Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Bödő István: Kisapostag évszázadai
Kisapostag évszázadai bekövetkezett halála után egyetlen fia, Tamás örökös nélkül elhalt, ami a család bárói ágának végét jelentette. Lánya, Julianna Rudnyánszky József felesége lett, aki Daróczy Katalin halála (1743) után Kisapostag földesura lett.30 A dezseri Rudnyánszky család Nyitra vármegyei eredetű, tekintélyes múlttal rendelkező ősi nemesi família. Származásuk a középkori Divéki nemzetségig vezethető vissza, birtokaik főként a Felvidéken terültek el. A Rudnyánszky családnév először egy 1520-ban keletkezett oklevélben tűnik fel. A család a 18. században több ágra szakadt: barsi, bihari, nyitrai és bárói. Rudnyánszky József a család bárói ágának megalapítója, 1773-ban gyermekeivel együtt emelték erre a rangra. A bárói család címere a divéki nemzetségre vezethető vissza, csupán felékesítették a bárói jelvényekkel. A címerpajzsban emelkedő tölgyfa alatt lépő medve, a pajzs jobb sarkában arany csillag, a bal sarkában ezüst félhold látható. A pajzs felett két „sasszámy” közé helyezett heraldikai korona, amelyből egy megkoronázott páncélos lovag feje és egy medve emelkedik ki. A címer két oldalán egy-egy pajzstartó szirén található.31 A Rudnyánszky családnak a birtoktestek egybetartására irányuló törekvése nem járt sikerrel, s fokozatosan azok elaprózódása került előtérbe. A folyamatot elősegítette az a tény is, hogy Rudnyánszky Józsefnek 13 gyermeke született, viszont az örökségből nem zárta ki egyiküket sem. A család kezén lévő birtokok nagysága a 19. századig folyamatosan apadt. Benősüléssel vagy adásvétel útján újabb nemesi birtokosok jelentek meg Kis- apostagon. A Rudnyánszkyakon kívül a 18. század végén más nemesi családok is rendelkeztek itt birtokkal: Mondbach, Tahy, Rosty Jankovics, Égerer, Cseh és Csík.32 Rosty Pál özvegye Nedeczky Anna 1798-ban pentelei, baracsi, kisapostagi és pázmándi birtokrészeit 83 ezer forintért eladta gróf Festetics Györgynek.33 Az 1843. évi nemesi összeírásban Kisapostagot együtt írták össze Baraccsal, a két pusztán összesen egy tucat birtokos családot vettek számba, ami a korábbi egységes birtok további elaprózódására utal.34 Kisapostag a 18. század folyamán mint puszta továbbra is Penteléhez tartozott. Bél Mátyás gyűjtéséből ismert, hogy a település Száraz György örököseinek tulajdona, Pentele alatt található, közel a Dunához.35 Mikoviny Sámuel 1742-ben készített Fejér vármegye térképén ugyan feltünteti Kisapostagot - a helységen keresztül ment a postaút -, viszont az ugyanerre az évre keltezett Duna-térképen a pusztát már nem ábrázolta.36 A környék középkori eredetű falvaival szemben, amelyek elpusztultak a török hódoltság alatt és beolvadtak Pentelébe, Kisapostag határa tartósan rögzült. Megművelhető területeinek egy részét a pentelei jobbágyok használták, akiknek nem kellett az egész terület, mert saját határukban elegendő földdel rendelkeztek. A fennmaradó részt a földbirtokosok haszonbérlet útján hasznosították. 29
