A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében
Ignácot, dr. Katona Nándort, Velinszky Lászlót, Farkas Lajost, Kovács Józsefet, Takács Ignácot, Horváth Andrást, Erdélyi Rudolfot, Pápai Istvánt, Steiner Mártont és Benkő Pétert választották meg. A legfőbb államhatalmi szervben, a Tanácsok Országos Gyűlésében Fejér megye képviseletére Bárányi Ákos Déli-vasúti munkás, Simon József napszámos, dr. Steiner Jákó ügyvéd, Velinszky László tanító, és Vogl Ferenc munkás kapott megbízást a megyei munkás-, katonaés földműves tanácstól. Ezzel voltaképpen befejeződött a proletárdiktatúra hatalmi szerveinek kiépítése a megyében. Azokban a későbbiek során csak kisebb korrekciókat hajtottak végre; pl. május 27-én, amikor a bevonulások miatt 20-ról 10-re csökkentették a székesfehérvári intéző bizottság létszámát. Tagjai: Horváth János, Farkas Lajos, Horváth Imre, Szkokna Pál, Kling József, idős Bencsik István, Barabás György, Czák Ignác, Sütő Ferenc és Mérei Péter lettek. Ez egyébként is indokolt lett volna, hiszen az ilyen magas létszám nehézkessé tette a végrehajtó szerv munkáját, formálissá az egyes tagok részvételét. Egyes esetekben sor került a munkakörök megváltozása miatt személycserékre is, az irányító posztokon. 57 A vezető szervek életképességét, forradalmi tevékenységét, valamint a forradalmi kormányzótanáccsal való kapcsolat fenntartását szolgálta a megyei kormányzótanácsi biztosok kinevezése, a tanácsok és direktóriumok — ténylegesen az intéző bizottság elnökségei — mellé. Megyénkbe a forradalmi kormányzótanács Guth Antal kommunista népbiztost — a népjóléti népbiztos pozícióját töltötte be — irányította. Személyében a következetes, kommunista politikai irányzat kapott képviseletet a megyében és a helyi vezetés baloldali csoportját erősítette. 5S Tevékenységéről nincsenek közvetlen adataink. Közkeletű mai kifejezéssel élve, voltaképpen instruktori szerepet töltött be. Bemutatkozására a május 24-i megyei intéző bizottsági ülésen került sor. Első teendői közé tartozott a különböző szervek által a megye területére politikai megbízatással kiküldött személyek tevékenységének áttekintése, megbízóleveleik láttamozása. Erre annál is inkább szükség volt, mert a megbízottak hálózata meglehetősen áttekinthetelennek látszott. Gyakran keresztezték egymás munkáját. Április 15-én ezért, már a kormányzótanács rendelete értelmében Horváth János intézkedett a politikai megbízottak hatásköréről és a felesleges megbízottak visszaküldéséről. A helyzet azonban a későbbiekben sem változott. A politikai és egyéb megbízottak, szerepe, tevékenysége fontos volt, bár az ügyek intézése többnyire helyi képviselők kezében maradt, kritikus helyzetekben és fontos feladatok megoldására gyakran került sor fővárosi vagy székesfehérvári megbízottak kiküldésére. Ilyen megbízatással érkezett Székesfehérvárra annak idején Farkas Adolf és Pártos Mór a mezőgazdasági ügyek intézésére, Kapner József későbbi párttitkár, Hódosi vörösőr parancsnok és mások. A megyei direktórium is küldött ki politikai megbízottakat a járások élére, egyes nagyközségekbe. Feladatuk volt a járásokban a főszolgabírók önálló tevékenységének korlátozása. A politikai megbízott jogosult volt a járási és községi tanácsok munkájának ellenőrzésére. Ismereteink szerint a megyében 20 politikai megbízott működött. Az első megbízatást Boér Gábor kapta március 31-én, a közellátás ügyeinek intézésére.
