Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-02-02 / 5. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2014. február 2. » 13 »EGY VÉRBŐL VAGYUNK, TE MEG ÉN« Véletlenek nincsenek, csak isteni gondviselés Beszélgetés Krász Lőrincné Krémer Margit amatőr családfakutatóval p- Úgy kezdte az általános iskolát, hogy egy szót sem tudott magyarul. Családja szorgalmas volt a munkában és hite gyakorlásában, így igen erős identitást kapott, azt sohasem kellett sem felfedeznie, sem keresnie. Őseit annál inkább. Persze ez sem volt kényszer. Krász Lőrincné Krémer Margit most úgy érzi, mindig a Jóisten terelgette arrafelé, hogy meglelje azt a házat, ahonnan ősapja az 1700-as évek elején Magyarországra indult.- A családfakutatók kész nyomozók lehetnek.- Ebben sok igazság van. Én inkább amolyan gyűjtögetőnek mondanám magam - emlékeket, emléktárgyakat és barátokat gyűjtök. Szülőfalumban, Kismányokon számosán éltünk egy fedél alatt. Dédszüleim sokat meséltek a családról, az életükről, szokásaikról. Mivel meseszerű volt, amit mondtak, hát persze, hogy érdekelt, de igazán nem gondolkodtam a mondottakon, több mindent meg sem jegyeztem. Hiába, kisgyerek voltam akkoriban. Aztán ahogy nőttem, úgy kezdett egyre inkább foglalkoztatni a múlt. Akkor már dédikéék nem éltek, a kismányoki szokásokról a szomszéd néni mesélt tovább. Hihetetlen memóriája volt Kratz Györgyné Heinemann Margit néninek. Pontosan tudta, hogy melyik esküvőn milyen igét mondott a pap. Az evangélikus lelkésznél szolgált, aki jegyzetelt, krónikát vagy ha úgy jobban tetszik: naplót vezetett a mindennapi eseményekről. S hát be kell vallani, Heinemann néni lopva rendszeresen bele-belenézett ezekbe az irományokba, s amit egyszer elolvasott, azt többé nem felejtette el.- Később forrásként hozzá fordult, amikor a kismányoki lagzis és keresztelői szokásokat kutatta és dolgozta fel?- Igen, ő mesélte el nekem többek között azt, miként választották ki a keresztszülőket, azoknak mi volt a dolguk, kik tarthatták a csecsemőt keresztvíz alá, milyen mulatsággal zárták a keresztelő napját. Igazi kincsestár volt ő nekem - kilencvenhárom évet élt meg teljes szellemi frissességben.- Kismányok pici falu, a Tolna megyei Völgység gyöngyszeme. Pár tucat gyermekének tartottakfenn iskolát?- Alsó tagozat működött az én időmben. A felsőbb osztályokat már a szomszédos településen, Nagymányokon végeztem. Templomba jártunk vissza szülőfalumba gyalog, a hegyen át. Persze csak nekem tűnt a domb hegynek, de hát egy tízéves gyereknek minden nagy.- És minden idegen, még a magyar nyelv is.- Igen. A korosztályomból többen kezdtük úgy az iskolát, hogy nem beszéltünk magyarul. Érdekes volt a módszer, ahogy mégis haladni tudtunk tanulmányainkban: végigültük délelőtt az órákat, figyelmesen hallgattunk, aztán délután a tanító elmondta nekünk németül is, hogy mit magyarázott magyarul. Nem volt ez olyan hosszú procedúra, pár hónap múlva már elég szépen beszéltük a magyar nyelvet. Szüleimmel tízéves koromban, 1959. szeptember 10-én átköltöztünk Nagymányokra.- Az iskoláit kijárva hogy alakult az élete?- Pedagógus lettem, az emlékek mellett gyerekeket gyűjtöttem magam köré. Meg egy férjet is. Férjem katolikus, ezért katolikus esküvőnk volt. A hivatásom miatt nem látogathattuk a templomot, hitünket a család közösségében éltük meg. Egy fiunk és egy lányunk született, háromszoros nagyszülők vagyunk. Nelliék két gyermekükkel pár évvel ezelőtt Wernauban telepedtek le. Béla fiunk a közelünkben él családjával.