Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Inota

sza, és a segítségére érkező Salm Palota környékét rövid időre felszabadította a törökök uralma alól. A tizenhatodik század ötvenes éveinek végén és a hatvanas évek elején — Thury György kapitánysága idején — Inota helyzete viszonylag kedvezően alakult. A Szent György, illetve Szent Márton napján esedékes census (földbér) 25—25 dénárt tett ki. A porták száma ugyan időnként változott (10 és 20 között mozgott), de 1564-ben 8 új portát és a korábbinál több (10) adózót és kevesebb zsellért (5 főt) írtak össze. (Hat elhagyott telek is volt a helységben.) A viszonylagos nyugalom, ha nem is folyamatosan, de jellemző a hetvenes évekre is. Az évtized derekán a körülmények romlanak, az adózó száma előbb (1574—76) 7-re csökken, majd (1578-ban) 4-re zsugorodik. Korábbi (az 1573-as) összeírás alapján, Sajthos Mihály bírósága alatt: Cseh János, Kanchy Lőrinc, Tott (Tóth) Miklós, Berech Máté, Kovách Tamás, Pondor Pál, Zakó Ferenc, Vitályos Balázs, Kovách Márton, Zabady András, Bernád Boldizsár, Keuzy Mihály és Kolnys Imre jobbágyok, valamint Kanchy Kelemen, Kovách Lukács és. Pynthér Mihály zsellérek ismertek. A jobbágyok közül 8 egész telkes, 6 pedig féltelkes volt. Korábban többen voltak, de négyen Csurgóra, négyen pedig Guthra költöztek. Hat egész telek elhagyottan állt. Szent György és Szent Márton napján minden telek után 25—25 dénár censust fizettek. Terményeikből. és borból tizedet adtak. A szőlőművelés jelentőségét, illetve a termés mennyiségét érzékelteti, hogy a bortized 150 akót (kb. 800 litert) is elért. A helybelieken kívül más helységbelieknek is volt ekkor Inotán szőlőjük, (ők, a fentieken kívül, egyenként 1 köböl zabbal, 2 kappannal és 2 kenyérrel; összesen 16 váza zabbal, 30 kappannal és 30 kaláccsal adóztak.) A szőlők a Baglyas-hegyen terültek el. Az összeírás esztendejében a termés 120 akó volt. Tized címén 4 sertést és 4 méhkast adtak.

8 A hetvenes években a községben két malom működött. Az egyik jövedelme (35 váza) a kapitányt illette. A másik malom a várnak adózott: 25 váza terménnyel. Karácsonyra ajándékként mindenki köteles volt egy kappant, egy kalácsot és 6 tojást adni. Ezeken kívül tartoztak a vár építéséhez díjtalanul meszet égetni. A korabeli megállapítás szerint ekkor sérelmeik nem voltak. A gondok néhány évvel később jelentkeztek. , " . 1578 nyarán végzett újabb összeírás 6 egész, 4 féltelkes jobbágyot és 10 elhagyott telket talál a községben. (Lakosok: Cseh János, Kanchy Lőrinc, Zajthos Mihály, Kováchy Tamás, Withalyos Balázs, Kováchy Márton, Zabady István (szegény) és Komis Imre, Chezi Mihály, továbbá Mody Márton (szegény). Ekkor censust nem fizettek. A vár közelsége miatt mind a török, mind a magyar katonák állandóan zaklatták őket. Tizedjük — amellyel még Thury Benedek várkapitány terhelte meg őket — az összeírás évében 4 váza búza, ugyanannyi árpa, 25 urna bortized volt. A hegydézsma felét a török követelte magának. Az extraneusok (más községbeliek) egyenként további fél váza borral, l-l kappannal, illetve kenyérrel adóztak a várnak.

9 A török szintén részt kívánt mind a terményből, mind más szolgáltatásból.

10 így az egyik malomnál a jövedelem felére (a másik a várat illette). Hasonlóan a másik malom esetében is. Itt a másik félhaszon a