Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Inota

sza, és a segítségére érkező Salm Palota környékét rövid időre felsza­badította a törökök uralma alól. A tizenhatodik század ötvenes éveinek végén és a hatvanas évek elején — Thury György kapitánysága idején — Inota helyzete viszony­lag kedvezően alakult. A Szent György, illetve Szent Márton napján esedékes census (földbér) 25—25 dénárt tett ki. A porták száma ugyan időnként változott (10 és 20 között mozgott), de 1564-ben 8 új portát és a korábbinál több (10) adózót és kevesebb zsellért (5 főt) írtak össze. (Hat elhagyott telek is volt a helységben.) A viszonylagos nyugalom, ha nem is folyamatosan, de jellemző a hetvenes évekre is. Az évtized dere­kán a körülmények romlanak, az adózó száma előbb (1574—76) 7-re csök­ken, majd (1578-ban) 4-re zsugorodik. Korábbi (az 1573-as) összeírás alapján, Sajthos Mihály bírósága alatt: Cseh János, Kanchy Lőrinc, Tott (Tóth) Miklós, Berech Máté, Kovách Tamás, Pondor Pál, Zakó Fe­renc, Vitályos Balázs, Kovách Márton, Zabady András, Bernád Boldi­zsár, Keuzy Mihály és Kolnys Imre jobbágyok, valamint Kanchy Kele­men, Kovách Lukács és. Pynthér Mihály zsellérek ismertek. A jobbá­gyok közül 8 egész telkes, 6 pedig féltelkes volt. Korábban többen vol­tak, de négyen Csurgóra, négyen pedig Guthra költöztek. Hat egész telek elhagyottan állt. Szent György és Szent Márton napján minden telek után 25—25 dénár censust fizettek. Terményeikből. és borból tizedet adtak. A szőlőművelés jelentőségét, illetve a termés mennyiségét érzé­kelteti, hogy a bortized 150 akót (kb. 800 litert) is elért. A helybelieken kívül más helységbelieknek is volt ekkor Inotán szőlőjük, (ők, a fentie­ken kívül, egyenként 1 köböl zabbal, 2 kappannal és 2 kenyérrel; össze­sen 16 váza zabbal, 30 kappannal és 30 kaláccsal adóztak.) A szőlők a Baglyas-hegyen terültek el. Az összeírás esztendejében a termés 120 akó volt. Tized címén 4 sertést és 4 méhkast adtak. 8 A hetvenes években a községben két malom működött. Az egyik jövedelme (35 váza) a kapitányt illette. A másik malom a várnak adó­zott: 25 váza terménnyel. Karácsonyra ajándékként mindenki köteles volt egy kappant, egy kalácsot és 6 tojást adni. Ezeken kívül tartoztak a vár építéséhez díjtalanul meszet égetni. A korabeli megállapítás sze­rint ekkor sérelmeik nem voltak. A gondok néhány évvel később je­lentkeztek. , " . ­1578 nyarán végzett újabb összeírás 6 egész, 4 féltelkes jobbágyot és 10 elhagyott telket talál a községben. (Lakosok: Cseh János, Kanchy Lőrinc, Zajthos Mihály, Kováchy Tamás, Withalyos Balázs, Kováchy Márton, Zabady István (szegény) és Komis Imre, Chezi Mihály, továbbá Mody Márton (szegény). Ekkor censust nem fizettek. A vár közelsége miatt mind a török, mind a magyar katonák állandóan zaklatták őket. Tizedjük — amellyel még Thury Benedek várkapitány terhelte meg őket — az összeírás évében 4 váza búza, ugyanannyi árpa, 25 urna bor­tized volt. A hegydézsma felét a török követelte magának. Az extraneu­sok (más községbeliek) egyenként további fél váza borral, l-l kappannal, illetve kenyérrel adóztak a várnak. 9 A török szintén részt kívánt mind a terményből, mind más szolgál­tatásból. 10 így az egyik malomnál a jövedelem felére (a másik a várat illette). Hasonlóan a másik malom esetében is. Itt a másik félhaszon a

Next

/
Oldalképek
Tartalom