- Hitük gyakorlásában a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulója változást hozott.- Igen, akkortól újból nyíltan vállalhattuk hitünket. Olyan áldás ért bennünket, hogy 1994 áprilisától Nagymányokon is járhatunk evangélikus templomba. Felépültéig a szülőfalumba mentünk vissza minden héten legalább egyszer.-A gyülekezetben különféle tisztségeket visel.- A kezdetektől pénztárosként szolgálok, második ciklusomat töltöm mint presbiter, s úgy általában mindenes vagyok.- Időközben nyugdíjba vonult. Azt mondják, egy nyugdíjasnak sosincs annyi ideje, mint egy aktív dolgozónak. Hihető, ha tudjuk, Ön mi mindennelfoglalkozik: népszokásokat gyűjt és dolgoz fel, tolmácsol, ha szükséges, testvérvárosi kapcsolatokat ápol, egyházi feladatokat lát el, hagyományőrző egyesület aktív tagja, anya, nagymama, feleség. Ebbe miképp fér bele még a családfakutatás is?- Olykor magam sem tudom. Úgy kezdődött, hogy egy nap felhívott a férjem keresztanyukájának a veje Budapestről, hogy Szekszárdon van dolga, lehozná a keresztmamát, gardíroznám-e. Természetesen vállaltam; azt is, hogy meglátogatom azt a rendezvényt, amelyre ők a megyeszékhelyre érkeznek. Ez pedig nem volt más, mint a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesületének - Arbeitskreis ungarndeutscher Familienforscher, AKuFF, amelynek a vő, dr. Hunyady László is tagja volt - soros rendezvénye. Dr. Tóttős Gábor magával ragadó előadása szintén hozzájárult ahhoz, hogy a régóta érlelődő tervből valóság legyen: beléptem az egyesületbe. Ennek hat éve. S közel ennyi ideje vagyok a Magyar Családtörténet-kutató Egyesületnek is a tagja. Egyik kolléganőmet módfelett érdekelte a téma, ezért elhívtam Hadilfalvi Istvánné Mányoki Elzát, hogy keressük együtt az őseinket. Nagyon jó, hogy nem egyedül járom az országot. Az egyesületek által szervezett programokon általában ott vagyunk, négy-öt van egy évben, s ilyen módon és apropóból az ország minden szegletébe eljutunk.- Tartalmas hat év lehetett, hisz végül megtalálta azt, amit keresett: az őseit.- Amit most elmesélek, az még a magam számára is alig fölfogható; olyan szépen kerültek helyükre a mozaikdarabkák, hogy hiszem, ezt csakis a Jóisten rendezhette így. Kutatgattam-kutatgattam, de nem mentem sokra. Az egyesületi gyűléseken láttam, hogy mindenki hosszú slejfnivel rohangál fel-alá, nekem meg csak egy kis papírdarabka volt a kezemben. Édesapám mesélte, hogy nagyapja és két bátyja Izménybe jártak búcsúba, ahova aztán a két báty nősült. Talán érdemes lenne ott is keresgélni. Megfogadtam a tanácsát, s lön: a testvérek nyomán megtaláltam az egész famíliát. A családtörténet-kutatóknak hozzávetőlegesen hatszázötven kötetes könyvtáruk van, olyan könyvekkel, amelyekkel máshol nem találkozhatunk. Itt akadt a kezembe dr. Müller György izményi származású történész Izményről készült családkönyve. Ebben leltem meg az őseimet a 17. századig.- Sokszor nem kis meglepetésekkel szembesülve.- Valóban. Bár nekem talán más a kedves a történetünkben, mint a kívülállónak. A kronológiában haladva az 1700-as évekhez érve rábukkantam egy ősmamára, aki Dwight D. Eisenhower amerikai elnöknek is az ősanyukája volt. Persze, akkoriban Eisenhauernek írták a nevüket. Elisabeth Eisenhauer 1696. október 19-én született, hat testvére közül négy pár napos vagy hónapos korában elhunyt. Édesanyjuk Apollonia Rausch, Hans Fleck özvegye, édesapjuk a szintén megözvegyült Hans Jörg Eisenhauer volt, az ő születési dátuma is ismert: 1652. április 22. Házasságkötésük ideje pedig 1694- november 20. Nekem nem ez volt a legmegrázóbb élményem, mindenesetre nagyon érdekes és akár továbbgondolható ez a kis életdarabka.