Folia archeologica 43.

Viola T. Dobosi - István Vörös: A Kiskevély barlang revíziója

AKISKEVÉLYI BARLANG L E L ET AN Y A G A NA К ÉS ÜLEDÉKSORÁNAK KRONOLÓGIAI REVÍZIÓJA Csobánka határában, a Kiskevélyi-hegy északi lejtőjén nyíló barlang (a régészeti szakirodalomban valamilyen okból nem honosodott meg a népnyelvi neve: Mackóbarlang, talán az itt talált medvecsontokról elnevezve?) több tudományág számára fontos lelőhely. A MÁFI gerinces gyűjteményének alapjait Koch Antal az innen gyűjtött barlangi medve csontokkal alapozta meg 1868-ban. A barlang rétegsora csaknem hiánytalan, a R/W interglaciálistól a koraholocénig terjedő hosszú időszak követhető az üledékekben, s ennek megfelelően a régészeti kultúrák a középső paleolitikumtól a késő bronzkorig követik egymást a barlangban. A lelőhelyről előkerült és különböző gyűjteményekben lévő régészeti leletanyag a következő: 1. Későbronzkor Irodalomban, jegyzőkönyvekben korábban is említett őskori leletanyag hitelesen Vértes 1957. évi ásatásán került elő: későbronzkori urnatöredékek. 2. Neolitikum A csekély mennyiségű kerámia és csiszolt csonttárgy mellett sztratigráfiai (ui. az ásatáson az előkerülés sorrendjében számozott leletek sorszáma) és tipológiai meggondolásból 102 kőeszközt soroltunk feltételesen a neolitikumba. 3. Felsőpaleolitikum A sárga-sárgásszürke későpleisztocán (2. r) réteg leletanyaga (azóta már meghaladott terminológiával pilisszántói kultúra) kissé típushiányos, de megegyezik az Északkelet-dunántúl barlangi és nyíltszíni lelőhelyeinek kortárs iparaival (116 db). 4. Középsőpaleolitikum - Jankovichien kultúrát Gáboriné Csánk Vera definiálta, a Kiskevélyi barlang ide tartozó leleteit leírta, illetve a korábban tévesen meghatározott tárgyak egy részét tipológiai alapon ide átsorolta (75 db). - kavicsmousterien ipar eszközei kevésbé karakteresek, a citrus-gerezd alakú alapforma meghatározza ennek a szegényes (21 db) leletanyagnak a jellegét. A pattintott kőipar nyersanyagai közül a nagyobb távolságról beszerzett Szeleta kvarcporfir, a tokaji obszidián és a Fehér-Kárpátok-beli radiolarit érdemel említést. A barlang névadója volt a barlangi medve hasított/hasadt szemfogából készített/készült „kiskevélyi fogpengé"-nek. Az előkerülési körülmények revíziója, a fogak megvizsgálása után elvetjük ezeknek a tárgyaknak eszköz-voltát. Mesterséges alakítás nyomát nem találjuk, a fogak természetes úton hasadtak ilyen formára, s legfeljebb ad hoc eszközök lehettek, melyeknek tényleges használatát ma már megállapítani nem lehet. A Kiskevélyi barlang madár és emlősfaunája A Kiskevélyi barlangból felszíni gyűjtés, és ásatás során öt alkalommal gyűjtöttek be ősállat maradványokat.