Folia archeologica 10.

Korek József: A bükki kultúra települése a Hillebrand barlangban

A BÜKKI KULTÚRA TELEPÜLÉSE A HILLE

BRAND BARLANGBAN Párducz Mihály rövid ásatási jelentése hírt adott már arról, hogy 1949ben a Történeti Múzeum Régészeti Osztálya kisebb ásatást végzett a Kőlyuk II. sz. barlangban s a bükki kultúra népének cölöphelyei kerültek elő.

1 A Kőlyuk barlang a Bükk hegységben fekszik Lillafüred térségében a Kőlyuk-Galya alatt a Felsőforrástól 1 km-re. Az összefüggéseiben még nem tisztázott barlangrendszert három barlangra különítette Saád Andor, a bükki barlangok lelkes kutatója. A kevés figyelemre méltatott barlangból a legrégebben és viszonylag legjobban ismert a Kőlyuk barlang,

2 míg a Kőlyuk II. sz. üreg felfedezése 1947-ben történt és Alföldi Géza geológus hallgató nevéhez fűződik. A Kőlyuk II. sz. barlangot Hillebrand Jenő barlang néven javasoljuk az irodalomba bevezetni, ezúton is emléket állítva a kitűnő magyar őskorkutatónak, hogy nevével is hirdesse a magyar őskorkutatásban végzett úttörő munkáját. A Hillebrand barlang 425 m magasan fekszik, kissé Ny-ra, a Kőlyuk barlang alatt 25 m-rel mélyebben. Bejárata É-nak néz. Mostani bejáratát 70 cm átmérőjű nyílás jelzi. A nyílásból 2

x/

2 m mélyen kis előtérbe jutunk, majd 1 m-re elkeskenyedő folyosón át a barlang főnyílásába, jelenleg az egyetlen terembe (1. ábra). A vázlatos alaprajzból is kitűnik, hogy a 22 m hosszú, átlag 5 m széles és 10 m magas terem egy nagyobb barlang része. Egészen száraz, cseppkőképződés nélkül. 4 nyílás látszik, melyeknek összefüggései jórészt még felderítetlenek Az I. nyílás teljesen el van zárva. A II. nyílás szűk folyosóban folytatódik, majd emelkedik s kisebb teremre kitágul.

3 A III. nyílás magas szakadék, kürtővel, míg a IV. benyíló sziklafalban végződik. A felfedezés időpontjában a barlang teljesen érintetlen volt és olyan benyomást tett, hogy abban a bükki kor óta ember nem járt. Nemeskéri János jegyzetei és emlékezése alapján — aki elsőnek járt a barlangban — az első állapot ígv rekonstruálható. Az előtérből nyíló rész kövekkel volt eltorlaszolva. E részt kibontva a főnyílásba értek, ahol a kiszögellésnél 50 cm széles koromréteget észleltek, amely teljes szélességében mutatkozott a bejárásnál. Az üledéken már akkor látható volt néhány cölöplyuk, elsősorban 1 Párduc^ M; Arch. brt. 74(1949) 111—112. 2 A barlangban kisebb ásatást végzett Kadic és Mottl M., továbbá a Földtani Intézet képviseletében Klein J. — Saád A., Kőlyuk barlang leírása: Saád A.—Megay G., Jelentés a Kőlyuk barlangban végzett kutatásról (1947); Gábori M., Jelentése 1950-ből. Történeti Múzeum Adattár 297. К. IV. 3 A barlang e nyílásáról közöl adatokat Vértes L., Die Rolle des Höhlenbären im ungarischen Paläolithikum. Kézirat a Quartär 1958. számára. 2 Foiia Archaeologîca