- A saját ága érthetően közelebb áll a szívéhez.- Természetesen. Szép pillanat volt, amikor a házassági anyakönyvi kivonat másolatát a kezembe vehettem. Már csak azért is, mert ahogy említettem, minden meseszerű volt. Amikor tudtam már, hogy kik voltak az ősök, és honnan származunk, jött a nagy kérdés, hogy merre keressem Németországban Ober Gersprenzet. Tűnődésem idején fogadtunk vendégeket Reichelsheimból, Nagymányok testvérvárosából. Velük is megosztottam örömömet és tanácstalanságomat. Erre szinte felkiáltottak, hogy hisz Ober Gersprenz - és Unter Gersprenz - Reichelsheim része lett az idők folyamán, talán ezért nem bukkantam a nyomára. Mi ez, ha nem a Jóisten keze? Innen már felgyorsultak az események. Kedves barátaink felajánlották, hogy a helyi levéltárból elküldik a házassági anyakönyvi kivonatok másolatát, ha megtalálják a családot. Pár hét múlva izgatottan nyitottam ki a borítékot, és meghatódva olvastam, hogy Hans Krämer özvegye, Margaretha Nagel - született 1664- üj ben - házasságot kötött Philipp Krämer fiával, Anthonius Krämerrel, vagyis elhunyt férje testvérével 1691. március 5-én. A frigyet nyolc gyermekkel áldotta meg az Úr. Barbarát nyolc * évesen szólította magához; a többiek: Johann = Philipp, Conrad, Margaretha Elis, Apollonia, “ Johann Peter, Anna Catharina és Johann LU z Adam valószínűleg megérték a felnőttkort. Johann Philipp biztosan, mert ő lett az édesapám közvetlen felmenője, s aki az anyakönyv szerint Magyarországra távozott. Mucsfán telepedtek le, innen az 1740-es években költöztek át Kismányokra. Nem tudom, hogy miért pont a legidősebb fiú -1692. április 20- án született - kelt útra. Általában ők azok, akik öröklik a földet, egyéb gazdaságot, ingóságot, akik szülőhelyükön maradnak. Nagyon izgalmas és rejtélyes Johann Philipp története.- Végül a valóságban is megpillanthatta az ősei házát.- Nemcsak az anyakönyvi kivonatot kaptam meg barátainktól, hanem egy üzenetet is: áll még az őseim háza, és szeretettel várnak, nézzem meg magam is. Csodálatos érzés volt megtekinteni az otthont, ahol négyszáz évvel ezelőtt világra jött idősebb Philipp Krämer, s talán az ő elődei is. Azt az érzést pedig le sem tudom írni, ami elöntött, amikor beléptem abba a templomba, amelyben Johann Philipp és Katharina kimondta az igent. Még a padlózat mozaikjai is eredetiek. Könnyes szemmel imádkoztam, és mondtam köszönetét ezért a hatéves utazásért, amelyet lélekben és a valóságban is megtettem.- Gyermekei, unokái közül van, aki érdeklődik a múlt, a család múltja iránt?- Mindenki örömmel vette kutatásaim eredményét. Tizenhat éves Martin unokám aktívan is segített - amihez számítógép használata kellett, abban ő volt a mester. Talán-talán részben ennek is tulajdonítható, hogy történész szeretne lenni. Gerda, aki egy évvel idősebb öccsénél, szíve szerint az újságírást választaná hivatásául, de még nem tudjuk, mit hoz a jövő.- Pál apostolt idézve: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam..!’ Most már talán nyugodtan hátradőlhet, eggyel kevesebb feladata van.- Nem egészen. Továbbra is járjuk Elzával és az erre a szép elfoglaltságra nemrégiben rákapó nyolcvanöt éves Koller Henrikné, Mári nénivel a családfakutatók rendezvényeit. Legutóbb, október 19-én Szakadáton voltunk, ahol Krémer György, a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének titkára tartott nagyon érdekes előadást. No és belefogtunk egy újabb családfa felkutatásába - férjem őseit keressük. Isten segítségével meg is fogjuk találni őket! ■ V. Gänszler Beáta KIEGÉSZÍTÉS -BŐVÜLT A KÉPZÉSI LEHETŐSÉG! Hitoktatók képzése az EHE-n Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) a 2014/15-ös tanévben többféle képzést indít hitoktatói oklevelek megszerzésére. 