Folia archeologica 52.
Tóth Endre: III. Béla vagy Kálmán? A székesfehérvári királysír azonosításáról
148 TÓTH ENDR F. A 19. század közepén Pauer következtetésmódja helytálló volt. Sorra vette azokat a királyokat, akiket Székesfehérváron temettek el. Ugy találta, hogy csak a 12. században eltemettek jöhetnek szóba. Ezeket szemrevételezve megállapította: a sír ura Kálmán, II. Béla és III. Béla lehet. Mivel a Krónikában viszonylag bőséges leírást találunk Kálmán külsejéről, 4 6 Pauer ezt használta fel az azonosításhoz. Kálmánról olvassuk: 4 7 „ Erat namque habitu corporis contemptibilis, sed astutus et docilis, ispidus, pdosus, luscus, gibosus, claudus et blesus" („Külsejére nézve visszataszító volt: borzas, szőrös, kancsal, púpos, sánta, dadogó; ám ravasz és tanulékony." Bollók János lord.). Ezért a lehetőségek közül Kálmánt nem vette figyelembe, II. Bélát pedig a kora miatt zárta ki. Valóban szóba jöhetett, hogy a Krónika leírása alapján a váz nem azonosítható Kálmán királlyal. Ma már tudjuk, hogy a jellemzés legkevésbé sem biztos, hogy megfelel a valóságnak. A szöveg a II. Istvánt követő Vak Béla alatt író krónikás átdolgozása. 4 8 Főleg pedig a király előnytelen megjelenésének felsorolásából egyedül a csontváz alapján lehetne esetleg a púpossága megállapítható. Abban az esetben, ha ez nem egy hajlottabb testtartás következménye lenne. Továbbá, ha Kálmánnak feltűnően rossz alakja vagy testtartása lett volna, akkor azok az első keresztesháborúról írók, akik közeli kapcsolatba kerültek Kálmánnal, ezt valószínűleg megjegyzik. 4 9 Horvátországban sanctissimus rexnek nevezték és tisztelték. 5 0 A lehetőségek közül Kálmánt sem lehet eleve kizárni. Az biztos: a házaspárt olyan 12. századi uralkodók között lehet keresni, akinek feleségét is a templomban temettek el. 5 1 Az időpontot tekintve: 1116-ban Kálmán, 1141-ben II. Béla, 1 162-ben II. Géza, 1163-ban II. László, a Zimonyból Székesfehérvárra szállított IV. István és III. Béla (1196) jöhet szóba. Olyan házaspárt kell keresnünk, akiknek a feleségét is Székesfehérváron temették el. II. Géza feleségét, Eufrozinát Székesfehérváron, az általa alapított keresztesek templomában temették el. 5 2 A Zimonyból Székesfehérvárra hozott IV. István sem lehet a halott, mert a felesége Mária is minden bizonnyal visszatért Konstantinápolyba. A gyermektelen II. László feleségéről semmit sem tudunk. 5 3 A 12. században mindössze két olyan pár volt, akinél a királyné előbb halt meg, mint a férje: ez Kálmán és III. Béla, mindkettőnél első feleségük jön szóba. II. Bélát azonban felesége túlélte. Ilona sorsáról nem tudunk semmit. Hazatért vagy Magyarországon maradt, 5 4 hol temették el, nem tudjuk. II. Bélát a kora miatt ki lehet zárni az azonosításból. 5 5 A székesfehérvári sír halottja és III. Béla 48 éves életkora összeegyeztethető volt. II. Béla jóval fiatalabban, 31-32 évesen halt meg. Feltételezem, hogy a csontváz antropológiai vizsgálata ekkora korkülönbséget meg tudott volna állapítani. Ezért II. Béla is kizárható a lehetőségek közül. Marad Kálmán és III. Béla. M Ennek kritikájáról: KERNY 2001, 14. « Chron. Hung. saet. XIV. 143, SRH I. 421. « KRISTÓ 1974, 600-601, GYÖRFFY 1985, 940-941, ENGET 1987, 618; FONT 1999, 87, bár „feltételezhető, hogy ha eltúlozva is, de létező testi tulajdonságokat fest le". 4 3 Persze nem Freisingi Ottó, amint azt Bevilaqua-Borsody Béla írta, aki nem ebben, hanem 1 147-ben a második kereszteshadjárat alkalmával járt Magyarországon (BEVILAQUA-BORSODY 1938, 28-29). Felvetése azonban a tévedése ellenére is jogos: azok a keresztesek alighanem felfigyeltek volna az ismerten daliás megjelenésű I. László nyomorék utódjára, s» KERNY 2001. 14. sí ENGEL 1987, ZSOLDOS 2005. 52 WERTNER 1892, 315., ZSOLDOS 2005, 13, 20 •И ZSOLDOS 2005, 12 5 4 Engel szerint lehetséges, hogy Magyarországon maradt: ENGEI. 1987. 55 Már Pauer János ezért zárta ki: PAUER 1849, 32.
