Batizfalvy István: A Budapesti Ág. Hitv. Ev. Főgymnasium története (Budapest, 1895)

1. A gymnasium megalapítására tett kísérletek

10 hozták be a bizonyítvány-könyveket, melyekben minden egyes tantárgyból írták be az osztályzatot. Schedius az új tantervezet életbeléptetésén már nem működött közre. Ötven évig buzgón, fáradhatlanúl, önzetlenül, sőt áldozatkészséggel szolgálta az egyházat és annak tanügyét. Az egyház 50 éves jubiláris ünnepélye után visszalépett közös fö- és iskolafelügyelői állásáról. Hűséges szolgálatait az egyház azzal jutalmazta, hogy egy fényes «Schedius-ünnepélyt» rendezett tiszteletére, mely alkalommal az egyházi elöljáróság s számos egyháztag aláírásával ellátott díszes albumot adtak át az érdemes férfiúnak. Emlékét pedig az egyház különösen az által örökítette meg, hogy «Schedius Lajos alapítvány» czímén, adakozás útján 2167 forintot gyűjtött a hívek között, mely összeg a gyülekezet tisztviselői számára tervezett nyugdíjintézet alapját vetette meg. Ezen nyugdíjintézet tőkéje jelenleg közel százezer forint. A Schedius Lajos vezetése alatt készült tanügyi reformokat dr. Fabinyi János iskolai felügyelő vitte keresztül. Mindenekelőtt szerveztetett a külön álló elemi fiú-iskola, mely két osztályból állott két-két évi tanfolyammal. Az I. elemi osztály Balassovics Lajos, a II. Stuhlmüller Sámuel tanítókra bízatott. Ettől kezdve az elemi iskolák a gymnasiumtól elkülöníttettek s az elemi iskolák és gymnasium között legfeljebb azon közösség állott fenn, hogy a gymnasium legfelső osztályának tanára nemcsak a gymnasium, de az összes elemi iskolák igazgatója is volt egész 1856-ig. Az új szervezet folytán a gymnasium grammatikai, syntaktikai és humanitási osztályokra tagoltatott, s mindenik osztály kétkét évi tanfolyami; volt. A grammatikai osztály tanáráúl Melczer Lajos választatott meg. Melczer született 1806-ban Osztrolukán Zólyommegyében. Középiskolai tanulmányait Selmeczbányán és Bozsnyón végezte, a theologiai tudományokat a bécsi theologiai facultáson hallgatta. Tanulmányai végeztével öt éven át több nemes úri családnál nevelősködött, mígnem a balassagyarmati nemzeti iskola tanárává választatott. Itt három évig működött közmegelégedésre, mire ezen állását a pesti gymnasiumban elfoglalt tanszékével cserélte föl. Állását az egyház teljes megelégedésére töltötte be, s azon tanárok közé tartozott, kik az intézet felvirágzását irodalmi müveivel is előmozdította. Irodalmi művei közül jelentékenyebbek voltak : Magyar és német szó- és mondattan (1842). — Elméleti gyakorlatilag tárgyalt latin nyelvtan elemei (1844). —