1. Katekéta -lelkipásztori munkatárs alapszak (BA) Képzési idő: 6 félév • Megszerzendő kreditek száma: 180 • A képzés Budapesten, nappali és levelező tagozaton folyik. A képzés célja olyan felkészült gyülekezeti hitoktatók, illetve lelkészi munkatársak képzése, akik gyülekezeti lelkész vagy hittanár felügyelete mellett önálló hitoktatói szolgálatot láthatnak el, illetve segíthetik a lelkész adminisztratív, lelkigondozói, gyülekezetépítési munkáját. 2. Hittanár-nevelőtanár mesterszak (MA) Képzési idő: 5 félév • Megszerzendő kreditek száma: 150 • A képzés nappali tagozaton, az EHE és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) közös képzése keretében Budapesten történik. A mesterképzés azoknak nyújt továbbtanulási lehetőséget, akik katekéta - lelkipásztori munkatárs vagy kántor alapszakon végeztek, továbbá akik rendelkeznek főiskolai hittanári oklevéllel, egyetemi szintű teológuslelkész oklevéllel vagy valamilyen más, egyetemi szintű vagy BA végzettséggel. A jelentkezésnél feltétel nélkül elfogadott a katekéta - lelkipásztori munkatárs BA oklevél. A jelentkezéshez feltétellel elfogadott oklevelek a következők: ♦ Teológus-lelkész egyetemi oklevéllel, főiskolai szintű hittanár/hitoktató oklevéllel és kántor BA oklevéllel rendelkezőknél előfeltétel 10 kreditnyi pedagógiai-pszichológiai modul elvégzése, amelyet szükség esetén az ELTE PPK biztosít. ♦ Más alapszakokról való jelentkezés esetén a belépés feltétele legalább 50 kredit megszerzése az alábbi ismeretkörökből: alapozó rendszeres teológiai és/vagy filozófiai ismeretek, történeti teológiai ismeretek, biblikus teológiai ismeretek, gyakorlati teológiai ismeretek. 3. Osztatlan, egyszakos hittanár-nevelőtanár képzés Képzési idő: 10 félév ♦ Megszerzendő kreditek száma: 300 ♦ A képzés az EHE-n, nappali tagozaton folyik önmagában, más tanári szakpártaggal való párosítás nélkül. 4. Osztatlan, közismereti szakpártaggal párosított hittanár-nevelőtanár képzés Képzési idő: 10 félév ♦ Megszerzendő kreditek száma: 300 • A képzés nappali tagozaton, az EHE és az ELTE közös képzése keretében Budapesten folyik az alábbi szakpárokkal párosítva: ♦ angol nyelv és kultúra tanára ♦ biológiatanár (egészségtan) ♦ ének-zene tanár ♦ fizikatanár ♦ földrajztanár ♦ francia nyelv és kultúra tanára ♦ informatikatanár ♦ kémiatanár ♦ latin nyelv és kultúra tanára ♦ magyartanár ♦ matematikatanár ♦ német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára ♦ német nyelv és kultúra tanára ♦ természetismeret-környezettan tanár ♦ történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára További információk az EHE honlapján (teol.lutheran.hu) találhatók. Az 1. és 2. esetben a mellékletekkel ellátott, kitöltött saját jelentkezési lapnak, valamint a piros postautalványon feladott 4000 Ft felvételi eljárási díjnak február 15-ig kell az EHE Rektori Hivatalába beérkeznie (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.; telefon: 469-1051, fax: 363- 7454, mobil: 20/824-9263). A 3. és 4. esetben azonban a jelentkezés a központi felvételi eljáráson keresztül történik, tehát a központi jelentkezési lapot kell az Oktatási Hivatal részére elküldeni (1380 Budapest, Pf. 1190), szintén február 15-ig. « V X
