mint német szabó. Nevével először 1827-ben találkozunk a Hazai és Külföldi Tudó­sítások hirdetési rovatában. Hirdetéséből megtudjuk, hogy Bécsben és más külföldi nagyvárosokban tökéletesítette tudását, hazatérve mester lett, és a Kígyó utcában báró Brüdern házában üzletet nyitott A külföldihez címezve. Lakása a Hatvani utca 59-ben, dr. Eckstein házában volt. 2 Pesti polgárjogot 1828. jún. 14-én nyert iparűzési jogon, ezért 12 forintot fizetett. Nemessé­gét jóval később, 1843-ban honosíttatta Pest megyében. 4 Műhelye Pest egyik legnagyobb szabóműhelye volt, fénykorában 50 segéddel is dolgoztatott, így Kostyál a város legtehetősebb polgárai közé tartozott. 5 Vagyonát teljes egé­szében nemzeti és jótékony célokra fordította. Gyermeke nem lévén 21 gyere­ket fogadott örökbe és valamennyit kitaníttatta. Ezek közül két fiúról tudunk: az egyik már gyermekkorában táncolt a budai magyar színházban, 1833-ban 6, a másik fogadott fia, Soós Imre, nevelőapja példáját követve szabó lett, s 1838-ban mutatkozott be a Honművész hasábjain. 7 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom