Folia archeologica 52.

Tóth Endre: III. Béla vagy Kálmán? A székesfehérvári királysír azonosításáról

III. Iii I Л Y.U.Y KÁLMÁN? 149 Amikor Kovács Éva a leletekkel foglalkozott, akkor úgy tekintette ezeket, mintha bizonyítottan III. Béla és a felesége feküdne a két sírban. Ennek ellenére fontos megállapításokat tett: hiányolta az országalma másolatát, nem értette, liogy a III. Béla alatt bevezetett kettős kereszt miért nincs a sírban, nem tudta megmagyarázni, hogy a körmeneti kereszt miért került a sírba, végül az enkolpiont all. századra keltezte. A korpuszt először a 12. sz. közepére keltezte,"'

6 majd később arról írt, hogy Karoling- és Ottó-kori hagyományú.

5

7 A felségjelvény-másolatok keltezhetetlenek, és a gyűrűk korát sem lehet pontosabban megállapítani. Két keltezhető tárgy volt a sírban: a kereszt és az. enkolpion.

5

8 (2. ábra) A kereszt az egyszerű kivitele ellenére jól keltezhető;"'" a 12. század közepi keltezés*'

0 azonban nem tartható. Ennek oka nem elsősorban a korpusz, amely provinciális munka, hanem a kereszt alakja, a felirat elhelyezése. A feliratot a függőleges szár tetejére tették, és nem kicsit lejjebb, amint általában, valamint a hazai fémkeresztek esetében látjuk. A székesfehérvári keresztnek a nyugati császárságban jól keltezhető darabjai szép számban fennmaradtak. A típusnak számos 10-11. századi példánya és ábrázolása ismert: bronz, és fa feszületeken,

1'

1 a keresztre feszítést ábrázoló ötvöstárgyakon,csont faragványokon

6

3 és festményeken.

6

4 Noha ez a fajta kereszt 12. századi ábrázolásokon néhol még előfordul,

6"' önálló feszületeken nem látjuk. Mivel a felirat ilyen elhelyezésének nincs hazai párhuzama, a típus egyedi előfordulás miatt sokkal inkább az Arpácl-kor elejére, mint későbbre keltezhető. IIa egy sír korát nem a keltezhető tárgyak alapján határozzuk meg, akkor erre csak nyomós indok kényszeríthet bennünket. Jogosan tehető fel a kérdés: ha a keltezhető tárgyak 11. századiak, akkor milyen alapon állítjuk, hogy maga a temetkezés jóval későbbi? Miért tettek volna a király sírjába régi tárgyakat? Es mennyire régiek ezek a tárgyak? IIa a sírban talált kereszt készítése all. századra tehető, és az első szóba jöhető temetkezés 1116. évi, akkor nincsen jogunk a sírt kerek 80 évvel későbbre keltezni. Az is valószínűtlen, hogyha korábban már valódi m KOVÁCS 1969. KOVÁCS 1994, 196. :"

4 Az enkolpiont és a később, a 19. században karkötővé átalakított rekeszzománc korongot VÁRJ г 62.3. összetartó/ónak vélte, amit Dercsényi Dezső és Kovács Éva cáfolt (DERCSÉNYI 1943, 48; KOVÁCS 1969). Kérdés, bogy a két tárgy összekapcsolása és együtt szerepeltetése kitől származik? Már a milléneumi Magvar történetben ilyen formában közölték A tárgvakat: MARC/AI.I 1896, 336. A tárgyakat ugyanilyen összeállításban közölte DF.F.R 1952. Taf. V. 5. r,

a Lovag Zsuzsa A keresztet A III. Bélával történt azonosítás alapján keltezte: LOVAI; 1999, 32, Nr. 12. «J így KOVÁCS 1969. Már Czobor is A 12. századra keltezte (CZOBOR 1900, 210.) 6I Bernward-kereszt, 1007-1022: KAI. HII.DF.SHEIM II. 579; KAISKR HEINRICH II. 344-345., CASTELFRANCHI VEGAS 2001, 90. kép; fa feszület, Köln 1050 (C 3) KVT. KÖLN 1975, 11. színes tábla, oltárkereszt, Maas vidék, I 160 körül: KAI. KÖLN 1972 Bd. I. 253. Fuldai arany könyvtábla, Krisztus a kereszten 1020 körül, Aachen, Dómkincstár, GRIMME 1972, Nr. 24, 21 I. Fuldai pala d'oro, Krisztus a Kereszten, 1020 körül, ugyanott Nr. 23. ю Rambona-Diptychon, Vatikán, Museo Cristiano, 9. század (KAI. Orm DER GROSSE 425); Regensburgi sacramentalium kötéstábláján, 980-990, (

KAISER HEINRICH II. 335); Codex Aureus Epternacensis, Keresztrefeszítés a könyvtáblán 1000 körül, (CASTELFRANCHI VEGAS 2001, Nr. 59), elefántcsont tábla a keresztrefeszítéssel és Madonnával, Paris, Bibliothèque Nationale (CASTELFRANCHI VEGAS 2001, 85), elefántcsont tábla passió jeleneteivel, Metz 1000 körül (KAI. HII.DESHEIM II. 205); Hordozható oltár, Osnabrück, 1 1. század 3. negyede (KAI. KÖLN 1975. (C 12) 147). 11

1 Codex Egberti, keresztlevétel, Trier. Staatsbibliothek (

BERGMANN 1974, 177, fig,. 23). SiegebertSacramentarium (

KAISER HEINRICH 11. 76, 297); Münchenglaclbachi Szent Vitus templom sacramentariuma (Клт. KOI.N 1975. (С 18) 159). Staveloti Wibald sacramentariuma 12. század első negyede (KAI. KÖLN 1972 Bd. I 291); a könyvfestészetben marad meg legtovább: Lüttichi sacrametarium 1164 körül (Kvi. KÖLN 1972, Bd. 1. 294). Kánontábla az alapítókkal, Helmarashausen 1170 körül (Ornamenta Ecclesiae I . 165). Szent Albinus ereklyés ládáján a keresztre feszítés jelenete: Ornamenta ecclesiae I 129.