Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Eperjessy Kálmán: Fejér megye katonai leírása II. József korában. I. Az országleírás, mint kútfő. II. Fejér megye az országleírásban. Függelék: Magyarország katonai leírása 1782 – 1785 (Fejér megye) – Militärische Beschreibung von Hungarn 1782 – 1785 (Stuhlweissenburger Komitat)

Eperjessy Kálmán FEJÉR MEGYE KATONAI LEÍRÁSA II. JÓZSEF KORÁBAN I. Az országleírás, mint kútfő Az Országleírás, teljes nevén Katonai Országleírás (Militárische Landesbeschreibung) műfajilag és tartalmilag vegyes kútfőnek tekinthető. Katonai, politikai, gazdasági, társadalmi, fizikai, építészeti, néprajzi elemeket egyaránt tartalmaz. Kiegészítője az elsősorban adókivetési célokat szolgáló urbáriumok, adóösszeírások, népszámlálási iratok és egyéb ezekhez hasonló forrásoknak, de lényegesen különbözik tőlük. Katonai, sőt egyenesen stratégiai célokból készült azzal a rendeltetéssel, hogy bizonyos helyekről hadszíntérré válásuk esetére hiteles adatokat nyújtson. A térképszelvények ábrázolásai ugyanis nem elégítették ki teljes mértékben a katonai érdeklődést, mivel válasz nélkül hagytak olyan tudnivalókat, amiket a térképen kifejezni nem lehetett. Idetartozott: az épületek anyaga, a vizek (folyó, tó, patak, kutak) elérhetősége, szélessége, mélysége, ivásra való alkalmassága. Az erdő állapota fanemek és járhatóság szempontjából. Az utak használhatósága és minősége. Általában mindaz, amit a térképen kifejezni nem lehet. E szükségletek kielégítése hozta létre, elsősorban katonai okból, a térképi ábrázolás mellett egy leíró rész elkészítését. Ezt nevezhetjük, és így is nevezték, országleírásnak (Landesbeschreibung). A XVII. század végétől kezdve nagyszámban készültek hazánkról is a térképműveket kiegészítő országleírások, főleg a karlócai, pozserováci és belgrádi béketárgyalások évtizedeiből, éspedig azokról a területekről, amelyek a török elleni hadműveletek szempontjából elsősorban figyelembe jöttek: így a déli, délkeleti és délnyugati határokról. Készültek helyszíni szemlék a török távozásával a folyók — Duna, Tisza, Maros stb. — mederviszonyairól is. Továbbá a határőrezredek székhelyének kijelölése alkalmából. A napóleoni háborúk idején a nyugati, északnyugati és északkeleti határrészek is sorra kerültek. A későbbi támadó és védelmi háborúk során, majd az állandó hadsereg szervezése idején műfajilag is kialakult az országleírás kötelező formája. Számos országleírásszerű fogalmazványba volt alkalmunk betekinteni a bécsi hadilevéltárban (Kriegsarchiv). Megemlítjük, hogy e levéltár térképkatalógusa az 1805—1811. évekből nem kevesebb, mint száztizenöt különböző országleírást tart nyilván. Az állandó hadsereg szervezése, a támadó és védő háborúk, valamint a megismétlődő belső hadgyakorlatok során kialakult az országleírás, így