Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

II. Könyv. A salvatorianus rendtartomány

Szőllős. Ugocsamegye főhelye. Most Nagyszőllősnek hívják, de a salvatoriánusok csak Szőllősnek nevezték. A XV—XVI. századokban a Perényi-családnak nyalábvári ága bírta. A családnak ez az ága nem volt a délvidéken birtokos, de a XVI. század elején Nyalábvár ura, Perényi István, néhai Egerváry László horvát-szlavon bán özvegyét, Frangepán Isottát vette nőül. E nő tehát már Egervárról ismerte a szigorú ferenczrendűeket s így hihetőleg neje kérésére építhetett Perényi István Szőllős város végén a szigorú ferenczrendűeknek új kolostort. 1516-ban fordul elő először és akkor a nagybányai őr felügyelete alatt állott.

1 Épületei terjedelmesek voltak, mert 1525-ben és 1554-ben itt tartották a salvatoriánusok közgyűléseiket.

2 Egyházukban orgona is volt. 1524-ben Drágffy János országbíró végrendeletileg 50 forintot hagyott az ittlakó barátoknak.

3 1535 elején 22 szerzetes fáradozott itt az Úr szolgálatában : 11 miséspap, 2 növendék és 9 segítőtestvér. A miséspapok közül Váradi Péter a guardiáni teendőket végezte, Peterdi János, Szöllősi János, Kövi Máté, Jánoki István igehirdetéssel, Váradi Ferencz, Kölyüdi Ferencz és Csombordi Pál gyóntatással foglalkoztak. Kölyüdi Barnabás volt az orgonista, Tarczali Benedek az énekes. Itt lakott még a többi csupa magyar szerzetes közt egy sziavon származású is : Slobocsinai Pál, a pártfogónénak, Perényi István özvegyének, Frangepán Isotának (= Erzsébetnek) gyóntatója.

4 A segítőtestvérek egyike Szentkirályi Ferencz képíró (pictor) és egyúttal ács (carpentarius), másika Szegedi Ferencz üveges és pintér volt. Somogyvári János a kovácsmesterséghez értett.

5 A képírót és az üvegberakáshoz értő testvért bizonyára azért küldte ide a provinciális, mert az egyház festése és díszítése még nem volt befejezve. Még 1542-ben is sziavon embert : Ivanicsi Istvánt, küldött ide a közgyűlés, hogy a kolostor pártfogónéjának gyóntatója 1 Magyar Könyvszemle. 1901. 264—65. 2 Toldy : Analecta. 297. Egyháztörténelmi Emlékek. II. 520. 3 Magyar Nyelv. 1917. 122. 4 Chronica seu origo fratrum. 69. Némelyek a «confessor patroné» — hibásan «confessor provincie»-nek olvassák, pedig ilyen nem volt. 5 U. o.