Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Balázs László: Két dunántúli család vándorlása a XVI – XVIII. században

gikus szervezése révén újból feltámadt. 1806-ban Gyönkön is felállítanak egy gimnáziumot a tolnai és külsősomogyi református esperességek pártfogásával és oltalma alatt. Gr. Festetich György segíti hozzá később a délsomogyi reformátusokat a tanuláshoz a csurgói gimnázium alapításával. A Bocsor-családbeliek (a Mészölyökkel, Huszárokkal együtt) seregestül találhatók ezen iskolák tanulói között. A Bocsor-család tagjai közül a legkiválóbb, kétség nélkül az 1848as képviselő, pápai professzor, tudós Bocsor István. A róla írt regény és Kozma Andor ismert verse hirdeti szellemi kiválóságát, nemességét. Bocsor István az 1768-ban Enyingen említett Bocsor Sámuel családjából származik. Atyjáról ez van feljegyezve az enyingi ref. egyház halotti anyakönyvében 1834. okt. 11-én: ,,Botsor Péter enyingi lakos, a Szt. Ekklézsia több esztendőn keresztül hűséges jó curatora 59. eszt.," tehát Bocsor István atyja 1775-ben született, s fia vagy unokája az 1768-ban említett Botsor Sámuelnek. A születési adatokat — sajnos — már nem tudjuk többé pontosan megállapítani, mivel az enyingi ref. egyház anyakönyvei közül is éppen a régebbiek vesztek el.87 Bocsor Istvánról (szül. 1807. okt. 13. — megh. 1885. jún. 3-án Pápán) értékes tanulmány jelent meg a Veszprém megyei Múzeumok Közleményeiben.88 Bocsor István unokaöccse, Bocsor Mihály tengődi (Somogy m.) rektor-tanító, akinek a fia a tankönyvíró, gyönki gimnáziumi igazgató, majd a külsősomogyi ref. egyházmegye esperese Bocsor Lajos (Tengőd 1840. júl. 7—1903. Tengőd).89 Bocsor Lajos idősebb fia szintén Bocsor Lajos, hasonlóképpen tengődi lelkész és külsősomogyi ref. esperes. Fiatalabbik fia pedig Bocsor László majőshazái (Pest m.) ref. lelkész. * * * E dolgozatot ki lehetne egészíteni a Tinódy-családot illetően a kisgeresdi, sámfalvai, bakonyszentkirályi, sikátori, taliándörögdi, alsóörsi, dudari katolikus, evangélikus, református egyházközségek anyakönyveiből, feljegyzéseiből, valamint a Zala megyei, Veszprém megyei, Vas megyei állami, a pápai ref. egyházkerületi levéltárakban lévő okmányokból; a Bocsor-családra vonatkozóan a balatonkörnyéki ref. egyházak anyakönyveiből. Ez a további gyűjtőmunka feladata marad. Függelék Károly János közölte különböző levéltárakból és kiadványokból Fejér vármegye 5 kötetes munkájában a Fejér megyére vonatkozó okleveleket. — Az Orsz. Levéltár P. 707. Zichy-lt. fasc. 135 et A et B — 72—82. lapon levő Metalia cum Sárbogárd etc. jelzet alatti oklevelek előtte ismeretlenek voltak. „Tinoldi" András lajstromoltatta a veszprémi káptalannál az 1664— 1665. években birtokigényének a biztosítására a következő okleveleket. 1. V. László Szilas-i Györgynek (László fiának), úgyszintén Beieciusnak (Benedek fiának), Balázsnak és Tamásnak (Antal fiainak), Pálnak és Lászlónak (Mihály fiainak), valamint Mihálynak (Máté fiá226