Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt

Begré Alajos: SZAVAZÁSI REND A MEGYEGY ÜLÉSEKEN 1848 ELŐTT I A régi rendszer A török hódoltság koriának rendkívül szűkszavú és sokszor hiányos megyegyűlési jegyzőkönyveiből még azt sem állapíthatjuk meg, mennyien vették részt a megyei közgyűléseken. Még kevesebb adat van arra, hogy a szavazás hogyan történt. A megyék vezetősége arra törekedett, hogy lehetőleg az egész nemesség részt vegyen a gyűléseken, még bírsággal is erre igyekeztek szorítani őket. Csak az egytelkes vagyontalan nemesek kapták azt a kedvezményt, hogy falunként egy vagy két követet küldhetnek a gyűlésre, akik őket ott képviselik, és az egész nemes falu közönségét értesítik a megyegyűléseken történtekről. Természetesen az utak biztonságának hiánya és az állandó török veszedelem miatt ezt soha nem tudták végrehajtani. Jelenlévőként azonban csak a mágnásokat, vagy kiküldötteiket, néha a jelentékeny vagyonú nemeseket sorolták fel. A felsorolásra nyilván azért volt szükség, hogy feltüntessék, ezek a nagy vagyonú személyek a közgyűlés által kirótt adók kivetéséhez hozzájárultak, az birtokaiikon beszedhető. Hiszen ez volt a megye legfontosabb jövedelme, de ez volt a java része a megye által beszedett királyi adónak is. Persze a felsoroltaknál jóval többen voltak jelen. Nem tudunk arról, hogy ezeken a gyűléseken valaha is formális szavazásra került volna sor, de a megyei statútumok szerint a megjelentek fejenként szavaztak. Természetesen az egész nemes falu képviseletében megjelent kiküldötteket is csak egy szavazat illette meg.

1 A XVIII. század elején a. helyzet megváltozott. A közbiztonság javult, könnyebben el lehetett jutni a gyűlésekre, egyben a járások is állandóbb szervezetet kaptak. Nem sokkal a szatmári béke után már általában minden járásiba két alszolgabíró is került, járásonként 3—4, nagy járásokba ennél is több esküdttel.

2 Hivatalos úton lehetett gondoskodni a megyegyűléseken kiihirdetett felsőbb hatósági rendetetek és a megyei határozatok végrehajtásáról. Nem kellett tehát a nemeseket a megyegyűléseken való megjelenésre szorítani, az érdekeltek úgyis eljöttek. Némely megye hangsúlyozta is, hogy a megyegyűléseken csak a birtokos nemeseket illeti szavazati jog.

3 Azt továbbra sem tudjuk, mennyien jöttek össze. Egyik megyegyűlésen 20, a másikon 12, a harmadikon 27, a negyediken 25 jelenlévőt sorolnak fel név szerint.

4 Igaz, hozzáteszik „aliisque quampluribus nobálibus". Ez a