Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

kezo években perköltség fejében 26 000 Ft-ért magához váltotta Sárkeresztúr és a körülötte lévő birtokok egyharmadát, majd újabb peres ügyek során megszerezte e birtokok további részeit is. 1840­ben táblabíróvá választották, és ezután már inkább megyei tisztsége­ket viselt.150 (III. 2. 12.) Annak, hogy a megye életében az ügyvédek jelentős szerepet ját­szottak, jó példája József nádor beiktatása 1836-ban az alcsúti ura­dalomba. Az erről szóló okmányok szerint ez a beiktatás felért egy megyei jogásznappal. Jelen voltak a nádor képviseletében Lado­merszky Imre ügyvéd (III. 2. 50.), Huszár Péter megyei ügyész (2. 36.), Hering Ignác lovasberényi uradalmi ügyész (2. 24.), Prómer Gábor csákvári uradalmi ügyész (2. 84.), Horváth Ignác bicskei uradalmi ügyész (2. 32.), Akter Mihály (2. 1.), Linzer Vilmos (2. 52.), Guitmann József (2. 23.), Orsonics János (2. 76.), Felsőőry Nagy Antal (2. .06.), Szabó Ferenc (2. 89.), Ferenczy Ferenc (2. 21.) Malesevits Miklós (2. 55.), Antal János (2. 4.) és Kiss János (2. 44.) ügyvédek. Az egybe­gyűltek végignézték, amint a káptalani kiküldött és a megyei kikül­dött a nádor képviselőjét két oldalról közrevéve jelképesen bevezet­ték az uradalomba, kezébe adván ott annak egy rögét. Az ünnepi ak­tuson nem hiányoztak azok képviselői sem, ugyancsak ügyvédek, akik a beiktatásnak két részről is ünnepélyesen ellentmondottak. Ezek azonban a bejelentés után távoztak és a következő díszlakomán már nem vettek részt.151 1848—49 forradalmi mozgalmai Európa-szerte csatasorba állították a haladás erőit. A szabadságmozgalmak bukása ugyancsak Európa­szerte megszülte ennek reakcióját. Abszolutizmus, rendőrkémháló­zat, a szabadságjogok korlátozása következett be a feudális és nagy­polgári osztályok megegyezése nyomán Ausztriában, Olaszország ál­lamaiban; Németországban. III. Napóleon brumaire 18-ája is az abszolutizmus felé hajló rendszert hozott Franciaországnak. Spanyol­ország és Portugália ugyancsak a feudális-nagypolgári reakció fenn­tartását célzó abszolutizmus rendszerében éltek. Az önálló ügyvédi testületek kérdése lekerült a napirendről, s helyét az eddiginél is kötöttebb kinevezési, vagy feddhetetlenség igazolási kényszer fog­lalta el. A haladó és szabadelvű jogászok elleni politikai perek napi­renden voltak, s Marxhoz és Engelshez hasonlóan a polgári haladás képviselői közül is számosan menekültek emigrációba Anglia vagy Amerika földjére.152 A magyar szabadságharc bukását követő neoabszolutizmus erősen megszűrte a szabadságharccal együttérző magyar ügyvédek sorait. Az ügyvédi hivatás gyakorlását kinevezéshez kötötték. A bírói rend­szer megváltozott. Üj vizsgát kellett letenniük azoknak, akiknek mű­ködését továbbra is engedélyezték. 1854-ben Fejér megye területén mindössze huszonöt kinevezett ügyvéd volt.153 Az 1852. július 24-i császári nyíltparanccsal 1853. január 1-től élet­be léptetett Ügyvédi Rendtartás1*4, az ügyvédi gyakorlatot igazság­ügyiminiszteri engedélyhez kötötte. Ezt természetesen csak a rendszer szempontjából feddhetetleneknek adták meg, általában megkövetelve az új ügyvédi vizsga két éven belüli letételét. Egyébként ez a rend­tartás fogalmazta meg először az ügyvédség előfeltételeként a bün­45

Next

/
Oldalképek
Tartalom