Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

képviselő-testület a járási főszolgabíróhoz kérvényt terjesztett fel, ebben arra kérte az elsőfokú hatóságot, hogy Nicky grófot a vízszint csökken­tésére, vagy az említett tó kitisztítására kötelezze. 83 1897- ben egy olyan tervezet született, amely szerint Simontornya és Szabadbattyán között vasútat építenek. 1897 novemberében Tóth Ödön ügyvéd kíséretében a vállalkozó és egy mérnök jelent meg Szilas­balháson, hogy a községi hozzájárulás mértékéről tájékozódjon. A falu képviselői úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben a vasútat Tükrös-Angyád felé tervezik, és egy állomás Hu szár-pusztához közel kerül felállításra, ez esetben a község a vasútépítő társulatot messzemenőkig támogatni fogja. 89 Ha nem így lesz, akkor a képviselő-testület hatáskörében min­dent el fog követni, hogy a vállalkozás keresztülvihető ne legyen. A szi­lasbalhásiak vasúti közlekedése nem vált megoldottá. A községhez leg­közelebbi állomást Simontornyán létesítették, a Tótit és Külső Sárit érintő uradalmi pálya is távol esett a falutól. Valamelyest segített a köz­lekedésen 'az 1935-ben beindított buszjárat, amely a megyei és járási székhelyre jutást tette lehetőivé. Simontornya megközelítését egy Dég és Simontornya között közlekedő magánautóbusz segítette az 1920-as években. 1898- ban Kántor István rendőr felmondta a szolgálatot. A községi bíró kihirdetett pályázatára jelentkező Kalmár Györgyöt a képviselő­testület a község rendőrévé választotta. 90 1890 és 1910 között a következő személyek települtek be a községbe: Ács József, Balogh János, Balogh József molnár, Bedő Sámuel, Benyovszki János, Bérezi Antal, Bognár István, Bognár József, Bór Márton és Péter, Cseh György, Cseres Sebes­tyén, Csizmadia Jenő és István, Csősz György, Deli János, Dezső János és József, Deutsch Sándor, Durneisz Sándor, Érsek János, Fekete Ferenc és Pál, Fischer Ferenc, Gárdonyi János, Grünwald Imre, Gyenei János, Hamar Lajos, Hegyi János. Haán Hermann, Hoffmann Móric, Holfeld Ferenc, Horváth Ferenc és István, Huszár György, Kiss Gyula, Kiss Kálmán, Kiss Mihályné, Körösi Sándor, Lakk György, Lángi János, Menyhárt József, Miklós Béla, Molnár János, Nagy Sándor és József, Náglics György, Nászay Géza, Németh János és István, Noszlics József, Ódor Lajos, Ortner József. Pajor Pál, Pesti János, Pick Géza szabó, Rousz István, Reich Sámuel, Réh Ignác, Rosenthal Gyula, Ruth Ferenc, Sári István és Tamás, Sebestyén Benő, Silling Illés, Stein Ignác, Strausz Mór, Sütő Ferenc és Márton, Szabó István, Szabó Mihály bakter, Szabó Sán­dor, Szarvas Mihály, Szauer János, Szécsi Illés, Takaró Imre, Tatay Jó­zsef, Torda József, Vázsonyi Lajos, Végh Lajos, Vida Mihály, Zrényi Ferenc és Zsolnai József. A betelepülteket 20 Ft, majd 40 korona letele­pedési díj lefizetése után fogadta el községbelinek a képviselő-testület. Több korábban betelepült személyt, ill. családot a község kötelékébe nem vettek fel. Ezeket a községből előző illetőségi helyére utasították azzal az indokkal, hogy erkölcsi bizonyítványt nem mutattak be, és a község megterhelése nélkül családjukat eltartani nem tudják. 91 1907-ben a község törzskönyvezett pusztái között Tóti, Külső Sári, Belső Sári, Zichy Ángyád, Belsőtükrös és Külsőtükrös szerepelt. A nem törzskönyvezettek között tartották nyilván Hangász, Halom, Huszár, Hor­dóvölgy, Zöldmajor, Szúnyog, Újmajor, Irtás, Tüskésállás, Dűltakol, Be­csali, Innenső Ángyád, Topán, Gyönköd, Miklóshegy és Kuruchegy kül­14 FMTÉ 21. 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom